Jön a mentőöv az acélipar számára

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az Európai Parlament jelentős lépést tett előre az uniós piac védelmének érdekében a most meghozott intézkedésekkel mondta dr. Móger Róbert, a hazai acélipart képviselő Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója. A szakember úgy látja a következő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy a most meghozott intézkedéseket képes lesz-e valóban hatékonyan betartatni az Európai Unió. Mint elmondta, mindez a hazai acélgyártás elemi érdeke, hiszen a gazdasági válságot követő évek visszaesése után idén fellendülőben van a magyar acélipar, melyet még tovább segíthet a kormányzat által megalkotott Nemzeti Acélgyártási Cselekvési Program.

Úton az egyenlő feltéteket biztosító verseny felé

„A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés üdvözli az Európai Parlament döntését, melynek értelmében az Európai Unió a dömping megelőzésében a világon elsőként követeli meg kereskedelmi partnereitől, hogy tartsák be a vonatkozó nemzetközi szociális-, munka- és környezetvédelmi egyezményeket. Az intézkedés előremutató annak figyelembevételével, hogy a világon egyedül az Európai Unió területén létezik olyan - az acélipari cégeket is jelentősen érintő - klímavédelmi rendszer, amely jelentős többletköltséget okoz a szereplőknek versenyhátrányt okozva azokkal a cégekkel szemben, ahol a környezetvédelem nem központi eleme sem az állami szabályozásnak, sem a vállalati filozófiának.” – mondta el Dr. Móger Róbert.

A szakember hozzátette, hogy az MVAE elkötelezett híve a környezet védelmének, valamint a munkavállalói jogok és a munkavédelmi előírások maximális tiszteletben tartásának is. Mint elmondta, örömteli, hogy a hazai acélipari vállalatok - az ISD Dunaferr és az Ózdi Acélművek - folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre mind a környezetet kevésbé terhelő technológiák alkalmazása-, mind pedig a munkavállalókat védő rendelkezések fejlesztésében.

Ezért kell védeni az uniós acélpiacot

A világon óriási mértékű túlkapacitások alakultak ki az acéliparban, főként a fejlődő országokban, ahol a belső piac képtelen volt felvenni a megtermelt acélt. A túltermelés miatt ezen országok vállalatai jelentős export kényszerbe kerültek. A fejlődő piacok szereplői azonban a termékeiket többnyire dotált energiaárakkal, kevésbé szabályozott gazdasági környezetben, sokszor a környezetvédelmi- és munkavédelmi előírásokat teljesen figyelmen kívül hagyva állítják elő és ennek köszönhetően lényegesen alacsonyabb áron termelnek, mint a szabályok betartásával dolgozó európai gyárak.

A dömpingáron behozott acél újabb nyomás alá helyezte az európai acélipari vállalatokat a 2008-as gazdasági válság után, amelyeknek így csökkenteniük kellett a termelésüket. „A kereskedelmi rendszer az unióban rendkívül liberális, így a túltermelésből adódó terméktöbblet többnyire Európába áramlott be. Bár eddig is voltak dömpingintézkedések, de alacsony hatékonyságuk miatt nem voltak képesek a távol tartani a dömpingáron értékesítő cégeket az unió piacától.

Mindez több ponton is gyengítette az uniós gazdaságot és többek között munkahelyek megszűnéséhez vezetett. Az Európai Parlament döntésével a jövőben olyan Unión kívüli acélipari cégek nem juthatnak versenyelőnyhöz, amelyek a környezetvédelmi- és munkavédelmi előírásokat nem tartják be.” – összegezte az igazgató. Kiemelte, az Unióban nagyjából 320 ezer jól képzett szakember dolgozik, közülük több mint 6 ezren a magyar acélgyáraknál. Az ő sorsukról is szól az EP döntése.

Visszaesés után fellendülés és kormányzati támogatás

Az európai acélipar éves termelési szintje a 2008-as válságot követően több mint 10 millió tonnával csökkent annak ellenére, hogy az itt működő acélművek a leginnovatívabbak között vannak a világban. Jelenleg az unióban évente 160 millió tonna acél gyártására kerül sor, amely a globális termelés 10 százalékát teszi ki. A hazai termelés is csökkent a válságot követően, de az idén már újra felszálló ágban van az iparág - éves szinten nagyjából 2 millió tonna acél készül itthon - amelyhez további lehetőségeket nyújt a kormányzat által az Irinyi Terv keretében kidolgozott acélipari stratégia.

A stratégia legfontosabb célkitűzései között igen jelentős a versenyképesség megőrzése, az ország acéltermelésének támogatása, valamint a minőségi modern acéltermékek előállításának elősegítése. Ezeken kívül a terv kitér például az acélgyártás egyik legjelentősebb alapanyagának tekinthető, újrahasznosítható vas- és acélhulladék export szabályozásának újra gondolására is. Mindemellett az MVAE és a kormányzati acél-stratégia kiemelt céljai közé tartozik, hogy javítsanak a hazai szakemberképzés feltételein és a jövőben egyre több fiatal tanuljon az iparágban hasznosítható szakmákat. Az egyesülés igazgatója szerint az acélipar biztos karrier utat kínál mind a szakmunkás mind a mérnöki területen tanuló fiatalok számára, elsősorban az dunaújvárosi és az ózdi régiókban.

Ezt olvasta már?

Fellép az EU a kettős élelmiszerminőség ellen »

4IG 3600 (-1,64 ) ALTERA 780 (-1,27 ) ANY 1300 (-0,76 ) APPENINN 570 (-3,06 ) CIGPANNONIA 424 (-0,35 ) CSEPEL 860 (-4,02 ) ELMU 26400 (-3,65 ) EMASZ 24800 (-0,80 ) ESTMEDIA 122 (-1,21 ) GSPARK 3360 (-1,18 ) KONZUM 2925 (-0,85 ) MOL 2650 (0,91 ) MTELEKOM 403 (-0,74 ) NORDTELEKOM 37 (-2,60 ) NUTEX 54 (-1,82 ) OPUS 606 (-2,26 ) OTP 10020 (0,50 ) OTT1 249 (-2,35 ) PANNERGY 678 (-1,45 ) RICHTER 4570 (-2,35 ) SET Group 256 (-2,29 ) TAKAREK 607 (-0,82 ) WABERERS 3290 (-0,30 ) ZWACK 16650 (0,60 )