Komoly kockázatokra készülhet idén a világ

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Úgy tűnik, hogy a tavalyi év legnagyobb krízisei folytatódni fognak. Egy friss kutatás összeszedte a 10 legnagyobb kockázatot, amely 2016-ban vár ránk.

2015 sem volt nyugodt év: két terrortámadás Párizsban, nepáli földrengés, 70 éve nem látott menekülthullám és eszkalálódó orosz-ukrán válság. Az idei évet ezért továbbra is a politikai instabilitás és a globális stratégia hiánya fogja jellemezi – írja cikkében az Independent.

Ian Bremmer politikai kockázatkutató és csapata az Eurasia Groupnál a transzatlanti térségben kialakult hatalmi vákuumot tartják a legnagyobb kockázatnak idén. Ugyanakkor több erős politikai vezető is gerjeszthet problémákat, míg Ázsiát viszonylag nyugodt régiónak tartják. A kutatásban összeszedték a 10 legnagyobb kockázatot, amely idén fenyegeti a világot.

10. Törökország

Recep Tayyip Erdogan államfő pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a novemberi választásokon elnyerte a szavazatok közel 50 százalékát, ezért egyedül alakíthatott kormányt. Várhatóan módosítják majd az alkotmányt és az elnöki rendszer bevezetése felé lépnek. Ez viszont elriaszthatja az országtól a befektetőket és csökkenhet a beruházások mértéke.

Ugyanakkor az Egyesült Államok nyomást gyakorol a török kormányra, hogy erőteljesebben lépjenek fel az Iszlám Állammal szemben. Ebben eddig csak szerényebb eredményeket értek el, és a földrajzi közelség miatt sokkal sebezhetőbbek, mint más ország.

9. Kevés választás lesz

A feltörekvő országok közül több helyen is tartottak választásokat 2014-2015-ben, idén viszont csak néhány helyen. A lassuló növekedés és a stagnáló életszínvonal elégedetlenséghez vezethet, de a választóknak nem lesz lehetőségük szavazatukkal kifejezni elégedetlenségüket.

Idén Peruban és a Fülöp-szigeteken lesz államfőválasztás. Oroszországban lesznek parlamenti választások, de ez nem lesz nagy hatással az elnöki rendszerre. Brazíliában és Dél-Afrikában helyhatósági választások lesznek.

Elvileg tehát csendesebb év jönne, de a kutatók szerint a választások „hiánya” arra sarkallhatja az embereket, hogy az utcára menjenek és tüntetéseken fejtsék ki nézeteiket.

8. Brazília

A dél-amerikai ország több éves, mély válságot él át egyre nagyobb költségvetési hiánnyal. Az államban politikai patthelyzet alakulhat ki. Az elnök, Dilma Rousseff a politikai túlélésre játszik, felelősségre vonási indítványt nyújthatnak be ellene a törvényhozásban. Akár marad, akár átveszi helyét az alelnöke, Michel Temer, sürgősen választ kell adniuk a növekvő problémákra.

7. Kiszámíthatatlan vezetők

A nemzetközi politika idén még változékonyabb lesz a politikusok kiszámíthatatlansága miatt. Gondolhatunk itt például Vlagyimir Putyin orosz és Erdogan török államfő összeütközésére, vagy az ukrán vezetőre Petro Porosenkóra. A számításokból nem szabad kihagyni az egy éve hatalomra került szaúdi királyt, Szalman bin Abdul-Azizt sem. A kockázati lista szerint ezek az államfők kavarhatják fel idén a politikai állóvizet.

6. A technológia felemelkedése

A hatodik helyen nem hivatalos politikai szereplők állnak, sokkal inkább a Szilícium-völgy vállalatainak munkatársai és a hackerek, akik belépnek a politika színterére. Ezek a szereplők nem átlátható formában működnek, mégis végeznek politikai tevékenységet, például a párizsi merényletek után több hackercsoport is támadta az Iszlám Államot. Ott vannak még a nagy tech-óriások – az Apple, Google, Microsoft – amelyeknek tevékenysége sok millió ember életét befolyásolhatja. Az Európai Unió próbálja ellenőrizni őket, egyelőre kevés sikerrel.

5. Szaúd-Arábia

Az országban a királyi család tagjai egymással harcolnak a hatalomért, közben az ország elszigetelt a többi államtól. A belső hatalmi harcok azonban könnyen átterjedhetnek akár a régióra is. Az új király személye nagy aggodalmat keltett Iránban, sőt már a nyílt konfrontáció is valós veszélynek látszik.

4.  Iszlám Állam és “barátai”

A világ legerősebb terrorszervezete elleni fellépés rosszul irányított. Még nagyobb baj, hogy szélsőségesek ellen harcolók gyakran egymás ellen fordulnak. Az Iszlám Állam ki fogja használni ezeket a gyengeségeket 2016-ban.

A fenyegetésük idén is erőteljes lesz, a főbb célpontjai Franciaország, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államos és Szaúd-Arábia lesznek, valamint azok az államok ahol nagy számban élnek a társadalomba be nem integrált szunniták (Irak, Libanon, Jordánia, Törökország, Egyiptom és több európai ország).

3. A kínai lábnyom

Az egyetlen ország jelenleg a világban, amelynek határozott globális gazdasági stratégiája van. Ugyanakkor növekedése bizonytalan. Gazdasági érdekei és prioritásai sok nemzet érdekeit sérti, de megállíthatatlanul terjeszkedik. Erre példa a nemrégiben létrehozott Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank, amely az IMF és a Világbank szerepét csökkentheti a régióban.

Forrás: flickr, Anton Whoa

2. Bezárul Európa

Az Európai Uniót jelenleg megosztja az a kérdés, hogy milyen államot szeretnének: nyitottat vagy zártat. Az öreg kontinensen több feszültség is van Kelet és Nyugat között, régi és új tagállamok között, a magországok és a periféria között. Ezek a konfrontációk idén kritikus pontot érhetnek el, bizonyítja ez a menekülthullám kezelése, a terrorizmusra adott válaszok és a helyi politikai nyomás. Így Európa identitásválságba kerülhet. Ráadásul sosem volt még ekkora esélye annak, hogy a britek elhagyják az Uniót.

1. Az üres szövetség

A világot fenyegető legnagyobb kihívás a kutatók szerint, hogy a transzatlanti szövetség még sosem volt ennyire gyenge, mint napjainkban. Leginkább Szíria mutatta meg a különbségeket. Amerika nem hajlandó többé Európa helyett és nevében beavatkozni, és egyre kevésbé fogja felvállalni a világ rendrakójának szerepét.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Nem igazán remekelt magánszektor »