Mikor robbanhat az európai gázpiac?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Amerikában az olcsó palagáz forradalmasította a földgázkitermelést. Európában is vannak nem konvencionális készletek. Mégis az orosz gázvezetéken lógunk.

Évek óta nagy sztori az olcsó palagáz, amely Amerikában szinte forradalmasította a kitermelést, míg Európában geológiai, környezetvédelmi és piacszervezési akadályok késleltetik az áttörést. Az ukrán válság azonban az öreg kontinensen ismét ráirányította a figyelmet az orosz gáztól való egyoldalú függésre.

Geológiai és törvényi akadályok

Ukrajnában és Lengyelországban megfelelő készletek vannak palagázból, ráadásul Varsóban a politikai akarat is megszületett, mégsem olyan egyszerű a kitermelés megindítása - mondta Pletser Tamás, az Erste szakértője. Hozzátéve: másfél évvel ezelőtt a lengyel projekt nagy ívű elképzelésekkel indult, azt tervezték, hogy felállítanak egy állami vállalatot, s 40 százalékos adóval sújtják az új iparágat. Mondhatni, úgy álltak a palagáz kitermeléshez, mintha egy olcsón kitermelhető közel-keleti olajmezőről lenne szó.

Észre kell azonban venni, hogy jelentős geológiai eltérés van a tengerentúli és az európai palagáz készletek elhelyezkedése között. Az Egyesült Államokban viszonylag nincsen mélyen a gáztartalmú homokkő réteg, s a törése is könnyebben megoldható. Ami azt jelenti, hogy a lengyel palagáz kitermelési költsége a mai technológiával négyszerese, ötszöröse lenne az amerikainak, ha egyáltalán lehetséges. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az USA bányászati törvénye stabil és kiszámítható, ráadásul érdekeltté teszi a földtulajdonosokat az addigi művelés, hasznosítás feladásában, s a gázkitermelésben. Ezzel szemben Európában a föld kincse az államot illeti meg, az önkormányzatok és a magántulajdonosok ezért nem támogatják az új mezők feltárását.

Még tengeren is olcsóbb

Nagyon fontos a versenyképesség. Az Egyesült Államokban a palagáz forradalmat a drága hagyományos gázárak is fűtötték. Míg Európában 2009 óta csökken a földgáz ára, s a gazdasági aktivitás visszaesése miatt a fogyasztás is szűkült. Erre még ráerősít az amerikai palagáz kitermelés, ami leértékelte a tengerentúli kőszénkészleteket. Így, miközben a tengerentúli energiaszektor átállt a palagázra, az európai erőművek meg olcsó amerikai szénnel tüzelnek.

Az európai palagáz piac „robbanásához” tehát elengedhetetlen a földgáz árának emelkedése, a kitermelési technológia fejlődése és az adózási, szabályozási környezet kialakítása. Kedvező fordulat esetén azonban a magyarországi készletekkel is számolni lehet. A Mol 5 mezőről tud, Makón és Algyőn már folytak kutatások, Algyőn jelenleg is kutatnak. Ugyanakkor, amíg Európa ébredezik, az amerikai palagáz is megérkezhet. Horvátországban, Krk szigetén is épülhet egy LNG fogadóállomás. A mai európai földgáz árak mellett a tengerentúli palagáz még a cseppfolyósítással és a tengeri szállítással együtt is versenyképes. Hiába termelhető ki ugyanis olcsón a hagyományos orosz földgáz, mert erre rárakódik a szállítás - a csővezeték hálózat a költségek 70 százalékát jelenti.

Ukrajna önellátó lehetne

Egyáltalán nem biztos, hogy Európában a palagáz jelentheti a jövőt. A Földközi-tengeren folyó konvencionális gázvagyon révén Izrael néhány év alatt gázexportőr lett. De ígéretes a Fekete-tengeren a román projekt is. És a napokban felkapott elmélet szerint a Krím orosz megszállását is az ukrán felségvizek alatt a tengeri talapzatban lévő gázvagyon motiválhatta. Pletser Tamás szerint ezt a készletet érdemes komolyan venni. Mint mondta, Ukrajna helyzete azért is különös, mert ma még az orosz földgázszállításoktól függ az ország, de 10-15 év alatt, megfelelő tőkével átállhatnának az önellátásra, részben a konvencionális tengeri készletek, részint a szárazföldi palagáz mezők révén.

 

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

PM: igazságos forráselosztást az unióban! »