Ennyit ért a Párizsi Klímamegállapodás

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett országok még mindig várják a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény keretei között beígért pénzt - áll az EurActive cikkében.

Ez még nem elég

Tizennyolc hónappal a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása után, a legsebezhetőbb országokat aggasztja az eddig elért haladás. Remélik, példájuk cselekvésre ösztönzi majd a fejlettebb országokat.

A kis csendes-óceáni szigeteket (például a Fidzsi-, a Marshall-, és a Maldív-szigetek), a tengerszint emelkedése fenyegeti, az afrikai országokat (Etiópia, Ruanda) az elsivatagodás veszélyezteti, és a fejlődő országokban (Nepál, Fülöp-szigetek) a szélsőséges éghajlat okoz gondot. Ezek a térségek most egyesültek Climate Vulnerable Forumként (CVF), hogy mindenkit figyelmeztessenek.

A világ minden tájáról érkeztek tárgyalók Németországba, és tíz napon keresztül megbeszéléseket folytattak, hátha előre jutnak valamit a párizsi megállapodás alkalmazásával.

Miközben a nemzetközi közösség elkötelezte magát a globális felmelegedés 1,5 Celsius fokkal való csökkentése mellett, az erőfeszítések még nem mozdították ki a bolygót a drasztikus pályáról.

1 milliárd ember élete a tét

A fórum 48 tagja összesen több mint egymilliárd embert képviselt, akik ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak. A CVF végleges nyilatkozatában figyelmeztetett, hogy a történelmi megállapodás végrehajtását nem lehet magától értetődőnek venni, és nem függhet csupán a világ leggazdagabb országainak támogatásától.

„A 2018-as évben ambiciózusabbnak kell lennünk a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréséhez” – áll a Fórum közös nyilatkozatában.

„Van egy szakadék a jelenlegi felmelegedési pálya és a párizsi megállapodásban meghatározott célkitűzések között” – mondta Lucile Dufour.

Ahhoz, hogy az megállapodás visszaálljon a megbeszélt pályára, az országoktól új nemzeti hozzájárulások kellenek, így át lehetne hidalni a szakadékot az elmélet és a valóság között. A gyakorlat jövőre kezdődik és 2020-ra ér véget.

100 százalék megújuló

A leginkább veszélyeztetett országok már komolyan veszik az éghajlatváltozás kérdését. „Együtt dolgozunk a pénzügyminiszterrel, hogy innovatív módszereket találjunk arra, hogy felgyorsítsuk a 100 százalékos megújuló energiaforrásokra vonatkozó elképzelésinket, valamint hogy csökkentsük a kockázatokat és elősegítsük a szegénység csökkentését” – áll a nyilatkozatban.

„Costa Rica 100 százalékban megújuló energiát termel az év nagy részében. Mi azonban nem állunk meg itt: most a  szállítási ágazattal foglalkozunk, és reméljük, hogy még szélesebb körben is exportálhatjuk a megújuló energiát” – mondta William Calvo.

A marokkói COP22-őn a CVF országok a 100 százalékos megújuló energia jövője mellett kötelezték el magukat. „Ezek az országok azt mutatják és bizonyítják, hogy készen állnak vezetni az éghajlatváltozási kérdéseket” – mondta Dufour.

Idén lesz a COP23, amit Bonnban rendeznek meg november 6. és 17. között, és Fidzsi fog elnökölni.

A finanszírozás kérdése

Céljaik elérése érdekében a Fórum arra is felszólította a gazdag országokat, hogy tartsák meg pénzügyi ígéreteiket. A CVF a tőke gyors elosztását követelte a Zöld Éghajlati Alapból, és felszólította a fejlett országokat arra, hogy emlékezzenek a Globális Délnek tett ígéreteikre.

2015-ben a világ gazdag országai ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra évente 100 milliárd dollárt tesznek félre a fejlődő országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

Az Európai Unió május 18-án bejelentette, hogy 800 millió eurót ad az ACP országoknak (79 afrikai ország, és a karibi és csendes-óceáni államok csoportja). AZ összeg felét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánják.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A kormány megduplázza az alapkutatások támogatását »