-->

Csavartak egyet a versenytörvényen - mire figyelj?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Év elején lépett hatályba a felvásárlásokat és a versenyjogi kártérítési igények érvényesítését alapjaiban módosító szabályozás, amelynek a felvásárlásokkal kapcsolatos főbb újdonságait ebben a bejegyzésünkben tekintjük át - tudtuk meg az Advocatustól.

Emelkedett a küszöbérték

A módosítás egyik jelentős újdonsága, hogy a korábbi 500 millió forintos éves árbevételi küszöbérték 1 milliárd forintra emelkedik, amihez azonban már – függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi-e a vállalkozás – csak a magyarországi árbevételt szükséges figyelembe venni, az export árbevételt nem. A 15 milliárd forintos aggregált küszöbérték változatlan maradt.

Az emelkedő küszöbérték hatására minden bizonnyal csökken majd a GVH-hoz bejelentendő tranzakciók száma. Lehetséges ugyanakkor, hogy egy másik tényező ellentétesen fog hatni: a versenytörvénybe bekerült egy olyan alternatív küszöbérték is, amely a jövőbeni jogalkalmazási gyakorlat függvényében akár ki is szélesítheti a bejelentett ügyletek körét.

Az új szabályozás értelmében ugyanis az általános értékhatárt (együttesen legalább 15 milliárd, résztvevő csoportonként külön-külön 1 milliárd forintos árbevétel) el nem érő ügyletek is bejelentés-kötelesek lehetnek. Erre akkor kerülhet sor, ha a verseny jelentős csökkenésének veszélyét (például erőfölény kialakulását) hordozzák magukban és a résztvevők együttes éves árbevétele az 5 milliárd forintot meghaladja.

Az 5 milliárd forintos árbevételi küszöb eléréséhez viszont az is elegendő, hogy azt akár csak az egyik résztvevő (a vevő, vagy a céltársaság) egymaga elérje, úgy, hogy a másik oldalon nincs is realizált árbevétel - tudtuk meg az Advocatustól.

A GVH szerepe

Minden ilyen esetben egyedi mérlegelést igényel, hogy a verseny jelentős csökkenésének lehetősége fennáll-e, és így szükséges-e a GVH-nál történő bejelentés. Ezekben az esetekben tehát a felekre hárul az, hogy az adott piaci és versenykörülményekre tekintettel elemezzék a bejelentés szükségességét (“self-assessment”), amelyhez segítségül szolgálhatnak a GVH vonatkozó új közleményei és – különösen a piac-meghatározás kapcsán – a korábbi döntései.

Komoly könnyebbség azonban, hogy a self-assessment alá eső ügyletek korlátozás és bírságkockázat nélkül, GVH-bejelentés és jóváhagyás hiányában is végrehajthatók, azonban a GVH lehetőséget kapott arra, hogy a tranzakció végrehajtását követő 6 hónapon belül megvizsgálja a nem bejelentett tranzakciót. Szélsőséges esetben egy ilyen utólagos vizsgálat a fúzió megtiltásával is zárulhat, amelynek következtében az eredeti állapot helyreállításának és a fúzió megszüntetésének van helye.

Az utólagos vizsgálat által jelentett kockázat csökkenthető, ha belső versenyjogi elemzés készül. Ennek az elemzésnek az eredménye alapján az ügylet akár elővigyázatosságból is bejelenthető a GVH-hoz, de legalábbis a GVH-val folytatott előzetes egyeztetés (“prenotifikációs eljárás”) keretében sor kerülhet az esetleg bizonytalanságot okozó kérdések tisztázására - áll az Advocatus közleményében.

Komoly változások történtek a szabályokban

A fúziós eljárások további gyorsítása és ügyfél-barátabbá tétele érdekében az eljárási szabályokban is komoly változások történtek. A korábbi eljárással szemben egy rugalmasabb és egyszerűbb, úgynevezett bejelentéses rendszerben kerülhet sor az egyszerű megítélésű ügyek jóváhagyására. Az ilyen ügyek esetén nem indul ugyanis formális vizsgálat, hanem 8 napon belül kiadott hatósági bizonyítvánnyal kerül sor a tranzakció jóváhagyására. Ennek eljárási díja a korábbi 4 millió forintról 1 millió forintra mérséklődött.

Jelentős újítás továbbá, hogy a bejelentés megfelelő előkészítés, így a GVH-val való előzetes egyeztetés esetén tovább is gyorsítható. Ilyen esetben a hivatal ún. expressz eljárás keretében akár 1-2 munkanapon belül is kiadhatja a jóváhagyását. A bonyolultabb és ezért részletes piacelemzést igénylő ügyekben a bejelentést követően továbbra is formális vizsgálat indul, amelynek eljárási határideje és költsége nem változott.

Újabb fegyvert kapott a GVH

Végül külön is említést érdemel, hogy a törvénymódosítás nyomán a fúziós ügyekben is lehetővé vált, hogy a GVH rajtaütést (azaz előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást vagy elterjedt nevén dawn raid-et) tartson. Ez az eszköz akkor vehető igénybe, ha felmerül a gyanú, hogy egy általános értékhatárt elérő tranzakciót nem jelentettek be, de azt végrehajtották vagy egy bejelentésben nem valós adatokat szolgáltattak.

A számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, ingatlanok, vagy akár járművek átkutatásával járó vizsgálat lefolytatására korábban csak a kartell és a gazdasági erőfölényes eljárásokban volt lehetősége a GVH-nak, ez a rendkívül erős bizonyítási eszköz (bár bírósági kontroll mellett) január óta már a fúziós eljárásokban is a versenyhivatal rendelkezésére áll - tudtuk meg az Advocatustól.

Mivel egy versenytárs bejelentése is alapul szolgálhat eljárás indítására, amely akár rögvest rajtaütéssel is kezdődhet, azt gondoljuk, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe van a vállalatfelvásárlások során a bejelentési kötelezettség gondos teljesítésének.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Mégsem egészséges az „egészséges szolárium” »

4IG 545 (-2,33 ) AKKO Invest 413 (-0,48 ) ALTEO 798 (-2,21 ) APPENINN 328 (-1,80 ) AutoWallis 81 (-0,85 ) CIGPANNONIA 342 (0,88 ) DELTA 72 (0,70 ) EHEP 1580 (-2,17 ) ENEFI 290 (-3,33 ) FORRAS/T 1270 (-11,81 ) FUTURAQUA 53 (-3,11 ) MASTERPLAST 834 (0,97 ) MOL 1631 (0,68 ) MTELEKOM 346 (-0,58 ) Megakran 4 (-7,73 ) NORDTELEKOM 21 (-4,89 ) NUTEX 21 (-0,70 ) OPUS 212 (-3,86 ) ORMESTER 12000 (12,15 ) OTP 10130 (0,60 ) OTT1 150 (-0,13 ) PANNERGY 720 (-0,83 ) RABA 900 (-1,32 ) RICHTER 6745 (-0,59 ) SET Group 53 (-1,11 ) TAKAREK 447 (0,22 ) WABERERS 1210 (-0,82 ) ZWACK 16400 (0,31 )