Klímaváltozás: nehéz szerep jut Európának

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szerdán Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésén (COP 23).

Konfliktusok között

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás. A 2015-ös Párizsi Megállapodás "csak a kezdet", az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elégségesek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 Celsius fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése - mondta a német kancellár.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek nehezen haladó koalíciós egyeztetésére utalva kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása - a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet. A koalíciós egyeztetéseken ésszerű és tartós megoldásokat kell kidolgozni ezekre a problémákra - mondta Angela Merkel.

Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez, ami "egyáltalán nem egyszerű" - jegyezte meg, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.

Ezt vállalta Németország

Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.

A koalíciós egyeztetéseken az az egyik leginkább vitatott kérdés, hogy miként lehet mégis elérni a 40 százalékos célt. A Zöldek elsősorban a széntüzelésű erőművek bezárásában látják a megoldást, a többi párt viszont ellenzi az ágazat gyors leépítését.

Angela Merkel hangsúlyozta: nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, "klímasemleges" működésre.

Németország a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is a lehető legnagyobb erővel hozzá akar járulni, készen áll az éghajlatvédelem szempontjából "tiszta" technológiák exportjára, és 2020-ig megduplázza a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatását.

Európa az élre tör

Emmanuel Macron az Európai Unió (EU) tagjai erőfeszítéseinek összefogását sürgette, kiemelve, hogy EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a Washington által megvont pénzügyi támogatását.

Az EU-nak kell gondoskodnia arról, hogy az IPCC költségvetéséből "egy euró se hiányozzon" - hangoztatta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.

Mint mondta, országa a Párizsi Megállapodás sikeréhez a többi között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.

Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva kiemelte: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert "dömpingáron" forgalmazott termékeikkel.

Most dolgoznak a részleteken

A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, a többi között arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Magyarország fellép a klímaváltozás ellen »

4IG 744 (-0,80 ) AKKO Invest 430 (-1,38 ) ALTEO 838 (0,24 ) ANY 1360 (-0,37 ) APPENINN 385 (-2,41 ) AutoWallis 103 (-1,90 ) CIGPANNONIA 198 (-3,41 ) CSEPEL 490 (-5,77 ) CyBERG 1800 (6,51 ) Duna House A 3900 (3,45 ) EHEP 10100 (1,00 ) ELMU 33400 (-0,60 ) EMASZ 30200 (-3,82 ) ENEFI 404 (-1,46 ) ESTMEDIA 139 (0,72 ) FUTURAQUA 100 (0,61 ) GSPARK 5080 (0,79 ) KPACK 23400 (26,49 ) KULCSSOFT 2800 (-3,45 ) MOL 2860 (0,56 ) MTELEKOM 439 (-0,57 ) NORDTELEKOM 54 (-0,37 ) NUTEX 74 (-8,64 ) OPUS 311 (3,32 ) ORMESTER 10000 (1,01 ) OTP 14880 (0,07 ) OTT1 252 (-0,98 ) RICHTER 5895 (0,26 ) SET Group 99 (0,81 ) TAKAREK 540 (-1,10 ) WABERERS 1185 (-1,66 ) ZWACK 17450 (-0,85 )