Hol csúszott félre a minimálbér-emelés?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. A GKI megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

Mennyi is az annyi?

A GKI márciusi vállalati felméréséből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte a normát. A vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.

A GKI Zrt. májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka minimálbért keresett. Megkérdeztük őket, hogy mennyit kerestek decemberben, illetve ez hogy változott 2017 májusára. A válaszok alapján 3 kategóriát alakítottunk ki; az “adóoptimalizáló” minimálbéres, a normál minimálbéres és a szakmunkás minimálbéres.

A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az “adóoptimalizálók” esetében 2 százalék és a “normál” minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5 százalék volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan.

Ezen számok jóval elmaradnak a 15-25 százalékos előírt emelkedéstől! Ennek oka, hogy nem a “bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztünk rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.

Formalitás

Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9 százalék körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12%) a már tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.

A település szintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós “nettó” bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéreseknek nem változott a nettó fizetése az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, melyből kiemelkedtek a községi minimálbéresek (11,6%).

A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben. Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt (amelyet a bérstatisztikák is mutatnak), s a korábbi szürke pénzek csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.

Hirdetés
Szavazz!

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Önfenntartó, magyar találmány

A NOAH House-projekt egy egyedülálló magyar találmány. Megálmodója Blaskovich...

Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Hirdetés
Csok

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete....

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Hónapokon belül elfogynak a vállalati fejlesztési pénzek »

4IG 2740 (5,38 ) ALTEO 705 (-2,08 ) ALTERA 850 (4,29 ) APPENINN 702 (6,53 ) BIF 1940 (-2,02 ) CIGPANNONIA 460 (4,07 ) CSEPEL 970 (0,21 ) Duna House A 4200 (0,96 ) EHEP 740 (18,40 ) EMASZ 26200 (0,77 ) ENEFI 203 (1,50 ) ESTMEDIA 142 (14,06 ) FORRAS/OE 1090 (-0,91 ) FORRAS/T 1250 (4,17 ) FUTURAQUA 69 (7,12 ) KONZUM 3340 (5,03 ) MASTERPLAST 635 (-1,55 ) MOL 3000 (1,01 ) MTELEKOM 458 (0,33 ) NORDTELEKOM 52 (4,65 ) NUTEX 52 (-8,77 ) OPUS 722 (10,06 ) OTP 11420 (0,18 ) OTT1 295 (4,98 ) PANNERGY 756 (-0,53 ) RABA 1360 (-0,73 ) RICHTER 5295 (0,86 ) SET Group 277 (1,09 ) WABERERS 4150 (1,72 )