Csődbe vihet egy országot a feltétel nélküli alapjövedelem?

| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol havi 175 ezer forintot kapnánk az államtól csak azért, mert magyar állampolgárok vagyunk. Nem azért, mert rászorulunk, nem azért, mert kitűnően dolgozunk, vagy mert hónapok óta munkanélküliek vagyunk. Egyszerűen csak azért, mert állampolgári jogunk van hozzá. Elsőre elképzelhetetlennek tűnhet, hogy ezt báhol, bármikor meg merné lépni egy állam, Finnországban azonban mégis ezt tervezik (igaz, még csak "tesztüzemmódban" fut az alapjövedelem-program, egyelőre a munkanélküliek körében). A bejelentés után viszont elindult a véleménylavina, és rengeteg kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. Mennyi pénzbe kerülne ez egy országnak? Meddig lenne fenntartható? És mi a garancia arra, hogy így még bárki dolgozni fog? Ezeknek próbáltunk utánajárni.

Mi az az alapjövedelem?

Ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni és érteni az alapjövedelem hatásait, kezdjük talán a fogalom tisztázásával. A Wikipédia szócikke szerint “a feltétel nélküli alapjövedelem egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere, melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult”.

Leegyszerűsítve tehát annyiról van szó, hogy egy adott országban csak egyetlen dolgot kérnek ahhoz, hogy rendszeres jövedelmet biztosítson nekünk az állam: azt, hogy az adott ország állampolgárai legyünk. Nincs rászorultsági vizsgálat, nincs különbségtétel a szegények és a gazdagok között, de a munkanélküliek és a munkavállalók között sem: mindenkinek egységesen ugyanannyit ad a kormány.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Fontos jellemzője még az alapjövedelemnek, hogy mindenkinek egyénileg jár, ezáltal nincs megszabva a családi állapot sem: a házastársak is külön-külön, és a 4-5 tagú családok is személyenként kapják az összeget.

A terv szerint a juttatásból az alapvető szükségleteket, vagyis az étkezés és a lakhatás költségeit lehet fedezni.

A finn kísérleti nyulak

Ez így papíron még jól is hangzik, viszont még nem igazán tudjuk, hogy hosszútávon működőképes-e a dolog. Rövid távon viszont úgy tűnik, beválik, legalábbis ezt állítják a finnek.

A finnek úgy jönnek a képbe, hogy ők tavaly januárban elindították a kísérleti alapjövedelem-programot, és rendszeresen prublikálják a tapasztalatokat. A két éves “tesztüzem” úgy néz ki, hogy 2017 eleje óta havi 560 eurót (mintegy 175 ezer forintot) adnak 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek Finnországban. (Ez egyébként megegyezik a jelenlegi finn munkanélküliségi járulékkal, a 3500 eurós havi átlagjövedelemnek azonban csak mintegy hatodát teszi ki.) 

Az egytelen feltétel az volt, hogy a résztvevők nem igényelhetnek semmiféle szociális támogatást az alapjövedelem mellé. A munkakeresést azonban aktívan folytatniuk kell.

A kísérletben résztvevők egy része csak addig kapja az alapjövedelmet, amíg munkát nem talál, míg néhány csoporttag a havi fizetése mellett is számathat az 560 euróra, sőt, még az is tervben volt, hogy a munkavállalóknak megemelik ezt az összeget. A kísérleti alanyok azonban nem utasíhatják vissza az állásajánlatokat.

Ez talán megoldást kínálhat arra a - valószínűleg nem tipikusan finn - jelenségre, hogy a munkanélküliek azért nem fogadnak el egy alacsony jövedelmű, vagy egy meghatározott időre szóló állást, mert nem akarnak elesni a - Finnországban meglejetősen nagy összegű, ám nehezen újraigényelhető - szociális támogatásoktól. 

Célok, tervek, tapasztalatok

Ennek elsődleges célja tehát az, hogy a munkanélkülieket álláskeresésre ösztönözzék, de a foglalkoztatottság növelése mellett a finn komány a bürokrácia és a szegénység csökkentését is várja a programtól. Az állampolgári alapjövedelem egyébként adómentes, és minden érintett arra költi, amire akarja.

Mika Ruusunen, a kísérlet egyik résztvevője másfél évig volt munkanélküli a program előtt. Az eltelt időben sikerült teljes állást találnia, az alapjövedelmet azonban továbbra is utalják neki. Mint mondta, mielőtt munkába állt, saját vállalkozás indításán gondolkodott.

“Jó tudni, hogy - hála az alapjövedelemnek - ez a lehetőség továbbra is nyitva áll előttem. Ez a pénz arra ösztönzi az embereket, hogy keressenek állást, akár részmunkaidős vagy rosszul fizetett megbízást. Ezzel jól jár a társadalom és az állampolgár is” - magyarázza.

Ezzel kapcsolatban viszont sokakban ellenérzés támadt, hiszen a többség nem az alacsony fizetésű munkák népszerűségének növelését, hanem inkább a továbbtanulás és az önképzés igényének erősödését várják.

Az első egy év tapasztalatai alapján arra jutottak, hogy az alapjövedelem hosszú távon képes lehet növelni a belső fogyasztást, ösztönözheti a gyermekvállalást, csökkenti - ha meg nem szünteti - a mélyszegénységet, a megélhetési bűnözést és a hajléktalanságot, mindenkinek lehetővé teszi a továbbtanulást vagy a különböző képzéseken való részvételt, és növeli a társadalom igazságosságérzetét.

A tervek szerint később kiterjeszthetik a próbaprogramot más alacsony jövedelmű csoportokra is, mint pédául a részmunkaidőben dolgozók, a kisvállalók vagy a szabadúszók.

Leszokunk a munkáról?

A kritikusok leginkább azzal magyarázzák az alapjövedelemmel kapcsolatos ellenérzéseiket, hogy ha mindenkinek alanyi jogon jár a pénz, akkor semmi sem garantálja, hogy az emberek továbbra is dolgozni fognak majd. 

Ez nyilván gazdaságok összeomlását jelentené, de az is tény, hogy az alapjövedelemtől azért senki nem gazdagodna meg. A finn példánál maradva, 560 euró biztosan nem elég a luxus élethez egy olyan országban, ahol az átlagkereset 3500 euró. Ez maximum arra jó, hogy az emberek ne kerüljenek az utcára és ne haljanak éhen akkor sem, ha elveszítik a munkájukat, vagy ha bármi egyéb váratlan esemény miatt rossz anyagi helyzetbe kerülnek.

Ez Magyarországon már egy kicsit máshogy nézne ki: ha a nettó átlagkereset - ami a decemberi adatok alapján 226 ezer forint - hatodát kapnánk alapjövedelemként, minden más szociális támogatást pedig megszüntetnének, akkor valószínűleg nem tudnánk megoldani az egy havi lakhatást és étkezést. Ez ugyanis mindössze 37 ezer forint lenne.

Azonban míg Magyarországon "csak" a GDP 10-15 százalékát vinné el az alapjövedelem teljeskörű bevezetése, Finnországban már nagyobb gondolt jelenthet: a GDP mindegy 50-60 százalékát kellene ráfordítani a juttatás kiterjesztésére.

Mindenesetre a kísérlet legizgalmasabb része annak a megfigyelése lesz, hogy a juttatás növeli-e majd a munkakeresési kedvet. A kritikusok inkább arra számítanak, hogy ellustulnak majd az emberek, hiszen az ingyenpénz jár így is, úgy is.

A kezdeményezés támogatói viszont úgy gondolják, hogy az alapjövedelem széles körű elterjesztéséből egy gazdaság összességében csak profitálni tud: előbb-utóbb mindenki talál egy olyan elfoglaltságot, ami célt és örömet jelent az életében, senki sem szorulna rá arra, hogy bármilyen munkát elvállaljon a megélhetése biztosítása érdekében, és úgy nagy általánosságban még nyugodtabbak is lennének az emberek, emiatt pedig jobban teljesítenének.

Próbálkoztak már máshol is

Korábban már voltak hasonló kísérletek a világ másik részein is. Például az 1970-es években Kanadában, viszont hamar végeszakadt a próbálkozásnak egy kormányváltásnak “köszönhetően”. 

Most azonban újra megkísérlik az alapjövedelem bevezetését az Ontario tartományban, a "tesztüzem" tavaly tavasszal indult. A juttatás 1320 kanadai dollár, ami több mint 262 ezer forintnak felel meg. Ezt négyezren kapják majd 3 éven keresztül.

Hollandiában is kísérleteztek már, mégpedig az ország negyedik legnagyobb városában, Utrechtben. A kutatásban 300 ember vett részt, olyanok, akik már azelőtt is kaptak szociális támogatásokat - ezeket váltotta fel az alapjövedelem. Egy főnek 900 euró (körülbelül 280 ezer forint), míg egy családnak 1300 euró (mintegy 405 ezer forint) járt havonta.

Azonban a világ sokkal szegényebb országaiban is vizsgálták már az alapjövedelem hatásait. A legmegdöbbentőbb tapasztalatokat az indiai Madhya Pradesh államban végzett kísérlet mutatta. Itt ugyanis havi 200 rúpia, vagyis nagyjából két és fél euró, mintegy 773 forint volt a minimáljövedelem, és emellé jött még gyerekenként 100 rúpia, vagyis 386 forint. Nem tűnik valami soknak, igaz?

És mégis, Indiában szinte csodát tett: az alapjövedelemben részesült családok gyermekeinek iskolai teljesítménye 70 százalékkal javult, és az iskolalátogatottsági mutató is a háromszorosára nőtt a szegényebbek körében. De a helyi kereskedők is profitáltak a kísérletből: jelentősen megugrott a tojás, a hal és a hús iránti kereslet, ami azért nagy szó, mert arrafelé ezek a termékek luxuscikkeknek számítanak.

2016-ban még Svájcban is téma volt az alapjövedelem, itt azonban annyira megosztotta a társadalmat a 2500 svájci frankos (mintegy 655 ezer forintos) juttatás bevezetésének ötlete, hogy az emberek egy népszavazáson is kifejezhették véleményüket.

A svájci választópolgárok 76,9 százaléka végül nem támogatta az ötletet, amelynek keretében egyébként a gyermekek is kaptak volt “minimálbért”, ők azonban nem 2500, “csak” 625 frankot, bár forintba átváltva még ez is jelentős összeg, több mint 160 ezer forint.

Egyre jobb ötletnek tartják
Az ellenérzések, a félelmek és a kritikus vélemények ellenére egyre nő a feltétel nélküli alapjövedelem európai támogatottsága. Egy 2017-es felmérés szerint az európaiak több mint kétharmada a bevezetés mellett szavazna, ha lehetősége lenne rá, sőt, 31 százalékuk akár kísérleti időszak nélkül is bevezetné, ha tehetné.

Hirdetés
Szavazz!

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Nem jött ezen a héten lényeges hír sem a Brexittel, sem az Egyesült Királyság...

Hirdetés
Csok

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Válság előtti szinten a lakáshitelezés

A pénzintézetek által a Magyarországon kihelyezett új lakáshiteleknél...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Tömegesen csomagol és távozik a munkaerő »

4IG 2120 (-0,93 ) ALTEO 720 (0,70 ) ALTERA 775 (0,65 ) ANY 1410 (0,36 ) APPENINN 698 (-2,92 ) BIF 1930 (-0,52 ) CIGPANNONIA 456 (-0,98 ) ESTMEDIA 104 (7,59 ) FHB 622 (-1,27 ) FUTURAQUA 64 (5,28 ) GSPARK 3550 (1,43 ) KONZUM 3320 (-2,06 ) KULCSSOFT 1340 (4,69 ) MASTERPLAST 645 (-0,77 ) MOL 3006 (-1,44 ) MTELEKOM 457 (0,44 ) NORDTELEKOM 50 (-0,80 ) NUTEX 49 (19,51 ) OPUS 714 (-1,52 ) OTP 11310 (-0,79 ) OTT1 294 (-0,34 ) PANNERGY 762 (-0,26 ) RABA 1380 (-0,36 ) RICHTER 5285 (-0,66 ) SET Group 283 (-0,70 ) ZWACK 17450 (0,58 )