Konunktúraidex: a zuhanásának még csak a felét sikerült ledolgozni

| forrás:
GKI
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A GKI konjunktúraindexének áprilisi, a járvány okozta pánik miatt bekövetkezett zuhanásának az elmúlt négy hónapban még csak a felét sikerült ledolgozniuk a hazai gazdasági szereplőknek. Sőt, augusztusban - a GKI-nak az EU támogatásával végzett felmérése szerint - a fogyasztói várakozások még kissé romlottak is, az üzletiek pedig nem változtak.

Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások minimálisan javultak, az építőipariak és szolgáltatásiak romlottak, de jellemzően egyaránt a hibahatáron belül. Az egyes ágazatok bizalmi indexének szintje nagyon közel esik egymáshoz. Az ipari bizalmi index augusztusban stagnált. Júliushoz képest az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is – érezhetően romlott, ugyanakkor a termelési kilátásoké javult, a készleteké stagnált. Az építőipari várakozások júliushoz hasonlóan augusztusban sem változtak. Ezúttal a magasépítők kilátásai kissé romlottak, de a korábban pesszimistább mélyépítőkéi némileg javultak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállományokkal kapcsolatos elégedettség nem változott az előző hónaphoz képest. A kereskedelmi bizalmi index április óta folyamatosan emelkedik, de júliusban és augusztusban már csak minimálisan nőtt. Ezzel együtt áprilisi csökkenésének már 60%-át le tudta dolgozni. Augusztusban az eladási pozíció megítélése jelentősen javult, a rendelésállományé viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index áprilisi mélypont óta tartó javulása augusztusban megtört. Ezt főleg a forgalmi várakozások romlása okozta, az általános üzletmenet megítélése kicsit még javult is az előző hónaphoz képest.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága augusztusban júniusi szintjére csökkent. Javulás csak az építőiparban történt, s összességében ismét kissé több a létszám csökkentését, mint növelését tervező cég. A legrosszabb a helyzet az iparban, a legjobb a kereskedelmi és szolgáltató ágazatban. A lakosság munkanélküliségtől való félelme három hónapos javulás után augusztusban, igaz csak hibahatáron belül, de szintén romlott. Az áremelési törekvés a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál kissé erősödött, az iparban és építőiparban lényegében nem változott. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása.  A magyar gazdaság jövőjének megítélése augusztusban az üzleti szférában nagyon jelentősen (a júliusi jelentős javulásnál is markánsabban) romlott, legkevésbé az egyébként már eleve pesszimista iparban. Ugyanakkor a lakosság véleménye augusztusban jelentősen javult, négy hónap alatt áprilisi esésének 70%-át dolgozta le.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe áprilisi zuhanását követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett. majd augusztusban kissé csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye júliusra az áprilisi esés kétharmadát dolgozta le, majd augusztusban a júliusi emelkedéssel közel azonos mértékben romlott.

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2016-2020

Év

Hónap

Üzleti bizalmi index

Fogyasztói bizalmi index

GKI konjunktúraindex

2016.

I.

7,2

-16,6

1,0

II.

4,6

-20,2

-1,8

III.

4,6

-23,8

-2,8

IV.

2,2

-21,1

-3,9

V.

2,3

-18,9

-3,2

VI.

1,7

-19,2

-3,7

VII.

5,6

-16,1

0,0

VIII.

1,2

-18,6

-3,9

IX.

1,7

-18,5

-3,6

X.

1,0

-20,3

-4,5

XI.

2,8

-16,5

-2,2

XII.

3,7

-14,1

-0,9

2017.

I.

4,4

-11,7

0,2

II.

4,5

-12,4

0,1

III.

4,7

-11,5

0,5

IV.

6,4

-16,4

0,5

V.

7,9

-16,1

1,7

VI.

9,5

-14,6

3,2

VII.

11,3

-15,9

4,2

VIII.

10,2

-13,6

4,0

IX.

12,3

-14,3

5,4

X.

10,5

-13,8

4,2

XI.

11,7

-14,2

5,0

XII.

13,4

-7,7

7,9

2018.

I.

14,2

-8,9

8,2

II.

15,5

-7,6

9,5

III.

13,6

-5,8

8,6

IV.

13,3

-3,9

8,8

V.

13,8

-7,5

8,3

VI.

15,3

-5,7

9,8

VII.

17,3

-9,0

10,5

VIII.

13,3

-12,2

6,7

IX.

10,4

-8,3

5,5

X.

13,1

-9,5

7,2

XI.

14,4

-12,1

7,5

XII.

15,4

-10,6

8,6

2019.

I.

13,9

-12,1

7,1

II.

12,9

-11,1

6,7

III.

12,1

-10,7

6,2

IV.

7,1

-8,9

2,9

V.

9,4

-10,4

4,3

VI.

5,7

-7,0

2,4

VII.

4,3

-10,1

0,6

VIII.

7,5

-5,9

4,0

IX.

0,9

-3,7

-0,3

X.

2,5

-9,8

-0,7

XI.

7,0

-9,2

2,8

XII.

1,5

-8,4

-1,1

2020.

I.

1,0

-12,5

-2,5

II.

0,7

-12,1

-2,6

III.

-1,8

-12,1

-4,5

IV.

-27,2

-49,8

-33,1

V.

-24,5

-38,5

-28,1

 

VI.

-16,2

-32,8

-20,5

 

VII.

-15,2

-26,9

-18,2

 

VIII.

-15,3

-29,6

-19,0

 

 

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Ismét csökkenő pályára állt a fogyasztók bizalma »