Durva évek várnak az Európai Unióra

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Európára kemény évek várnak az ESPAS friss jelentése szerint. Az uniós szervezet megvizsgálta a következő 15 évben várható globális fejleményeket.

A világunk egyre bonyolultabbá válik, sűrűsödnek a kihívások és a növekszik a bizonytalanság – írják a Globális trendek 2030: megbirkózik a kihívásokkal az EU? című tanulmányban, amelyet múlt héten pénteken mutattak be.

Az ESPAS (European Strategy and Policy Analysis System - Európai Stratégiai és Politikai Elemző Rendszer) egy intézmények közötti uniós projekt, amely összefogja az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat szakértőit. Feladatuk, hogy felismerjék a várható tendenciákat és ezzel segítsék az Unió politikai lépéseit.

Az 1990-es években kezdődött globális átalakulás az erősebb demokrácia, a nyitott piacok és a békés nemzetközi együttműködés irányába mutatott. Nem valószínű azonban, hogy ezek a trendek lesznek meghatározóak a következő 15 évben.

A világ olyan gyökeres változásokon mehet keresztül, amelyek akár a szabad tőkepiacok végét is jelenthetik. A jelentés arra figyelmeztet, ha Európa nem lesz elég rugalmas és nem változtat a gazdasági és társadalmi irányításon, akkor egy gyorsan változó világban nem tud majd fennmaradni – írja az euractiv.com.

Forradalmak között

A jelentés szerint három olyan forradalom zajlik éppen, amelyek egy bonyolultabb és instabilabb világ felé vezetnek: ezek a gazdasági/technológiai forradalom, társadalmi és demokratikus forradalom, valamit geopolitikai forradalom.

A technológiai változások várhatóan átalakítják az európai gazdaságokat és társadalmakat, de ennek negatív következményei lehetnek, például a munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, és az uniós középosztály elszegényedése. Ugyanakkor a egyéni jogok széleskörű biztosítása és az emberek kapcsolatrendszere megnehezíti például a kollektív szerződések megújítását és a hagyományos szervezetek – pártok és szakszervezetek – közös véleményének kialakítását.

Ha az EU nem tud megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Összeomolhat a szabad tőkepiacok rendszere, ez pénzügyi és gazdasági válsághoz vezetne, amely járványként söpörne végig a világon. Mindez energiaválsághoz és konfliktushoz vezetne Ázsia csendes-óceáni régiójában.

Lecserélhető kapitalizmus

Don Tapscott, a jelentés egyik írója arra figyelmeztetett, hogy „nagyon is valós veszély lesz a kapitalizmus lecserélése, ha az európai kormányok nem tesznek semmit a jövedelmek egyenlőtlen elosztása ellen.”

A növekvő feszültségek és a geopolitikai konfliktusok, Oroszország és Kína előretörése, valamint a Közel-Kelet átrendeződése olyan bizonytalan globális légkört teremthet meg, amelyre utoljára a második világháború kitörése előtt volt példa.

Számos globális kockázatot ír le a jelentés, amelyek megoldásra várnak: a feltörekvő országok gyenge növekedési kilátásai miatti frusztráció, a piaci volatilitás, a klímaváltozás hatásai, a világszerte növekvő vagyoni egyenlőtlenség és a multilaterális intézmények gyengesége a konfliktusok békés kezelésében. Ezek a kihívások túl nagynak bizonyulhatnak, ha egy-egy régióról vagy országról van szó. Ráadásul az állami intézmények rugalmasságát is próbára teszik majd.

Európa eszközei

Mire támaszkodhat az EU, ha kezelni akarja ezeket a problémákat? Erőt adhat neki kulturális sokszínűsége, a magasan képzett munkaerő, a fejlett infrastruktúra, kiváló kutatási kapacitása, az erős társadalmi kohézió valamint a jogállamiságon és egyéni szabadságon alapuló demokratikus politikai rendszere.

Európa sikere az előrelátáson is múlik, hogy mennyire lesz képes rugalmasan reagálni. Néhány megoldási javaslatot már kaptak szakértőktől, de a politikai javaslatok egyelőre nem követik ezeket. Gazdasági szempontból már elégtelen a keynesi gondolkodásmód, meg kell találni a növekedés új képletét. Úgy kell elérni a növekedést, hogy közben nem halmozunk adósságot – hívják fel a figyelmet.

A jelentés megoldási javaslatai között sorolja fel a befektetések ösztönzését, az egységes piac fejlesztését, valódi energiaunió megteremtését és az euróövezet irányításának hatékonyabbá tételét. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy nem szabad elhanyagolni az egyenlőtlenség elleni küzdelmet és a szociális biztonsági háló megerősítését sem.

A tanulmány egyik újdonsága, hogy a gazdasági növekedés számításánál több tényezőt is figyelembe vennének, például a fenntarthatóságot, az életminőséget és az oktatáshoz való hozzáférhetőséget.

A dokumentum előrejelzése szerint 2030-ra Dánia és Nagy-Britannia kivételével minden tagállam belép az euróövezetbe, úgy is, hogy néhány országnak az elmúlt időszakban csökkent a csatlakozási kedve.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Javuló, de átlag alatti a hangulat az euróövezetben »