Hiába sztrájkoltak a francia vasutasok?

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A francia nemzetgyűlés nagy többséggel elfogadta szerdán a vasúti reform végleges változatát, amely ellen április eleje óta sztrájkolnak a szakszervezetek.

Megállapodtak a reformról

Az 577 fős alsóházban a jelenlévők közül 452-en szavaztak igennel 80 nem ellenében. A parlamenti jóváhagyás utolsó lépése csütörtökön a szenátusi szavazás lesz, azt követően az államfő bármikor kihirdetheti a törvényt, amely a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készíti fel az állami vasúttársaságot (SNCF) pontos menetrenddel és a vasutasok státuszának átalakításával.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A reform szövegét egyébként már első olvasatban a nemzetgyűlés és a szenátus is nagy többséggel megszavazta, a közös változatban hétfő este egyezett meg a parlament két házának vegyes bizottsága, erről tartották az ünnepélyes végszavazást az alsóházban.

Elisabeth Borne közlekedési miniszter a szavazást követően elmondta: "a reform elengedhetetlen, mert a vasúti rendszert alapjaiban újítja meg a jobb szolgáltatás szavatolására és az SNCF megerősítésére, példa nélküli beruházásokkal".

Jean-Baptiste Djebbari kormánypárti jelentéstevő arra emlékeztetett, hogy "az SNCF átalakításával sokan megpróbálkoztak, és ez a kormány megtalálta a módját". Üdvözölte, hogy az elmúlt három hónapban a képviselők a dolgozók hatékony védelmére számos módosító indítványt nyújtottak be, és hogy a törvény szavatolja, hogy az SNCF állami kézben marad.

A csütörtöki szenátusi szavazás már csak formalitás, miután a felsőházban a jobboldal van többségben, amely a kezdetektől támogatta a kormányt a reformban.

Sztrájkok sora

A reform ellen április elején kezdődött tiltakozás hétről hétre gyengül, szerdán a 30. sztrájknapon a vasutasok 13 százaléka vett részt a munkabeszüntetésben. A gördülő sztrájk, amelynek keretében a vasutasok minden öt napból kettőn sztrájkolnak, elvileg június 28-ig tart, de a szakszervezetek egy része ezt követően is folytatni kívánja a megmozdulást, miközben a reformszakszervezetek a befejezést helyezték kilátásba.

A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készíti fel az állami vasúttársaságot (SNCF), amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.

A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Német példára

A liberalizáció egyrészt érinteni fogja a szuperexpresszek (TGV) működtetését, amelyhez az olasz modellt vette mintának a francia kormány, amely engedélyezni fogja, hogy az SNCF által fenntartott TGV-útvonalakon magáncégek is indítsanak járatokat.

Az egyéb belföldi vonalak reformjához viszont a német rendszer adott példát a törvényhozóknak: a régióknak lesz lehetőségük egyes vasúti szakaszok működtetésére beszerzési pályázatot kiírni, és a győztes társaság veszi majd át a teljes működtetést, beleértve a francia vasutasok alkalmazását is. Ezért volt a reform egyik kulcskérdése a vasutasok helyzetének szavatolása.

A kormány a reform lényegét megtartva tett gesztusokat a szakszervezeteknek: átvállalja az SNCF 50 milliárd euróra becsült adósságállományának kétharmadát, valamint növeli a beruházási támogatásokat.

Ezt olvasta már?

Aranybányász éhségsztrájk Oroszországban »