Drágább lesz az élet az EU-ban a Brexit után

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amelyekkel az Európai Unió teljes jogú tagjaként jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal kereskedik.

Nagy változás jöhet

A BRC kedden Londonban közzétett tanulmánya kiemeli, hogy az EU-nak 73 külső országgal van kedvezményes vámfeltételeket biztosító kereskedelmi megállapodása, és ezeknek az egyezményeknek Nagy-Britannia is haszonélvezője.

A szervezet szerint azonban, ha nem sikerül e megállapodások feltételrendszerét kétoldalú szerződésekkel érvényesíteni, akkor a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontja utáni első napon, 2019. március 30-án Nagy-Britanniában hatályukat veszítik az EU által kötött egyezmények.

Árérzékeny termékek

A BRC adatai szerint a brit import 58 százaléka érkezik az EU-ból, illetve azokból a gazdaságokból, amelyekkel az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerénél jóval kedvezőbb vámfeltételeket nyújtó megállapodása van.

A szervezet öt olyan importtermék-csoportot azonosított, amelyek kiskereskedelmi szinten különösen árérzékenynek bizonyulhatnak a jelentősen megemelkedő vámokra: a ruházati cikkek, a gyümölcsök és a zöldségfélék, a borok, valamint a tengeri hal.

Jelentős drágulás várható

A szövetség kimutatta, hogy a Törökországból - Nagy-Britannia első számú nem uniós ruhaimport-forrásából - érkező ruházati termékeket a jelenlegi teljes vámmentesség helyett 12 százalék vám terhelné, ha a brit EU-tagság megszűnésének másnapjáig nem sikerül az Európai Unió és Törökország kereskedelmi megállapodásának feltételrendszerét a kétoldalú brit-török kereskedelemben érvényesíteni. Ugyanez érvényes a Tunéziából importált ruházati cikkekre.

A BRC számításai szerint az Egyiptomból érkező gyümölcsféléket a mostani 2,6 százalék helyett 13 százalékos, a Peruból és Chiléből vásárolt gyümölcsöket 1,5, illetve 1,7 százalék helyett szintén 13 százalékos, a marokkói zöldségféléket 0,8 százalék helyett ugyancsak 13 százalékos, a Norvégiából és Izlandról beszerzett halat 5,2, illetve 3,4 százalék helyett 11 százalékos, a dél-afrikai borokat 2,4 százalék helyett 4 százalékos, a Seychelle-szigetektől vásárolt feldolgozott haltermékeket zéró helyett 27 százalékos vám terhelné.

A BRC keddi tanulmánya szerint mindez óhatatlanul az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek kiskereskedelmi árának növekedéséhez vezetne Nagy-Britanniában, még további terheket róva a brit fogyasztókra, akiknek pénzügyi helyzetét már most is alaposan kikezdi a gyorsuló infláció.

Hol áll meg az infláció?

A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban 3,1 százalék volt, 2012 márciusa óta a leggyorsabb. A brit kormány által a Bank of England - a brit jegybank - számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A brit statisztikai hivatal (ONS) friss kimutatása szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér az augusztustól októberig tartó három hónapban átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az adott időszak átlagos éves inflációjával együtt számolva 0,4 százalékos reálbércsökkenést jelent.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Szinte mindenhol nőtt a forgalomba helyezett autók száma »

4IG 898 (-1,32 ) AKKO Invest 440 (-1,35 ) ALTEO 822 (0,98 ) APPENINN 391 (-0,76 ) AutoWallis 114 (0,88 ) BIF 310 (0,98 ) CIGPANNONIA 215 (1,90 ) EHEP 8900 (3,49 ) ENEFI 441 (-2,65 ) ESTMEDIA 127 (-0,63 ) FORRAS/T 1350 (-7,53 ) FUTURAQUA 107 (4,71 ) KPACK 16700 (-4,57 ) MOL 3040 (0,20 ) MTELEKOM 443 (0,68 ) NORDTELEKOM 49 (2,32 ) NUTEX 52 (19,91 ) OPUS 305 (-0,52 ) ORMESTER 6850 (0,74 ) OTP 14150 (0,64 ) OTT1 259 (3,60 ) PANNERGY 742 (-0,80 ) RABA 1070 (-0,47 ) RICHTER 5860 (-0,09 ) SET Group 120 (0,84 ) ZWACK 17500 (-0,28 )