Féljünk-e az álhírektől?

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Nagyon nem mindegy, hogy az emberek miket olvasnak össze az interneten. Vagy mégis?

Miután Hillary Clinton elveszítette az amerikai elnökválasztást berobbant a köztudatba egy régiúj kifejezés: álhírek, vagyis angolul fake news. A közösségi oldalaknak köszönhetően az addig szinte egyeduralkodó mainstream média elvesztette az uralmat a hírfolyam fölött, a gazdasági és politikai elit pedig bepánikolt. De tényleg minden veszve?

Hol az igazság?
Mielőtt mi nekiállunk szörnyülködni a mai állapotok felett, ne feledjük, hogy álhírek mindig is voltak. Sőt, az álhírtejesztésből még a mainstream média is szépen kivette a részét, elég ha például az iraki háború kirobbanása körüli nagy svindlire gondolunk, amikor is kiderült, hogy még az amerikai hírszerzés is nagyjából tisztában volt azzal, hogy Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei.

Eltúlozva

Azonban van más ok is, amiért nem érdemes megkongatni a vészharangot. Egy, a Michigan State University által vezetett, és a Google által finanszírozott kutatás ugyanis nemrég arra az eredményre jutott, hogy a hisztériakeltés bizony el van egy kicsit túlozva.

A 14 ezer résztvevővel, hét országban (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország) lezajlott felmérés az álhírekhez kapcsolódó egyik legnagyobb félelmet látszik megcáfolni. Nevezetesen azt, hogy az álhíreket terjesztő rendszerek egy idő után "csőlátást" okoznak, és a keresőmotorok valamint a közösségi média algoritmusai miatt folyamatosan olyan oldalakkal fogjuk szembetalálni magunkat, amelyek csak megerősítik a sok hülyeséget, amit egyéb álhírterjesztő oldalakon is olvastunk.

Ez azt jelentené, hogy akiket beszippant az álhírspirál, azokat onnantól, mint mágnes a vasreszeléket, bármilyen politikai, ideológiai irányba lehet mozgatni, hiszen mindent el fognak hinni.

Semmi sem ilyen egyszerű

Nem is feltétlenül az algoritmusoktól való félelem alaptalan, a helyzet csupán az, hogy akik az álhírek térnyerésével riogatnak, sokszor elfelejtik, hogy az emberek nem csak az internetről tájékozódnak.

A kutatásban résztvevők kétharmada mondta azt, hogy naponta több mint egyszer használ keresőoldalt, ha a hírekre kíváncsi. Azonban, aki így tesz, hajlamos más forrásokat, médiumokat is igénybe venni, ez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy több nézőpontból lásson egy-egy problémát.

Persze vannak olyanok, akik bármilyen álhírt elhisznek, és ezzel a problémával kell is foglalkozni, viszont a legtöbb internetfelhasználó véleménye szerint az internet és a keresőmotorok épp azért hasznosak, mert le lehet ellenőrizni a tényeket, új információkat lehet találni és segítségükkel könnyebb megérteni mások nézőpontját.

Viszont, ha nekiállnánk cenzúrázni az internetet, ahogy azt páran már felvetették, éppen hogy a felhasználók internetbe vetett bizalmát ásnánk alá. És persze az is nagyon komoly kérdéseket vetne fel, hogy ki dönti el, mi az abszolút igazság.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Újabb 85 milliárd forint kutatás-fejlesztésre »

4IG 673 (1,97 ) ALTEO 844 (0,48 ) ANY 1370 (-0,36 ) APPENINN 383 (-0,91 ) AutoWallis 104 (-2,80 ) BIF 300 (-1,64 ) CIGPANNONIA 191 (-2,05 ) EHEP 9150 (1,10 ) EMASZ 30800 (1,99 ) ENEFI 399 (-0,25 ) ESTMEDIA 138 (-0,43 ) FORRAS/T 1970 (3,68 ) FUTURAQUA 99 (-1,20 ) GSPARK 5020 (2,24 ) KULCSSOFT 3120 (-2,50 ) MASTERPLAST 752 (1,62 ) MOL 2918 (0,62 ) MTELEKOM 436 (-0,11 ) NORDTELEKOM 49 (1,77 ) NUTEX 54 (-8,81 ) OPUS 329 (0,12 ) OTP 15770 (1,74 ) OTT1 246 (-0,81 ) PANNERGY 732 (-0,54 ) RICHTER 6120 (0,74 ) WABERERS 1190 (-2,46 )