-->

Bizalom bármi áron – Durván megfizettek a segítségért

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Miközben a 2008-as válság következtében bajba jutott európai államok minden erejükkel igyekeznek helyreállítani a beléjük vetett bizalmat, rendkívül kemény megszorító intézkedésekre kényszerülnek. Portugália éppen most lép ki a nemzetközi segélyprogramból, de bizonyos, hogy további reformokra lesz szüksége. Eközben Írország mintadiákként hagyta maga mögött a nemzetközi mentőcsomagot, de még hosszú időnek kell eltelnie, hogy a befektetőkön kívül a lakosság is érezze az ír gazdaság egyre jobb teljesítményét.

A portugál miniszterelnök kijelentése szerint kormánya fel kívánja pörgetni a reformokat, miután Portugália maga mögött hagyhatja a nemzetközi segélyprogramot. Az ország kemény három éven van túl, mióta elfogadta a 78 milliárd eurós (107 milliárd dollár) mentőcsomagot, de már nincs visszaút – nyilatkozta Pedro Passos Coelho a CNBC-nek.

„Ne felejtsük el, hogy igen kemény három éven mentünk keresztül. Senki nem szeretné semmissé tenni a nagy áldozatok árán kivívott eredményeket. Senki nem akarja visszatéríteni a portugál gazdaságot egy fenntarthatatlan útra” – tette hozzá a miniszterelnök.

Egy nehéz időszak

Portugália egy volt az eurózóna azon tagjai közül, akiket a legkeményebben érintett a 2008-as pénzügyi válság. Az ország 2011-ben fogadta el a Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező mentőcsomagot, melyet igen durva megszorítások követtek. Miután Portugália képes volt a megfelelő szintre vágni a költségvetési deficitet, szombaton végre kiléphetett a segélyprogramból.

A miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült helyreállítani a lakosság, valamint a pénzpiacok Portugáliába vetett bizalmát, továbbá az ország végre növekedési pályára léphet.

Bizalom és kockázatok

Miközben úgy tűnik a piacok bizalma tényleg visszatért némileg, mégsem nyugodhatunk meg teljesen Portugália kilátásaival kapcsolatban. A bizalomra utaló látványos jel, hogy az irányadó 10 éves portugál államkötvény hozama jelenleg 3,72 százalék körül mozog, míg 2012-ben 17,3 százalék volt.

Aggodalomra adhat okot azonban, hogy a portugál gazdasági növekedés lelassult az idei első negyedévben. Az Eurostat adatai szerint a portugál GDP mindössze 1,2 százalékkal bővült év/év alapon a megelőző negyedévben tapasztalt 1,5 százalék után.

Komoly félelmek övezik emellett azt is, hogy Portugália esetleg lazábban áll majd a szükségesnek vélt reformintézkedések bevezetéséhez, különösen mivel egy éven belül parlamenti választásokat tartanak az országban.

A kormányfő azonban – aki a portugál Szociáldemokrata Párt vezetője is – interjújában igyekezett csillapítani az aggodalmakat. Kijelentette, a portugálok jól tudják, hogy nem lehet kitérni a szükséges reformok elől. Hozzátette: továbbra is fenntartják a költségvetési fegyelmet, és minden szükséges eszközzel támogatják a fiskális stabilitást, valamint megőrzik a reformok lendületét.

Az EKB és Európa

Az Európai Központi Bank (EKB) esetleges eszközvásárlási programjáról (QE) Coelho úgy nyilatkozott, nem az EKB feladata, hogy egy ilyen radikális lépéssel fellendítse az európai gazdaságot.

A halálos megszorítás

A kiigazító intézkedések hatásait vizsgálva, egy nemrég megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy Görögországban a kormányzati kiadások minden 1 százalékos lefaragása 0,43 százalékkal emelte meg a férfiak öngyilkossági rátáját. Emellett egy másik kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta 10 százalékos emelkedése 1,4 százalékkal növelte meg a férfiak körében elkövetett öngyilkosságok számát.

Meglátása szerint a központi banknak sokkal kisebb szerepet kellene vállalnia az európai gazdaság élénkítésében. Fontos ugyanis, hogy az a saját lehetőségeire alapozva álljon talpra.

A reformok másik oldalán

Portugáliával ellentétben Írország már 2013-ban maga mögött hagyhatta a nemzetközi mentőcsomagot. Az írek 67,5 milliárd eurót (113 milliárd dollár) kaptak a hitelezőktől 2010-ben, miután 2008-at követően a szigetország csőd közeli helyzetbe került. Mindazonáltal Írország volt az első tagállam az eurózónában, amely kiszállt a segélyprogramból, miután rendkívül kemény megszorításokat és strukturális átalakításokat hajtott végre.

Az ír lakosság megfizette a megszorítások árát az ország megmentését követő három évben – nyilatkozta a CNBC-nek Írország vezetője, Enda Kenny (tisztsége tulajdonképpen a miniszterelnöknek felel meg, azonban az írek nem használják az Angliában is bevett miniszterelnök – prime minister – kifejezést).

A mintadiák

Írországot gyakran az európai gazdasági felépülés mintadiákjaként emlegetik, azonban Kenny erősen árnyalja ezt a képet. Az interjúban kifejti ugyanis, hogy valóban ők mentek végig először a talpra állás rögös útján az eurózónában, azonban ez ír családok százezreinek komoly nehézségein keresztül történt meg.

Írország „mintadiák” szerepét az is igazolja, hogy az ír központi bank előrejelzései szerint idén 2,1 százalékkal bővülhet az ország gazdasága. Eközben a munkanélküliségi ráta, bár még mindig 12 százalékos, folyamatosan csökken.

A 10 éves ír állampapír-hozamok is kedvezően alakulnak: míg 2011 júliusában a tíz éves irányadó érték 15 százalék körül mozgott, addig most 2,65 százalék körül jár. Kenny ez utóbbit rendkívüli eredménynek tartja, amely meglátása szerint azt jelzi, hogy a befektetők nagy lehetőségeket látnak az ír gazdaságban.

Akik nem sokat éreznek mindebből

Kenny hangsúlyozta, hogy a piac immár rendkívül attraktív befektetési célországként kezeli Írországot, szemben a néhány évvel korábbi állásponttal. A kötvényhozamok változása is jelzi, hogy a szigetország visszanyerte a hitelességét, és megbíznak benne.

Kenny hozzátette azonban, hogy az ír lakosság még nem érzi a gazdasági felépülés örömeit. Mindazonáltal, olyan reformokat fognak bevezetni, amelyek „visszafizetik” a lakosságnak áldozatai árát – nyilatkozta.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Már nemcsak megszorításban gondolkodnak a cégek »