Kína változik, csak a mi Kína-képünk nem

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A közép-európaiak gyakran nem kellően nyitottak Kínára, holott az elmúlt években nagyon sok változás történt az országban - hangzott el a közép-európai országok és Kína kapcsolatait vizsgáló 16+1 fórumon, kedden Budapesten.

Hiányzik a nyitottság

A Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett tanácskozás második napján Min Zsu-liu, a kínai Központi Szerkesztői és Fordítóiroda (Central Compilation and Translation Bureau, CCTB) kutatási igazgatóhelyettese előadásában kiemelte: a közép-európai politikusoknak és az üzletembereknek általában nagyon kedvező a véleményük az együttműködésről Kínával, de ösztönözni kell őket, hogy még inkább lássák meg a kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket. Az üzletembereket praktikus információkkal kell ellátni, hogy még nyitottabbak legyenek a kooperációra Kínával - tette hozzá.

Megjegyezte: a vezető közép-európai politikai pártok véleménye általában kedvező a Kínával ápolt kapcsolatokról, a jelenlegi lengyel kormány például a korábbiaknál jobban támogatja az együttműködést. 

Min Zsu-liu szerint a közép-európai emberek gyakran mégsem nyitottak Kínára, rossz emlékeik vannak, ezért nem pártolják az együttműködést az országgal. Az elmúlt években pedig jelentős változások történtek, hatalmas volt a fejlődés Kínában, ezért érdemes lenne nyitottabban állni az országhoz - vélekedett.

Kína és a nemzetközi ügyek

Agárdy Zsófia, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője arról beszélt, hogy kevés kutatás vizsgálja a közép-európai országok álláspontját Kínáról, és a kevés adat miatt ez nehéz kutatási terület.

Azt mondta, egy kutatás szerint a magyaroknak és a lengyeleknek vegyes a véleményük Kínáról. A legtöbb közép-európai szerint Kína nem tiszteli az emberek személyi szabadságát, és a közép-európaiak nem nagyon bíznak abban, hogy az ázsiai ország helyesen lép fel nemzetközi ügyekben. Hozzátette, az utóbbi oka az lehet, hogy az emberek viszonylag kevéssé ismerik a kínai vezetőket.

Irmantas Peciura, a litván Mykolas Romeris Egyetem nemzetközi politikai elemzője kiemelte: mivel a gazdasági együttműködés rendkívül fontos Közép-Európa és Kína viszonyában, ez a terület minden más kérdéskört háttérbe szorít. Ráadásul Kína a leggyakrabban általában nemzetközi konfliktusokkal, a kiéleződő gazdasági versennyel és a hatalmi átrendeződéssel kapcsolatban jelenik meg, és ez megnehezíti a kedvező kép kialakítását az országról - magyarázta.

Nehéz változtatni az imázson

Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője és stratégiai igazgatója kifejtette: Kína rengeteget és gyorsan változott az elmúlt években, de a magyarok véleménye az országról csak nagyon lassan változik. A magyarok szerint a kínaiak udvariasak, szorgalmasak, elszántak. Az ázsiai országról alkotott véleményükben meghatározók a történelmi ismeretek, nagy, erős országnak tartják Kínát, amely azonban ismeretlen számukra - mutatott rá. Hozzáfűzte: fontos, hogy Kínával kapcsolatban a magyaroknak nincsenek rossz történelmi emlékeik.

A szakértő szerint ha Kínát egy "márkának" tekintjük, akkor évekkel ezelőtt az olcsóság megfelelője volt, és bár mára sokat fejlődött az ország, nagyon nehéz megváltoztatni az imázsát.

A 16+1 fórum célja a kínai és kelet-közép-európai tudományos együttműködés erősítése. A legutóbbi hasonló tanácskozást tavaly novemberben Varsóban rendezték meg. A fórum célja az együttműködés erősítését célzó tudományos csereprogramok, konferenciák és kiadványok megjelentetésének támogatása.

Hirdetés
Szavazz!

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Önfenntartó, magyar találmány

A NOAH House-projekt egy egyedülálló magyar találmány. Megálmodója Blaskovich...

Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Hirdetés
Csok

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete....

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Rengeteg acél kell idén is a világnak »

4IG 2600 (14,04 ) ALTERA 815 (4,49 ) ANY 1410 (0,36 ) APPENINN 659 (-3,51 ) BIF 1980 (-0,50 ) CIGPANNONIA 442 (-1,78 ) CSEPEL 968 (0,62 ) Duna House A 4160 (1,46 ) EHEP 625 (13,64 ) ESTMEDIA 125 (17,45 ) FHB 634 (1,93 ) FUTURAQUA 65 (2,87 ) GSPARK 3490 (-1,69 ) KONZUM 3180 (-3,49 ) MASTERPLAST 645 (0,78 ) MOL 2970 (-0,60 ) MTELEKOM 457 (0,11 ) NORDTELEKOM 50 (-1,00 ) NUTEX 57 (1,79 ) OPUS 656 (-4,65 ) ORMESTER 800 (-18,37 ) OTP 11400 (1,06 ) OTT1 281 (-3,10 ) PANNERGY 760 (1,06 ) PLOTINUS 6700 (-0,74 ) RABA 1370 (-0,72 ) RICHTER 5250 (-0,19 ) SET Group 274 (-2,84 ) WABERERS 4080 (-2,86 ) ZWACK 17300 (-0,57 )