Civakodó magyarok, vagy harcos uniós képviselet?

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Tíz nap múlva, május 25-én a magyar állampolgárok ismét az urnák elé járulnak, hogy szavazzanak azokról a politikai személyiségekről, akik az Európai Parlamentben az elkövetkező években képviselik Magyarországot. Mi a tétje ennek a voksolásnak? Erről készítettünk összeállítást.

Az Európai Parlament képviselőinek választása, ismeretesen, egyfordulós listás szavazás, Magyarországon csak pártok indulhatnak rajta. Az induláshoz a pártoknak húszezer támogató aláírást kellett benyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az egész ország egy választási körzetnek számít. A mandátumok elosztása arányos rendszerben történik. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Magyarország mandátumainak száma – Horvátország 2013-as EU-csatlakozása és a lisszaboni szerződésben a képviselők számára meghatározott felső korlát miatt – 22-ről 21-re csökken.

Listavezetők az Európai parlamenti választások előtt

A választásokon indulásra nyolc párt illetve pártszövetségek nyert jogot:  A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt–PM, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt,  a  Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt és a Seres Mária Szövetségesei párt.

Hogyan látják a választások tétjét az induló pártok listavezetői?

Pelczné Gáll Ildikó, a FIDESz-KDNP listavezetője egy budapesti kampány gyűlésen úgy fogalmazott, az a tétje a választásoknak, hány olyan képviselő ül majd az Európai Parlamentben, aki a magyar nemzeti érdekeket képviseli. Kiemelte, hogy sokáig ült az ország a szégyenpadon, kilenc évig folyt az ország ellen túlzott deficit eljárás, de végül is sikerült olyan mintát adnia az országnak, amelyet ma már sokan követnek.  Úgy vélekedett:  Magyarország uniós tagságának egyenlege pozitív, sok uniós forráshoz jutottunk az elmúlt tíz évben. E nélkül "nem jutottunk volna semmire", nem lehetett volna fejleszteni . A poltikai ellenfelekről úgy nyilatkozott, a baloldali politikusok nem küzdöttek Magyarországért az unióban az elmúlt években, nem voltak ott akkor sem, amikor ki kellett állni az országért a következő többéves költségvetési keret forrásainak elosztásakor.

Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt listavezetője Debrecenben azt hangsúlyozta a minap, hogy az Európai Parlamenti választások tétje az uniós pénzek újraindítása. Április közepén elapadtak az uniós források Magyarország számára, mert a kormány nem volt képes felállítani egy olyan átlátható, garanciákat is felmutató, működőképes intézményrendszert, amely ezeket a pénzeket tudta volna fogadni.  Az ostoba, hisztéria keltő vádaskodások nem tettek jót a magyarok ügyének. Ennek a hangulatkeltésnek szeretné elejét venni az MSZP, s elindítani a többi között a fiataloknak szóló ifjúsági garanciaprogramot, az európai iskolatej- és munkahely-teremtési programot.

Morvai Krisztina, a Jobbik listavezetője sajtótájékoztatón nyilatkozta: a nemzeti önrendelkezés, valamint az ember- és közösség-központúság szellemében folytatná európai parlamenti munkáját. Szerinte a világban kétfajta szemlélet áll szemben egymással, az egyik a bankok és a nagytőke szemlélete, a másik a munkavállalóké, kisvállalkozóké, kisgazdáké. Az Európai Unió az elsőt képviseli, s a magyar kormányok is folyamatosan ennek igyekeznek megfelelni . A politikus az érdekkijárást nevezte az EU alapjának, jelezve, hogy egy felmérés szerint csak a bankoknak 1.700 fizetett emberük van erre az Unióban, s ez ellen szeretnének fellépni.

Meszerics Tamás, a LMP listavezetője azt hangsúlyozta: az Európai Uniós intézményrendszert viszonylag gyorsan át kell alakítani. Azt átláthatóbbá, számon kérhetőbbé, demokratikusabbá kell tenni.  Személyesen az európai energiafüggetlenség kérdését is képviselné, ez biztosíthatja Magyarország számára, hogy leváljon az orosz függőségről. A válság hatására huszonötmillió munkanélküli van Európában. Ennek kezelésére munkahelyteremtésre és összehangolt iparpolitikára van szükség az EU-ban.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM listavezetője azt hangsúlyozta sajtótájékoztatóján: a szavazáson Kelet és Nyugat között kell választani, szerinte a Nyugat az európai uniós fejlesztések lehetőségét jelenti, a Kelet pedig azt, ami jelenleg Ukrajnában történik. Az előző kormányok örökségeként új villamosvonal épült Debrecenben, a mostani kormány öröksége pedig Paks, vagy a miniszterelnök kertjének végébe épített stadion. Veszélyben van 1.500 milliárd eu-s forint kifizetése, ennyivel kevesebb pénz juthat Magyarországnak a most induló hétéves uniós költségvetési ciklusban. Ezen a helyzeten változtatnának.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció listavezetője a Facebook-on így fogalmazott: A választás tétje nem egyszerűen az, hogy mi lesz az adókkal, a bérekkel, az egészségüggyel vagy az iskolákkal. Keleties önkény, vagy szabad polgári világot akarunk. Kelet vagy Nyugat. Történelmi útválasztás ez. Lehet rezsihazugsággal kampányolni, de nem az Etelközbe vágyunk, hanem Nyugatra. Amerre Árpád indult, ahova István lehorgonyzott, ahonnan jött Mátyás reneszánsz világa, a magyar jakobinusok forradalmi eszméje, a reformkor polgári modernizációs programja, Deák, Jászi, Ady, Márai, Bibó, Fejtő álma.  Nem kisebb a tét, mint hogy folytatjuk-e a magyar nemzeti progresszió hagyományait, vagy visszafordulunk.  Koppány vagy István? Ez a kérdés 2014-ben.

Tóth Tamás Mihály, az SMS Párt listavezetője szerint  a programjuk központjában az emberi élet és az emberi méltóság védelme áll. Egy társadalom kapja vissza az önrendelkezési jogát, s ha népszavazást szeretnének egy kérdésben, azt ne korlátozza se az alkotmány, se nemzetközi szerződések. Az EP listavezető korábban kezdeményezte az élet elleni bűncselekményekre kiszabható büntetések szigorítását. Azt akarta elérni, hogy a társadalom dönthessen e kérdésben.

A Kásler Árpád vezette A haza nem eladó párt programjának a középpontjában a devizahitelek problematikája áll. Nyilatkozatokban hangoztatták a történelminek nevezett alkotmány („Szent Korona-alkotmány”) visszaállítását.

Lesz-e viták exportja helyett közös harc ?

Nagyjából így állnak az elképzelésekkel az Európai Parlamenti választásokon induló magyar pártok és vezető politikusaik. A választásoknak azonban van egy  a politikai adok-kapok során kevésbé hangsúlyozott tétje is. Nevezetesen az, hogy 2013 végéig mintegy hétezermilliárd forint érkezett Magyarországra uniós támogatásként. Ráadásul lényegesen több, mint, amit az EU-nak befizettünk. A hivatalos adatok szerint is mintegy kilencvenezer projekt kapott uniós támogatást az elmúlt években. Lesz-e ennek folytatása?

A politikai és gazdasági megfigyelők szerint az igazi tét az, hogy sikerül-e eloszlatnunk a civakodó magyarokról alkotott európai képet az uniós szervezetekben ? S a belpolitikai viták exportja helyett hajlandó lesz-e közös harcot vívni a maroknyi magyar képviselet?

 

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés