Kilenc milliárd eurót hozhat a digitalizáció Magyarországnak

| forrás:
McKinsey & Company
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Akár 9 milliárd eurót adhat hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez 2025-ig a digitalizáció - állapítja meg friss kutatásában a McKinsey & Company. Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében, elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.

Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést – jelzi friss tanulmányában a McKinsey & Company. A tanácsadó cég ugyanakkor a munkaerőpiaci expanzió kifulladására figyelmeztet, ugyanis a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (kb. 45%), míg a ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1 760 óra, míg Nyugat-Európában ez évi 1 592 óra). A következő periódusban ezért a termelékenység javítására kell összpontosítani, ugyanis a ledolgozott munkaóránként előállított teljesítmény Magyarországon jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak.

A termelékenység és a tartós gazdasági fejlődés érdekében Magyarország számára prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása – állítják a McKinsey elemzői. Szerintük a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól is leszakadhatunk.

Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérő indexet. Egyes iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat előzi a digitalizáció mértékét tekintve (pl. üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban hazánk elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén.

A tanulmány szerint a digitalizáció jelentős hatásokkal járhat a munkaerőpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét, már a ma létező technológiák segítségével is, persze eltérő mértékben. Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek 75%-a automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozásokra (ezek közel 70%-ban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerőhiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.

Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépni. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, másokkal való kommunikáció, csapatban történő munkavégzés a jövőbeni elhelyezkedés zálogai – állapítják meg a tanulmány szerzői. Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, illetve megfelelő, az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetőségeket biztosít.

A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.

„Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt” – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, kedvező gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhető szakemberállományt, a digitális infrastruktúra fejlettségét, ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól. Hozzátette: a sikeres digitális átalakulásban az egyénnek, a vállalkozásnak és az államnak egyaránt megvan a maga szerepe. Az állam az oktatás és képzések korszerűsítése és a kkv-k digitalizációjának elősegítése mellett az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizációjával adhat lendületet a változásoknak és készítheti fel rájuk a társadalmat.

Ezt olvasta már?

Valóban a bérnövekedés lendítette be a gazdaságot? »