Ezért lesznek egyre fontosabbak a balkáni országok

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint felértékelődhetnek az uniós határvédelem szempontjából a balkáni országok, ha a külső schengeni határokat nem sikerül garantálni. Hazánkban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint a menekültpolitikai álláspont nem elég jogalap ahhoz, hogy megvonják Magyarországtól az uniós forrásokat.

A Balkánban az új védvonal

A szakértő kifejtette, hogy a schengeni határok helyett ebben az esetben ezen országoknak kellene "védvonalat" képzelnie és Görögország átmenetileg kirekesztődne a schengeni övezetből. Hozzátette: ezért már nagyon sokat tettek, mert szisztematikusan nem tartják be a kötelezettségeiket.

Kovács István beszélt arról is, hogy a migrációs probléma rövidtávú megoldása álláspontja szerint a határvédelem megerősítése a balkáni térségben, és a menekültpolitika megújítása. Emellett hosszútávon az összes menekültjoggal kapcsolatos egyezményt újra kell szabályozni és békét kell teremteni azokban az országokban, ahonnan a migránsok most menekülnek.

Nem vonhatják meg a támogatásokat

Völner Pál ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy több ország is a források megvonásával fenyegetőzött. Közölte, a felzárkóztatási támogatások más ok miatt járnak egy országnak, az egyenlőtlen piaci verseny miatt adják, ha ezeket megvonnák, akkor megsértenék az ország uniós csatlakozási egyezményét.

A kvóta elutasításával kapcsolatban kifejtette: káros precedenst teremtett volna az intézkedés az unióban, illetve a határozatot az uniós jogalkotási rendtől súlyosan eltérve hozta meg a belügyminiszterek tanácsa. Emiatt a kormány december elején beadta a luxemburgi bíróságnak a keresetet, álláspontja szerint az áprilisban, májusban jelent meg az értesítőben, majd nyáron, vagy ősszel tűzhetik napirendre a tárgyalást.

Újabb incidensről számoltak be hét végén

Vasárnapra virradó éjjel a Baden-Württemberg tartományi Leimen menekültszállásán tömegverekedés történt. Nagyjából kétszáz menedékkérő vett részt az összecsapásban, öten megsérültek. A rendőrség 32 rohamkocsival vonult ki a helyszínre. A tömegszállás lakói az alkoholfogyasztás és a muzulmán vallás kapcsolatáról folytatott vita hevében verekedtek össze. Tíz ittas embert erőszakosságuk miatt kijózanodásig őrizetbe vettek.

Szombatra virradó éjjel a Szász-Anhalt tartományi Bismarkban ismeretlenek elárasztottak egy menedékkérők elhelyezésére előkészített társasházat. A tíz lakás közül ötben nyitották meg a csapokat. A pincében összegyűlt vizet tűzoltók pumpálták ki. Az épület lakhatatlanná vált.

Szigorúbban kell védeni a határokat

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködése és a határok szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő vasárnap. A szlovén államfő munkaebéden látta vendégül horvát kollégáját a szlovéniai Otocecen.

Az informális találkozón a migrációs válság kezelése volt a fő téma. Az Európai Unión belül a közelmúltban több ország - köztük Szlovénia és Horvátország - is megszigorította a migránsok fogadását és a menekültügyi eljárásokat.

Pahor és Grabar-Kitarovic megállapodtak abban, hogy osztrák-szlovén-horvát államfői találkozót kezdeményeznek, amelyet szeretnének mielőbb megtartani, mégpedig Horvátországban. Háromoldalú elnöki találkozó egy évvel korábban volt a szlovéniai Logarskában, nem messze az osztrák határtól.

A pénteken megalakult új horvát jobboldali kormány egyik fő célja, hogy rendezze viszonyát a szomszédos országokkal, és a migrációs válság kezelésében egyeztessen és együttműködjön azokkal.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Fitch Bulgáriáról és Horvátországról »