Egy gép is lehet szerzői jogok tulajdonosa?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Hosszú ideje már, hogy emberek birtokolják az alkotáshoz szükséges eszmei kapacitást, és így a legtöbb személynek az intellektuális produktumát a hozzá hasonló emberi létformáktól kell megvédenie. Ez számos szellemi tulajdonra vonatkozó törvényben is megmutatkozik. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala például a "szellemi munka gyümölcseiről" ejt szót, és úgy írja körül az eredeti munka fogalmát, mint "egy emberi lény alkotását". Ez manapság azonban változni látszik - olvasható a World Economic Forum oldalán.

"De mi lenne, ha egy képet, zenét, irodalmi művet, fotót vagy más alkotást nem egy emberi elme, hanem egy mesterséges intelligencia hozna létre?" - teszi fel a kérdést Paresh Kathrani, a Westminster Egyetem jogi adjunktusa.

Egy állat rendelkezhet szerzői joggal?

Tavaly egy kaliforniai bíró helyt adott annak a furcsa vitának, aminek a célkeresztjében az állatok szerzői jogának dilemmája állt. David Slater brit fotós gépével egy Naturo nevű makákó készített jó néhány híressé vált szelfit, amik közül egy a Wikipedián is megjelent. Itt nem volt feltüntetve a szerzői jog tulajdonosa, mivel az állatok által készített képeket az amerikai jog szerint nem lehet így regisztrálni.

A PETA megpróbálta elérni, hogy a makákót a szerzői jogok tulajdonosaként ismerjék el, és hogy tekintsék semmisnek azt, hogy a képek Slater kamerájával készültek. A brit törvények szerint különben a szerzői jog Slatert illetné meg, aki azt is kifejtette, hogy a képeket ő tervezte meg, egy állványon tartotta a gépet, amikor a majom megnyomta a gombot a fotó elkészítése közben. Slatert konkrétan azzal vádolták meg, hogy megsértette a majom szerzői jogát. Végül a bíró elutasította a fotóssal szembeni követeléseket, és ejtette a vádat.

A szerzői jog története

Miért van az, hogy túlnyomórészt emberközpontú a szellemi tulajdon gondolata? Számos filozófiai és egyéb magyarázat létezik erre,például John Locke, 17. századi brit filozófus az egyik munkájában amellett érvelt, hogy az emberek természetadta joggal rendelkeznek afölött, amit önerőből termeltek meg és állítottak elő. Ezen kívül sok más, a korban vagy utána nem sokkal keletkezett gazdasági elmélet fut le igen hasonló köröket, de kiinduló és végpontjuk szinte kizárólag maga az ember, az alkotni képes, és ennek fontosságának tudatában lévő lény.

A szellemi tulajdon védelme a gazdasági fejlődés elengedhetetlen biztosítéka. Ha ez a jog nem élvezne védelmet, sokakat elrettentene azon termékek előállításától, fejlesztéstől és kreatív energiák felszabadításától, amin a modern piac alapjai, történelmünk pillérei is nyugszanak. Így mindenképp az emberi fejlődés szenvedne károkat - mutat rá a szerző.

Ez egy újabb kérdést vet fel, mégpedig az „intelligencia” értékét. Az egyik legfontosabb teljesítmény a fejlődés maga, hogy ezen gépeket sikerült létre hozni. Már csupán ezért értékként kellene védeni, és valóban ez a szellemi tulajdon egyik támasztéka. Innen nézve talán helyes, ha a mesterséges intelligenciával rendelkező gépeket képessé tesszük arra, hogy felismerjék és ezáltal megvédjék azon szerzői jogokat, amiknek jelentőségével mi ruháztuk fel őket.

Alkotók és alkotóik

Érdemes megjegyezni, hogy a múltban számos lépést tettek azért, hogy ilyen gépek jöhessenek létre. A hetvenes években egy brit művész, Harold Cohen sokat írt a gép alkotta művészetről, és kifejlesztett egy AARON névre hallgató szoftvert, ami látványos, absztrakt festmények készítésére volt képes.

Az IBM Watson többek között létrehozta a természetes nyelv dekódolására vonatkozó szaktudást, hogy így még több kérdést lehessen megválaszolni. Igor Mordatch, a kaliforniai Berkeley egyetem kutatója kifejlesztett egy algoritmust, amivel a robotok képessé váltak a hatékonyabb tanulásra, a céljuk eléréséhez szükséges eszközök ehhez mérten való kidolgozására is.

Annak ellenére, hogy "intelligenciáknak" hívjuk őket, sokan nem hajlandóak elfogadni azon "vívmányt", hogy a gépeket szellemi produktumuk jogos birtokosaiként ismerjük el.

Az ez ellen agitálók azt hangsúlyozzák, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán az intelligencia, a teremtő, autonóm elme védelmére vonatkozik, hanem ennek egy olyan formáját kívánja megvédeni és uralmon tartani, ami sajátosan emberi, és hosszú időn át formálódott. Különböző társadalmak létrejöttén és fejlődésén keresztül nyerte el ma ismert alakját, és a gépi kiterjesztés ennek az eljelentéktelenedésével, bagatellizálódásával fenyeget.

Ezek az emberek azon elképzelést vallják, hogy amit az intelligens gépek létrehoznak, az végtére is csak egy olyan dolog, aminek a kezdetén az algoritmus, és az azt megalkotó emberi lény, a leggyakrabban egy programozó áll. Ők azok, akik megadják a kezdő lökést a folyamatoknak, és ezáltal a jogok valódi birtokosaiként is ezen személyeket kell megnevezni.

A jövő teremtői

Ezen a nyomvonalat követve az emberek végtére is arra támaszkodnak, hogy az ő produktumaik a mesterséges intelligenciák. De tartható marad ez az érvelés, úgy is, hogy napjainkban egyre nagyobb fordulatszámon zajlik a progresszió? Mi a helyzet azon értékkel, amit a gépek önmaguk előtt, tőlünk függetlenül, autonóm módon kezdenek képviselni?

Az egyik legfontosabb tényező, ami megvitatásra szorul ténylegesen az, hogy az intelligenciák létében az ember milyen szerepet is tölt be ebben a rohamosan változó világban.

Nem kérdés, hogy a mesterséges inteklligenciával (MI) bíró gépek a jövőben egyre inkább emberivé fognak formálódni: tanulékonyabbak, minden téren kifinomultabbakká lesznek, és komplex feladatok megoldásában, termékek létrehozatalában vesznek majd részt. Így érdemes azon elgondolkodni, hogy elismerjük-e ennek folyományaként az MI-t a szellemi tulajdon birtokosaként, és, hogy ez pontosan milyen hatást is gyakorolhat arra, amit az „intelligencia értékről” eddig gondoltunk. Ellenkező esetben az MI-t becsüljük alá, ami a jövőben egyre tarthatatlanabb álláspont lesz.

Polgárjogot az MI-nek?

Az Európai Unió már belátta az MI-vel bíró gépek és robotok fontosságát, és elgondolkodtak a jövőben robotoknak biztosítandó polgári jogok lehetőségén is. Egy idő után a szellemi tulajdonjog ebből lesz származtatható. Az EU berkein belül részmegoldásként már felmerült egy speciális jogi státusz biztosítása is a robotok számára, ami orvosolhatná a problémát.

Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy az egyre emberibbé váló gépek kora már küszöbön áll: a Sophia névre hallgató robotot Szaúd-Arábia egyik állampolgáraként ismerték el, és egy alkalommal azt is kijelentette már, hogy gyermeket szeretne.

Az nyilvánvaló, hogy a gépek még nem képesek a szellemi tulajdon fontosságát felismerni, viszont egyre szélesedik az a kör, ahol egy intelligencia jogsérelmet szenvedhet. Izgalmas jövő vár ránk, mely számos kihívást tartogat. Ez is egy a sok közül.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A jövő héten újraindulnak az amerikai-kínai tárgyalások »