Fénykorát éli az internetes vásárlás

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a szektor 2017-ben átlépte a 360 milliárd forintos forgalmat. A bővülés mértéke jelzi, hogy az ágazat továbbra is dinamikusan fejlődik - olvasható a GKI közleményében.

Miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben is „csak” hozzávetőleg 6 százalékkal bővült, addig az online piac csaknem 18 százalékkal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.

Immár szűk egy hónapon múlik minden

A piac egészére jellemző, lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83 százaléka eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerep jutott a karácsony előtti egy hónap kiemelkedő teljesítményének. Az utolsó negyedéves dömping ugyanis a Black Friday akciók hatására egyre inkább már csak az ünnepek előtti, szűk 4-5 hetes időszakra koncentrálódik.

Az akcióban részt vevő boltok magas aránya (62 százalék) és a minden korábbinál nagyobb méreteket öltő marketing verseny olyan várakozásokat keltett a lakosságban, mely egyértelműen az októberi-novemberi vásárlások visszatartását eredményezte. Kijelenthető tehát, hogy a Black Friday hazánkban is elfoglalta a tengerentúl már rég óta birtokolt helyét: kereskedelmi szempontból nálunk is ez a nap jelenti a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét.

Jól jelzi a Black Friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde – közel nettó 27 milliárd forint – ezen az egy napon realizálódott.

Túlzóak lettek a kereskedői várakozások  

A Black Friday kapcsán a vásárlókban megjelenő „eufória” a kereskedőket is arra sarkallta, hogy ne maradjanak ki. Ennek köszönhetően 2017-ben minden korábbinál nagyobb – 62 százalékos – részvétel volt.

Azonban az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt, ezen a napon is leginkább a legnagyobb webáruházak voltak képesek igazán érvényesülni. Ők tudták a lehető legnagyobb akciós választékot, megfelelő raktárkészlettel és látványos – TV-re, rádióra és óriásplakátokra is támaszkodó – marketingkampánnyal párosítani.

Ez az aránytalan piaci környezet azt eredményezte, hogy a kisebb szereplők a fekete péntekre már inkább kényszerként tekintenek, mintsem valós, forgalom növelő eszközként. Esetükben a korábbi évekre jellemző piacszerzés után a 2017-es Black Friday már sokkal inkább a piacvesztés minimalizálásáról szólt, vagyis az év közben szerzett vásárlói bázist igyekeztek ezen a napon is „helyben tartani” és az ő igényeiket (választék, készlet, árazás és kiszállítás terén) a lehető legjobban kiszolgálni.

A nagyok árnyékában és a „reklámzajban” tehát eltűntek a kisebb e-kereskedők, amit az is jól mutat, hogy összeségében a boltok alig 28 százaléka számára hozott az előzetesen vártnál jobb eredményt ez a nap, miközben 30 százalék esetében kifejezetten alulteljesített a korábbi évek alapján kialakított várakozásokhoz képest.

Már 3 millió aktív online vásárló van az országban

Jól jelzi a marketing fontosságát, hogy a 2017-es online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság (11,2/év) növekedése, mint az online vásárlói bázis (körülbelül 3 millió fő, 6,9 százalék) bővülése.

A trendek szintjén már látható folyamat a 2018-as évben is jellemezni fogja a piacot, azaz a fejlődést a vásárlási intenzitás határozza majd igazán meg.

A marketing szerepe elengedhetetlen

Bár alapjaiban véve a marketing és az árverseny határozza meg legnagyobb mértékben a piacot, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlói elvárások már nem csak az árhoz kötődnek. A folyamatos leértékelések hatására az ár már nem, mint választási preferencia jelenik meg a vásárlók részéről, sokkal inkább, mint alapvető elvárás.

Mivel a lehetséges online vásárlási helyszínek első körös szűrőjén már csak azok az áruházak jutnak át, akik kedvező ajánlattal érik el a fogyasztókat, a tényleges választási szempontokat egyre inkább a szolgáltatási minőség, a szervezettség és a kapcsolt szolgáltatások (fizetési lehetőségek, átvételi lehetőségek, raktárkészlet stb.) fogják meghatározni.

A magyar vásárlók igénylik a személyes bolti átvételt

Egyre erősebben jelenik meg a személyes átvételi lehetőség iránti igény is a fogyasztói preferenciák között. Ezt bizonyítja az is, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80 százaléka ilyen kereskedésekben realizálódik.

Ezt a trendet a tisztán online kereskedő áruházak is kezdik felismerni, így egyre nagyobb arányban nyitnak hagyományos üzletet vagy átvételi pontot.

Még nem halt meg a készpénzes fizetés

A fizetési lehetőségek széles palettája 2017-ben már szervesen hozzátartozott a vásárlók megnyeréséért folytatott küzdelem eszköztárához. Jól jelzi ezt a trendet, hogy a boltok tavaly év végén már átlagosan 4 féle fizetési megoldást tettek elérhetővé.

A fejlesztések egyik iránya – köszönhetően a kormányzati programoknak is – egyértelműen az online bankkártyás fizetések területe volt.

Ez a 2018-as évben sem fog változni, hiszen a webáruházak 57 százaléka biztosan tervezi a fizetési megoldások körének bővítését. Ezen belül pedig egyértelműen az online kártyás fizetési lehetőség bevezetését tervezők aránya a legnagyobb (41 százalék). 

A fejlesztések ellenére azonban az online vásárlások során továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, hiszen akár a boltban, akár átvevőhelyen, akár futárnál, összességében az online vásárlások 58 százaléka még mindig így kerül kifizetésre. A készpénz szerepe, bár csekély mértékben csökkent, továbbra is erősen meghatározó és ez várhatóan nem is fog változni a következő években.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Fájó, de bekövetkezett, amire számítottunk, visszaesett a kereskedelem »

4IG 700 (-0,57 ) AKKO Invest 464 (4,50 ) ALTEO 786 (0,26 ) ANY 1230 (0,82 ) APPENINN 376 (-0,53 ) CIGPANNONIA 186 (-1,59 ) DELTA 103 (-1,15 ) Duna House A 3200 (2,56 ) EHEP 3390 (-0,29 ) ENEFI 345 (0,88 ) FORRAS/OE 1130 (-5,83 ) FORRAS/T 1360 (-9,33 ) FUTURAQUA 75 (0,27 ) GSPARK 3500 (-2,23 ) KULCSSOFT 1660 (1,22 ) MOL 2002 (4,49 ) MTELEKOM 401 (1,26 ) NORDTELEKOM 31 (-1,29 ) NUTEX 30 (-0,50 ) OPUS 278 (1,83 ) ORMESTER 11250 (-7,41 ) OTP 11300 (4,63 ) OTT1 212 (-2,97 ) PANNERGY 646 (2,54 ) RICHTER 6705 (0,83 ) SET Group 70 (-1,28 ) TAKAREK 536 (1,52 ) WABERERS 860 (6,17 )