-->

Ismét csökkentenék az alapkamatot

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A monetáris tanács négy külső tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület október 30-i kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.

Az alapkamat 6,50 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke, Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg a 6,25 százalékra való csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.

A monetáris tanács október 30-án már az egymást követő harmadik alkalommal csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot, ami ezt megelőzően 2011. december 21. óta állt 7 százalékon.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a fogyasztóiár-indexet alapvetően a nyersanyagárak emelkedése, az adóemelések és adminisztratív intézkedések tartják magasan. A döntéshozók többsége az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után, a monetáris kondíciók lazítása mellett is elérhetőnek tartotta, a tanácstagok egy része szerint viszont ez csak a monetáris kondíciók szinten tartása mellett volna lehetséges.

A tanács tagjai a jegyzőkönyv szerint egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát, és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.

A monetáris lazítást támogató tagok a jegyzőkönyv szerint azzal érveltek, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, a középtávú inflációs kilátásokat ezért nem rontják a költségsokkok, amelyek lecsengése után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül majd. A javuló globális pénzügyi piaci környezet, a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt, a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezeket figyelembe véve megítélésük szerint a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt.

A kamat szinten tartását támogató döntéshozók szerint viszont az inflációs és pénzpiaci folyamatok nem indokolják a lazítást. Megítélésük szerint az inflációs cél csak a monetáris kondíciók fenntartása mellett valósulhat meg. Ezek a tagok arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a piaci elemzők kamatvárakozásai az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek, ezzel egyidejűleg inflációs várakozásaik fokozatosan emelkedtek. Megítélésük szerint a kormányzati intézkedések és a kockázati prémium csökkenése körüli bizonytalanság a jelenleginél óvatosabb monetáris politikát indokolna, a tartás megerősítené, hogy a monetáris tanács elkötelezett az árstabilitás megteremtése iránt.

 

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy bár az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt, az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi. Bár a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat az intézkedések várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik. Néhány tag azon véleményének adott hangot, hogy az intézkedések jelentős felfelé mutató kockázatokat hordoznak az infláció szempontjából.

A tagok többsége szerint az elmúlt hónap hazai fejleményei meghatározó szerepet játszottak a kockázati mutatók kedvező alakulásában, mások szerint azonban ez nem egyértelmű. A tanács tagjai egyetértettek az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás fontosságában a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Az EKB készen áll a kamatcsökkentésekre »