Davosra figyel az egész világ - mutatjuk, mit kell róla tudni

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

Január 23. és 26. között rendezik meg a 48. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Közös jövő építése egy széttöredezett világban.

Kedden kezdődik és négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban, ahol számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet kiemelkedő képviselői vesznek részt.

A fórum utolsó munkanapján felszólal Donald Trump amerikai elnök. Utoljára elnökként Bill Clinton vett részt személyesen a davosi ülésen. Idén sem lesz ott Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki 2009-ben járt az ülésen, akkor mint miniszterelnök.

A fóromon ott lesz például Narendra Modi indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. 

Globális kockázatok

Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést.

Az idei jelentés több kockázatot is kiemel, amelyekkel szembe kell nézni, köztük a klímaváltozás okozta károk, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a kibertámadások. 

A legnagyobb veszélyt a világra nézve a geopolitikai bizonytalanság felerősödése jelenti azonban, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszültebbé váló viszony, aminek következtében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

A kormányzatok, az üzleti és a tudományos élet, valamint nem kormányzati szervek mintegy ezer szakértőjének bevonásával készített felmérés szerint idén nő a gazdasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között. Negyven százalékuk a helyzet jelentősebb romlására számít. A válaszolók 79 százaléka úgy vélte továbbá, hogy nő az esélye annak, hogy katonai konfliktus alakul ki két ország között és nem csupán a Koreai-félszigeten, de a Közel-Keleten is. 

Nők az élen
A davosi fórom egyik újdonsága, hogy az általában a férfiak találkozójának tartott fórum mind a hét szakbizottságát idén nők vezetik majd. Így Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Erna Solberg norvég miniszterelnök, Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energetikai vállalat vezérigazgatója, valamint Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító-elnöke.

Mi is az a Világgazdasági Fórum?

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát, székhelye a Genf melletti Cologny.

Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.

A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a sajtó "egy ötlet diadalaként" méltatott.

A nagy átalakulás

A tanácskozásokon 1973-tól - a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után - a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel is bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be. A napirenden az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepeltek.

A tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórum néven ült össze, s két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében. 

Davos haszna

Davoshoz több világpolitikai esemény is fűződik, például az is, amikor 1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában az "adjatok egy esélyt Gorbacsovnak" szavakkal ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére. Beszéde fontos eseménynek bizonyult a hidegháború lezárásának folyamatában.

A törökök és a görögök 1987-ben már-már fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is a davosi fórumnak köszönhető: Turgut Özal török és Andreasz Papandreu görög kormányfő 1988-ban itt írta alá a kapcsolatok normalizálásáról, a magas szintű párbeszéd felújításáról szóló nyilatkozatot.

1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow keletnémet kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése adott új lendületet a korábban fajüldöző állam átalakulásának.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Veszélyben van a globális gazdaság »