Komoly kihívások várnak az országra és a bankszektorra

| forrás:
mti/TF
| olvasási idő: kb. 3 perc

A következő 12 évben, 2030-ig a jövedelmek, a beruházások bővülésének és a hitelezés emelkedésének együtt kell megvalósulnia, mindhárom szükséges, de önmagában egyik sem elégséges a fenntartható felzárkózáshoz - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a portfolio.hu Hitelezés 2018 című konferenciáján szerdán Budapesten.

Ez kell a felzárkózáshoz

Kiemelte: a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti 11 százalékot, a vállalati hitelek évi 12 százalékkal, a kis- és középvállalati hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet.

Jelezte: a hitelezés fellendülésének az ügyfelek jelenleginél szélesebb körénél és a mostaninál alacsonyabb árazással kell megvalósulnia.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Nagy Márton a fenntartható felzárkózás makrogazdasági feltételei közé sorolta, hogy el kell érni a gyorsabb gazdasági növekedést, a GDP-nek évente 4-4,5 százalékkal kellene bővülnie 2030-ig, a termelékenységnek javulnia kell, a beruházási rátának pedig évi 23-25 százalékot kell elérnie. Emellett a következő 12 évben erőteljesen kell bővíteni a belső megtakarítást, és előtérbe kell helyezni az innovációt - tette hozzá.

Hogy áll az eladósodottság?

Kiemelte: a reálkonvergenciának a pénzügyi konvergenciával "kéz a kézben" kell megvalósulnia. Az MNB elképzelései alapján, az új konvergencia-programnak köszönhetően, 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének a GDP-hez mérten - a várt növekedéssel párhuzamosan - a 2018. évi 95 százalékról 160 százalékra kellene emelkednie, miközben a magánszektor banki hitelállománya a GDP 32 százalékáról 70 százalékára bővülhet. Úgy vélte: a lakáshitel/GDP arány a mostani 8 százalékról 30 százalékra ugorhat 2030-ra.

Nagy Márton hangsúlyozta: az eladósodottság jó dolog, hiszen ez erős gazdaságot és hitelképességet tükröz, a túlzott eladósodottság viszont rossz dolog, mert jelentős kockázatokat hordoz.

Rámutatott: a magyar lakosság és a magyarországi vállalatok napjainkban kevésbé eladósodottak, mint a régió többi országában és az Európai Unióban.

Hatékonyabb bankok

Nagy Márton hangsúlyozta: növelni kell a hazai bankrendszer hatékonyságát. A magyarországi bankoknál az egységnyi eszközre jutó költségeket csökkenteni, ezzel összhangban az egy fiókra, egy munkavállalóra jutó eszközök nagyságát növelni kell.

Nagy Márton szerint az új szerződések mellett a már meglévő hitelek esetében is "át kell állítani" a kölcsönöket a fix kamatozásra. A bankrendszer mostani hitel/betét aránya egészségtelenül alacsony, ezt növelni kell - emelte ki.

Újabb lökés a lakáspiacnak

Óriási lökést adhat a hazai lakáspiacnak is, ha megvalósulnak azok a grandiózus elképzelések, amelyekről Nagy Márton MNB-alelnök beszélt a konferencián. Ha valóban beválnak az elképzelések, további jelentős lakás-áremelkedés áll előttünk, és folytatódhat a piaci fellendülés az új lakásépítések számában is.

Szóval robbanhat a lakáshitel-piac, de kérdés, hogy mitől? Az árak mennek annyival feljebb, hogy muszáj majd egyre több hitelt felvennie a lakásvásárlóknak (ennek azért vannak ma is szabályozási gátjai), vagy sokkal szélesebb kör fog hitelt felvenni a vásárláshoz?

A gazdasági környezet és a fogyasztóbarát hitelek terjedése, a fixált kamatok, a csak forintban történő eladósodottság valóban segítik a fenti 30 százalékos cél elérését, de mi lesz, ha elindul 2-3 vagy 4-5 év múlva egy kamatemelési ciklus? Mi lesz, ha a lakásárak egy nagyobb korrekciót hajtanak végre? Mi lesz, ha a jövedelmek nem tudnak tovább növekedni érdemben?

Sok a kérdőjel, de az MNB célja határozott és egyértelmű. Fel kell pörgetni a hitelpiacot. Fel kell pörgetni a gazdaságot. Fel kell pörgetni a lakáshitelezést, aminek egyenes következménye lesz a lakáspiac, vagyis az új fejlesztések és az árak további növekedése.

Ha csak a jegybanki terveket és elképzeléseket nézzük, akkor elképesztő növekedési potenciált rejt a következő 10-12 évre a hazai lakáspiac, de azért mindenképp, hónapról hónapra számolni kell az éppen aktuális kockázatokkal, mint a munkaerőhiány, vagy a jövedelemarányos hitelfelvétel kérdése.

Cikkünk a 2. oldalon folytatódik a pénzintézetek vezetőinek véleményével.

Oldalak: 1 2

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Lakásépítési boom lehet az MNB programok gyümölcse »

4IG 618 (7,48 ) AKKO Invest 417 (1,71 ) ANY 1160 (0,43 ) APPENINN 330 (2,17 ) AutoWallis 83 (4,28 ) BIF 232 (-1,28 ) CIGPANNONIA 280 (3,70 ) DELTA 83 (5,06 ) EHEP 1560 (0,65 ) ENEFI 280 (0,36 ) FORRAS/OE 1070 (-0,93 ) FUTURAQUA 59 (3,68 ) Gloster 2600 (1,56 ) KULCSSOFT 1425 (-0,35 ) MASTERPLAST 690 (1,47 ) MOL 1633 (2,13 ) MTELEKOM 367 (-0,14 ) Megakran 4 (-9,09 ) NORDTELEKOM 25 (1,22 ) NUTEX 25 (2,25 ) OPUS 230 (0,88 ) ORMESTER 12500 (-1,96 ) OTP 9235 (-0,59 ) OTT1 163 (1,88 ) PANNERGY 664 (-2,06 ) RABA 780 (-1,27 ) RICHTER 6480 (0,08 ) SET Group 57 (3,64 ) WABERERS 1145 (-1,72 )