Kommunikációs trükk a tartalékok zárolása?

| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Ennyit, suttyomban, házon belül is korrigálhatott volna a kormány. Vajon miért állt nyilvánosság elé 110 milliárddal a nemzetgazdasági miniszter?

Fogadni lehetett volna tavasszal, hogy a választások után menetrendszerűen érkezik a költségvetési korrekció. Meglepetésről tehát aligha beszélhetünk, mégis érdekes, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentéséből, mely szerint a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokat érintően, mert így látja biztosítottnak a 2,9 százalékos államháztartási hiánycél teljesülését. Annál is inkább, mert immár a részletes lista is napvilágot látott.

A teljes tartalékot zárolni kellene?

Lehetett azért számítani az évközi korrekcióra, ami azt szolgálja, hogy éves szinten 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány – mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Szerinte érdekes, hogy a tartalékokat csak részlegesen zárolták, mert korábban költségvetési specialisták arra hívták fel a figyelmet, hogy a teljes költségvetési tartalék zárolása lenne indokolt.

Azt is észre kell venni – folytatta -, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyenlegének most előírt 8 milliárd forintos javulása ellentmondásban van azzal, hogy a munkahelyteremtés kiemelt gazdaságpolitikai cél.

Nagy kérdés a fenntarthatóság, hiszen az elemek többsége csak az idei költségvetést javítja, amennyiben a költéseket áttolják a jövő évre. Azt mégsem gondolhatjuk, hogy a tervezett beruházásokat nem kell elvégezni.

Fiskális fellazulás

Kissé meglepte Samu Jánost, a Concorde elemzőjét a tegnap bejelentett költségvetési korrekció, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a kabinet elkötelezett a hiánycél tartását illetően. Szerinte elsősorban kommunikációs lépésről van szó, amivel az Európai Bizottság dorgálására reagálhatott a kormány. Erre utal a korrekció mértéke is, hiszen ekkora kiigazítást a nyilvánosság kizárásával, csupán a korábban felgyorsított minisztériumi költések lassításával is el lehetett volna érni.

Más kérdés, hogy az EU azt helyezte kilátásba, hogy Magyarország jövő tavasszal visszakerülhet a túlzott deficit eljárás alá, s ezt az aggodalmat a 110 milliárd forintos zárolás önmagában aligha hárította el, még csak azt sem mondhatjuk, hogy érdemben tompította volna az uniós kritika élét.

Az EU ugyanis elsősorban a gazdaságpolitika fellazulását kritizálta. Annak mértékét pedig talán azzal lehet megragadni, hogy ha az idei gazdasági növekedés a tavalyi fiskális szigorral párosulna, akkor akár 1 százalékra is leszoríthatná a kormány a GDP arányos költségvetési hiány.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Magasabb államadósságra számíthatunk idén »