
Nem akármilyen zuhanást jósolnak a gazdasági szakemberek
| forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt. | szerző: TF információ | olvasási idő: kb. 4 percA GKI jelenleg a magyar gazdaság 5-7%-os 2020. évi visszaesésére számít (amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma).
Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7%-os idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel. Az elmúlt hónapokban sajátos módon a magyar kormány és az IMF a GKI kevésbé pesszimista, míg az EU és az OECD a pesszimistább variánssal azonos, illetve ehhez közeli prognózist tett közzé. Az első negyedévi 2,2%-os növekedés megfelelt a GKI várakozásának. Az áprilisi adatok – az ipari termelés 37%-os, az export (euróban) ugyancsak 37%-os, a kiskereskedelmi forgalom 10%-os, a vendégéjszakák 97%-os visszaesése, ugyanakkor az építőipari termelés csak 2,1%-os (de szerződésállományának 15%-os) csökkenése – a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít.
Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának. Az EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzések jellemzően nagyon pesszimisták, ami nyilvánvalóan behatárolja a magyar export iránti keresletet is. A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3%-os visszaesés eléréséhez erre lenne szükség.
Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, miközben kissé enyhített „pesszimista” forgatókönyvének borúlátásán. A jelenlegi 6%-os idei visszaesés a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5% körüli GDP-csökkenést feltételez. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.
A bruttó keresetek válság alatti alakulásáról még nincsenek adatok, de jelzésértékű, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ez a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdhet. A GKI éves átlagban az átlagkereset 5% körüli emelkedésére, s a keresettömeg (csökkenő foglalkoztatás miatti) stagnálás közeli, minimális növekedésére számít.
A reálkeresetek statisztikailag 1-2%-kal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonban ez gyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. A keresettömeg reál értelemben 3% körüli mértékben csökken. A nyugdíjak idén – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket. A lakosság hitelfelvétele áprilisban drasztikusan csökkent (a lakáshitelek új kihelyezése 18%-kal, a személyi kölcsönöké 74%-kal). A GKI a lakossági fogyasztás mintegy 2,5%-os idei csökkenésére számít.
A három éven át 15-20%-kal emelkedő állóeszköz-felhalmozás idei markáns lassulása eleve várható volt, ez még mindig a 2019-ben 28,6%-os beruházási ráta némi emelkedését eredményezte volna. A járvány miatt azonban idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10%-kal esnek vissza, ami a ráta 27,5%-ra csökkenését valószínűsíti. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Ugyanakkor középtávon a globális ellátási láncok átstrukturálásának a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet.
Az állami beruházások fő színtere az út- és vasútépítés. Emellett a turisztikai célú fejlesztések, a sportlétesítmények építése, a haderő erőltetett fejlesztése emelhető ki. Megindult a Paks-2 beruházás előkészítése. Az MNB és az MFB vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek átstruktúrálódásához, vállalat-felvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz.
A munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés (ILO-módszertan) szerint statisztikailag csak kissé növekedett, február-április átlagában 3,8% volt, 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma 1,2%-kal (de áprilisban már 3%-kal) csökkent. Ha a munkájukat elveszítők közül a kijárási korlátozások miatt inaktívak közé soroltakat is munkanélkülinek tekintjük, akkor a munkanélküliségi ráta áprilisban már meghaladta a 6%-ot (a hivatalos 4,1%-kal szemben), számuk 280 ezer volt a hivatalos 174 ezerrel szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2020 április végén 331 ezer fő volt munka nélkül, 26,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség májusban a felmondási idők lejárása, a további cégbedőlések miatt minden bizonnyal emelkedett. Növeli a hazai munkanélküliséget a külföldön állásukat vesztettek egy részének hazatérése.
A munkanélküliek álláskeresési járulékának három hónapos folyósítási ideje a szükségesnél és az EU-ban szokásosnál sokkal rövidebb. A munkanélküliek ennek befejeződését követő munkához juttatását a kormány a jelek szerint a közfoglalkoztatás, továbbá a katonaság, az állami vállalatok és a beruházások – ezen belül részben az államilag támogatott fejlesztések – feladataként képzeli el.
Az első kettő a legképzetlenebb és gyenge munkakultúrájú rétegek kivételével kifejezetten zsákutca, az állami vállalatok öncélú létszámbővítése rontja a termelékenységet, válság idején inkább csak az átmenetileg ellehetetlenült munkahelyek megmentésére kellene koncentrálni. A GKI 2020 átlagában mintegy 3%-os foglalkoztatás-csökkenéssel és a valós munkanélküliség 6% körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz az év közepinél. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel mért termelékenység a nemzetgazdaság átlagában mintegy 3-4%-kal romlik.
A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1%-ról 3,8%-ra emelte. A hivatalosan előirányzott 2020. évi pénzforgalmi deficit viszont nem változott, a részleteket nem hozták nyilvánosságra. A GKI részben a nagyobb költségvetési kiadások szükségessége, részben a kormány által vártnál kisebb GDP miatt a kormány által előrejelzettnél magasabb, 5% körüli GDP-arányos államháztartási hiányt; továbbá 75% körüli államadósságot, vagyis a tavalyi 66,3%-nál és a kormány által prognosztizált 72,6%-nál egyaránt magasabbat vár 2020-ra. A kormányzat az egészségügy és az oktatás fejlesztése és reformja helyett militarista megoldásokban gondolkodik.
A GKI 2020 végére 3% körüli, éves átlagban 3,3%-os inflációt vár. (A valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet, mivel az inflációt az úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek felel meg, miközben a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya nyilvánvalóan radikálisan megváltozott.) Az MNB júniusban 0,9%-ról 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. A forint árfolyama hosszú távon trendszerűen gyengül, 1 euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot (18%-os leértékelődés). 2020-ban pedig, mivel az MNB tovább lazít monetáris politikáján, legalább 345 forintot (újabb, legalább 6%-os leértékelődés).
A folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után az idei első négy hónapban 0,8 milliárd euró hiányt mutatott, s a deficit az év egészében elérheti a 3 milliárd eurót. Nagy bizonytalanság mellett hasonló összegű, kissé magasabb lehet a beérkező EU-transzferek összege is, így a magyar finanszírozási képesség minimális, a GDP 0,5% alatti aktívuma várható. A működőtőke-áramlás világszerte rendkívül lefékeződött, az idei évre már több jelentős külföldi beruházás magyarországi halasztását is bejelentették.
A GKI prognózisa 2020-ra
|
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
tény |
március* |
június |
||||
GDP termelés |
102,2 |
104,3 |
105,1 |
104,9 |
97-93 |
94 |
· Mezőgazdaság (1) |
112,6 |
93,3 |
104,8 |
99,7 |
100 |
100 |
· Ipar (2) |
101,8 |
103,2 |
100,5 |
105,0 |
94,5-90 |
90 |
· Építőipar (3) |
85,0 |
121,5 |
118,9 |
121,4 |
97-95 |
95 |
· Kereskedelem (4) |
100,8 |
107,4 |
113,6 |
108,0 |
98-85 |
90 |
· Szállítás és raktározás (5) |
105,1 |
102,0 |
103,7 |
105,3 |
93-85 |
85 |
· Információ, kommunikáció (6) |
104,9 |
111,3 |
111,1 |
106,3 |
105 |
110 |
· Pénzügyi szolgáltatás (7) |
101,2 |
105,6 |
104,1 |
103,9 |
95 |
98 |
· Ingatlanügyletek (8) |
103,0 |
102,5 |
102,8 |
104,3 |
97-95 |
95 |
· Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9) |
106,1 |
109,8 |
111,6 |
106,7 |
97-90 |
90 |
· Közigazgatás, oktatás, egészségügy (10) |
101,9 |
99,3 |
100,4 |
98,6 |
101 |
101 |
· Művészet, szórakoztatás (11) |
101,1 |
108,1 |
103,7 |
102,5 |
85 |
85 |
· Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6)+(7)+(8)+(9) |
101,8 |
106,0 |
106,5 |
107 |
96,5-91 |
91 |
GDP belföldi felhasználás |
101,7 |
105,2 |
107,3 |
105,6 |
98-95 |
96 |
· Egyéni fogyasztás |
104,2 |
104,2 |
104,0 |
104,4 |
99-96 |
97,5 |
· Állóeszköz-felhalmozás |
89,4 |
118,7 |
117,1 |
115,3 |
92-90 |
90 |
Export (áruk és szolgáltatások) |
103,8 |
106,9 |
104,3 |
106,0 |
90-85 |
85 |
Import (áruk és szolgáltatások) |
103,4 |
108,2 |
106,8 |
106,9 |
90,5-87 |
87 |
Fogyasztói árindex (előző év = 100) |
100,4 |
102,4 |
102,8 |
103,4 |
104 |
103,3 |
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) |
5,1 |
4,2 |
3,7 |
3,5 |
5-8 |
6 |
Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA) |
-1,6 |
-2,2 |
-2,3 |
-2,0 |
(-3,5)-(.5) |
-5 |
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege |
|
|
|
|
|
|
· Milliárd euró |
5,2 |
4,0 |
3,0 |
1,4 |
- |
0,5 |
· GDP százalékában |
4,5 |
3,2 |
2,2 |
1,0 |
- |
0,4 |