Itt a lengyel válasz Brüsszelnek

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Negatív légkört teremthet az Európai Bizottság (EB) és Lengyelország közötti kapcsolatokban a Varsó elleni kötelezettségszegési eljárás elindítása - jelentette ki szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter Brüsszelnek az egyik lengyel bírósági törvény miatt tett lépésére reagálva.

Brüsszel amiatt indított el kötelezettségszegési eljárást, hogy pénteken a lengyel hivatalos közlönyben megjelent az EB által kifogásolt három lengyel bírósági törvény egyike. A lengyel kormánynak egy hónapja van arra, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Nem tartanak szankcióktól

Waszczykowski a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak elmondta: a lengyel igazságügyi minisztérium által előkészítendő érvélés alapján fog majd reagálni a külügyi tárca az EB lépésére.

A lengyel külügyminiszter elmondta azt is: nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén - melynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja - szankciókat vethetnének ki Lengyelországra. Orbán Viktor miniszterelnök többször megfogalmazott álláspontjára utalva kijelentette: "a magyar vezető bejelentette, hogy ezt nem engedi meg". A büntetőintézkedések jóváhagyásához egyhangú szavazatra van szükség az EU-tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban.

A lengyel külügyminiszter kizárta azt is, hogy az EB Lengyelország és Magyarország ellen egyszerre indíthatná el az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

Alaptalan eljárás?

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Azzal összefüggésben, hogy az EB az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt, Szymanski rámutatott: a bírák nyugdíjkorhatárát ezzel a Lengyelországban szeptembertől általánosan érvényes nyugdíjkorhoz idomítják.

Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az EB a lengyel igazságügyi reform esetében "erővel keres ürügyeket ahhoz, hogy bebizonyítsa illetékességét olyan ügyekben, amelyek egyértelműen nem tartoznak hatáskörébe". Rámutatott: sok uniós tagállamban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom "sokkal közvetlenebb hatáskörrel rendelkezik az igazságügy ellenőrzésében", mint ahogy ezt a lengyel bírósági reform feltételezi.

Így változott a törvény

Az EB szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba többek között arra az esetre, ha hatályba léptetik a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. A jogszabály az alsóbb szintű és a fellebbviteli bíróságok működését módosítja. Megváltoztatja az adminisztratív - nem ítélethozó - hatáskörrel felruházott bírósági elnökök kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.

A törvényt Andrzej Duda elnök kedden aláírta, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényről - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőkről - hétfőn bejelentette: ezeket megvétózza és két hónapon belül átdolgozott változatokat terjeszt elő. Az EB szerdán kilátásba helyezte: amennyiben az említett törvények mégis hatályba lépnek, kész elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Visszaélés miatt kétszáznegyvenkettő millió euró »