Honnan érkezik az újabb válság?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Manapság számtalan egyensúlytalansággal találkozhatunk, amelyekből nehéz megjósolni, hogy melyik válthatja ki a következő gazdasági válságot. Kérdéses, hogy a gazdaságok fenntartják-e a jelenlegi jó teljesítményüket és a potenciális kockázatok idővel eltűnnek-e. Kellemetlen, hogy a globális gazdaság nagymértékben összefonódik és az egyes kockázati tényezők realizálódása könnyen más problémákat eredményezhet.

Az adósság került fókuszba

Nem egy közgazdász figyelmeztet napjainkban a következő gazdasági válságot is kiváltható tényezőkre. Ilyenek például a központi bankok lépései, amelyek gyakran nem hagyományos intézkedéseikkel enyhítenek a monetáris politikán olyan szinten, amelyre még nem volt példa a történelemben.

Ezek a lépések a kötvényhozamok visszaeséséhez vezettek, amelyekből a legnagyobb biztonságot adókkal kereskedtek, sőt, még jelenleg is negatív hozamokkal üzletelnek. Az alacsony kamatlábaknak köszönhetően a vállalkozások eladósodtak és az államadósság is jelentősen megnőtt.

Azoknak az országoknak, amelyek már a válság előtt eladósodtak, sokszor még nagyobbra nőtt az adósságuk. A monetáris politika esetleges szigorítása (kamatlábemelés) problémákat okozhat ezekben az államokban, ugyanakkor az egyes országok adósságának növekedése azt a kockázatot rejti, hogy ha gazdasági problémák merülnek fel, már nem lesznek képesek segíteni a gazdaságon a fiskális politikával úgy, mint korábban.

Az is vitatható, hogy a központi bankok milyen mértékben tudták tovább lazítani a monetáris politikájukat abból a célból, hogy segítsék a gazdaságot a pénzügyi stabilitás aláásása nélkül.

Sokrétű probléma

„Nem szabad azonban elfelejtenünk a többi kockázatot sem. Hosszútávon például Kína lassuló gazdaságáról beszélhetünk, amely esetében az is kérdéses, hogy meddig fog tartani a jelenlegi növekedés és milyen mértékben tartható fenn az állami támogatásra épülő gazdálkodás. Érdemes még megemlíteni a diákhitelekkel kapcsolatos kockázatokat is az Egyesült Államokban. Az euróövezetben továbbra is problémát jelentene az eladósodott országok egy része, de a leginkább rizikós állam valószínűleg Olaszország, amelynek problémái hatással lehetnek az egész Európai Unió gazdaságára“ – mondta František Kovacs, az AKCENTA CZ szakértője.

A különböző egyensúlytalanságból tehát jelenleg sok van és nehéz megjósolni, hogy ezek közül melyik okozhatna válságot, ha a gazdaság továbbra is fenntartja a jelenlegi jó teljesítményét és a lehetséges kockázatok eltűnnek.

Kellemetlen az a tény, hogy a globális gazdaság rendkívül összetett és némely kockázati tényező megvalósulása másutt könnyen problémákat okozhat.

Ha  a piacokon működő vállalatok sikeresen kezelik a válságot, akkor magas hozzáadott értékű és magas árrésű cégekké válhatnak. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy tartalékot képezzenek a növekedés időszakában, amelynek segítségével befolyásolhatják az árakat és versenyelőnyt biztosíthatnak maguknak. Ennek fényében a kockázatokat máshol kell keresni, nem pedig például az egyes értekezésekben felmerült Szilícium-völgyben.

Ezt olvasta már?

Jól viseli a gazdaság az euróövezeti lassulást »