Elképzelni is nehéz, mi lesz, ha megindulnak a klímamenekültek

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.

Klímamenekültek kora jön

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerdai beszámolója az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásban kiemelték, hogy a 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá, mert nincsenek megbízható adatok a hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról.

Azonban így is drámai az éghajlatváltozás hatása, az évi 25 millió "klímamenekült" azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt.

Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, a szintén a Karib-térségben fekvő egyik apró szigetország, Antigua és Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett - mondta a Deutschlandfunknak Camilla Minerva, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet munkatársa.

A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakható területekre vándorolnak.

Megelőzni kellene

Vannak ugyan országok, amelyek kiadnak humanitárius vízumot az éghajlatváltozás miatt menekülő embereknek, és vannak olyanok is, amelyek a bevándorlási törvényükben szabályozzák, hogy miként kell bánni az ilyen emberekkel, de ezzel együtt is tovább kell erősíteni a "kílmamenekültek" jogi védelmét - mondta Marine Franck, az UNHCR munkatársa.

A legfontosabb a megelőzés - tette hozzá Nina Berkeland, a norvégiai menekültügyi tanács nevű civil szervezet képviselője. Gondoskodni kell arról, hogy az emberek tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához, és erősíteni kell a katasztrófák elleni védelmet.

Azonban az is fontos, hogy az országok felkészüljenek a a klímaváltozás okozta kényszervándorlásra, gondoskodjanak a "méltóságteljes migráció" feltételeiről, vagyis arról, hogy az érintettek a méltóságuk megőrzésével találhassanak új otthonra - mondta a szakember.

Bonnban tárgyalnak Párizsról

Bonnban a hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A november 17-ig tartó tanácskozáson várhatóan csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről. 

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

Hirdetés
Szavazz!

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Önfenntartó, magyar találmány

A NOAH House-projekt egy egyedülálló magyar találmány. Megálmodója Blaskovich...

Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Hirdetés
Csok

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete....

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Szabadon, természetesen, fenntarthatóan – az ingatlanpiacon! »

4IG 3060 (9,29 ) ALTERA 930 (8,77 ) ANY 1390 (-1,42 ) APPENINN 675 (-0,74 ) BIF 1930 (1,05 ) CSEPEL 950 (-1,86 ) Duna House A 4060 (-2,87 ) EMASZ 26200 (0,77 ) ESTMEDIA 124 (-11,15 ) FUTURAQUA 67 (-5,10 ) GSPARK 3520 (1,15 ) KONZUM 3310 (-1,05 ) MOL 2906 (-0,62 ) OPUS 718 (-0,28 ) OTP 11220 (-1,06 ) OTT1 296 (-0,34 ) PANNERGY 754 (0,53 ) PLOTINUS 6800 (1,49 ) RABA 1370 (-1,79 ) RICHTER 5230 (0,29 ) WABERERS 4200 (3,45 )