Még jó, legalább az elemzők nem lepődtek meg

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az elemzőket nem lepte meg a fogyasztói árak emelkedésének novemberi élénkülése, az üzemanyagárak egy évvel korábbi csökkenése önmagában is kellő magyarázattal szolgál a jelenségre.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 2,9 százalék után. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4,0 százalékos volt novemberben, ugyanannyi, mint az előző hónapban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, sebességet váltott a magyarországi infláció. Az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatással magyarázható, tavaly októberben ugyanis jelentősen esett az olaj ára, így az üzemanyagok is olcsóbbak lettek.

Tavaly novemberben 4,7 százalékkal csökkent az üzemanyagok átlagára az előző hónaphoz képest. A szakember hozzátette: a harmadik negyedéves GDP-növekedésben főszerepet játszó piaci szolgáltatások éves adószűrt inflációja most novemberben lényegében stagnált, míg 2018 és 2017 novemberében csökkent. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt éves inflációja a 2008-as csúcs közelében tartózkodik. A piaci szolgáltatásoknál látható drágulás egyrészt a jelentős kereslettel magyarázható, másrészt azzal, hogy a szolgáltatóknak meg kellett emelniük a fizetéseket, az ebből adódó költségnövekedést pedig érvényesítették az áraikban.

A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján idén az éves átlagos infláció 3,4 százalék körül lehet, 2020-ban pedig 3,5 százalékos drágulás várható. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: a novemberi infláció gyorsulása jelentős, de nem meglepő, ugyanis megegyezik a piaci konszenzussal. Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása egyértelműen az üzemanyagokhoz köthető, az előző év alacsony bázisa miatt az éves mutató alakulása szinte teljes egészében magyarázza a növekményt. Lényegében tehát technikai hatásról van szó.

Továbbra is komoly árfelhajtó tényezőt jelentenek ugyanakkor az élelmiszerárak, a dohánytermékek inflációs hatása pedig a jövedéki adó változásából ered. Továbbra is mérséklődik viszont a tartós fogyasztási cikkek ára, vagyis hiába a gyenge forint, a külső árnyomás annyira alacsony, hogy az importált infláció összességében negatív. A novemberi adatok nagyjából egybevágnak az MNB előrejelzésével, ami azt jelenti, hogy a jövő heti kamatdöntő ülésen érdemi változásra aligha lehet számítani- jegyezte meg az ING Bank elemzője. Virovácz Péter az idei 3,3 százalék után jövőre átlagosan 3,4 százalékos általános áremelkedésre számít. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a várakozásoknak megfelelően gyorsult ismét a jegybanki cél fölé a pénzromlás üteme. Az infláció gyorsulását a maginfláción kívüli tételek okozták.

Az erőteljes inflációs folyamatokhoz a bérek dinamikus emelkedése, az erős belső kereslet és a gyenge forintárfolyam járul hozzá, az eurózóna alacsony inflációja alig tudja azt fékezni. Az infláció az év egészét tekintve kismértékben a jegybanki cél fölött alakulhat, és jövőre is ez várható. A monetáris tanács a decemberi ülésén várhatóan a cél feletti pénzromlás ellenére sem szigorít érdemben a monetáris politikán, legfeljebb kismértékű szóbeli intervenció várható - tett hozzá Regős Gábor. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőjének véleménye szerint is a tavalyi üzemanyagár-esés okozta bázishatásnak köszönhető a inflációs mutató 0,5 százalékpontos ugrása.

A decemberben várható további emelkedés szintén nagyrészt a bázishatásnak lesz köszönhető. Idén az éves átlagos infláció 3,3 százalék közelébe emelkedik a tavalyi 2,8 százalékról. 2020 első negyedévének inflációs számai különösen a vállalatok árazási politikájában bekövetkező változások mértékének megfigyelése miatt lehetnek fontosak, kiemelten az árfolyamhatást tekintve - írta elemzésében.

A CIB Bank várakozása szerint 2020-ban az éves átlagos infláció az idei közelében alakulhat. Az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. Az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozó monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a szükséges likviditás-menedzselési lépésekkel fog előrehaladni.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

EU: év végén magasra tette a lécet az infláció »