Környezettudatossággal a szemétdombok ellen

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Egyes kutatások szerint Magyarországon napi 1 kilogramm szemetet termelünk fejenként. Ebből az következik, hogy egy átlagos háztartásban akár az évi 350 kilogrammot is meghaladhatja az egy főre jutó keletkezett hulladék mértéke. Ehhez hozzájön még személyenként nagyjából 150 kiló évente, amit a közterületeken és a munkahelyeken összegyűjtött kommunális hulladék ad ki. Ennek azonban csak elenyésző része hasznosul újra. Környezettudatosabb szemlélettel azonban változtathatunk ezen!

Kevesen élnek a lehetőségekkel

Bár a szelektív gyűjtési rendszer mintegy 4,5 millió lakos számára elérhető, azért még lenne hova fejlődnünk ezen a téren. Az évi 500 kilogramm egy főre jutó hulladéknak ugyanis csak 10 százalékát válogatják szét és juttatják el a gyűjtőkonténerekbe.

A szemét egy hasonlóan kis részét pedig fővárosi hulladékégetőben hasznosítják, de még így is körülbelül 80 százalék csak a hulladéklerakókban végzi.

Egy kis szemléletváltással azonban sokat tehetünk azért, hogy ezek a számok közeledjenek egymáshoz, hosszú távon pedig akár meg is fordulhassanak.

Fontos a megelőzés

A mottó szerint “az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik”. Így a környezettudatosság első lépése, hogy megpróbáljuk megelőzni a hulladékképződést.

Az egyik hatékony fellépés ennek érdekében egy egyszerű matricában rejlik. Ha kiragasszuk postaládánkra, hogy nem kérünk szórólapot, máris sokat tettünk a felesleges papírhulladék termelődése érdekében.

Jelzés a postaládán. Fotó: Perl Kitti, Tőzsdefórum

A reklámadó módosítása miatt a reklámújságok várhatóan még vastagabbak lesznek, hiszen adómentességet élveznek az új szabályozás szerint. Már eddig is átlagosan 26 kilogrammnyi szórólapot kaptunk háztartásonként, ehhez a mennyiséghez pedig nagyjából 80 kilogrammnyi fát vágnak ki.

Ha tenni szeretnénk valamit ez ellen, az internetről számos matricaminta letölthető, amellyel kifejezhetjük: nem támogatjuk a szórólapok és reklámújságok gyártását, és nem is kérünk belőlük.

Környezettudatos vásárlás

Hasonlóan jó megoldás, ha nem - vagy legalábbis korlátozott számban - használunk műanyag zacskókat. Vegyünk vászontáskát vagy nagyobb zsákszatyrokat, és ezeket vigyük magunkkal a bevásárlások alkalmával.

Ha így cselekszünk, azzal nem csak környezetünknek teszünk jót, de pénztárcánknak is. Ha például heti kétszer vásárolunk, és minden alkalommal veszünk egy nejlonszatyrot átlagosan 60 forintért, az egy évben 6240 forintot jelent. Ráadásul ezek nagy része nem is tartós, így egy apróbb szakadás miatt azonnal a szemétben végezhetik.

Környezetbarát bevásárlószatyor. Foró: Perl Kitti, Tőzsdefórum

Ezzel szemben egy erősebb reklámszatyor 150 forint környékén van, és van olyan áruházlánc, ami díjmentesen cseréli saját szatyrait elhasználódás esetén. Hasonló árban találunk újrahasznosított papírból készült reklámtáskát is (amit szelektíven gyűjthetünk, ha már nem tudjuk használni), körülbelül 300 forintért pedig már vehetünk vászontáskát vagy zsákszatyrot, amelyek jóval tartósabbak, akár évekig használhatjuk őket.

Ha valamihez mégis műanyag zacskót használunk – nehéz kikerülni, hiszen általában ingyen biztosítják a boltokban a zöldségek és gyümölcsök könnyebb csomagolásához -, próbáljuk minél többször hasznosítani a következő költéseink alkalmával.

Betétdíjas csomagolások

A környezettudatos vásárló további jellemzői közé tartozik az is, hogy előnyben részesíti a visszaváltható vagy utántöltő csomagolásban lévő termékeket.

Magyarországon csak az üvegek betétdíjasak és azok közül sem mindegyik. Pedig, ha tudjuk, hogy csak a csomagolás miatt 20-40 forinttal többet fizetünk, viszont ezt az összeget megkapjuk vagy levásárolhatjuk, ha visszavisszük a palackokat, az már jó ösztönző lehet a szelektív gyűjtésre.

PET-palack visszaváltó automata. Fotó: Perl Kitti, Tőzsdefórum

Egyes áruházláncokban találhatunk olyan visszaváltó automatákat, amelyek a nem betétdíjas darabokért is fizetnek valamennyit: általában PET-palackonként 1, alumíniumdobozonként 2 forintot, kvázi jutalomként. A gépeket nagyon egyszerű használni, ráadásul így már az sem lehet kifogás, hogy messze van a házunktól a szelektívgyűjtő, hiszen boltba így is, úgy is megyünk, nem igaz? 

A skandináv országokban egyébként ennek sokkal nagyobb kultúrája van. Ha például Svédországban járunk, azt tapasztalhatjuk, hogy nem nagyon találunk palackozott vizet a boltokban. Ha pedig mégis (leginkább szénsavasat vagy ízesítettet), akkor az alapból 120-145 forint körül mozgó termékre még 2 korona (körülbelül 60 forint) betétdíjat is fizetnünk kell a PET-palack miatt.

Az utántöltő csomagolások

Egyes árucikkek csomagolásait nem tudjuk visszaváltani, ebben az esetben azonban választhatjuk az utántöltő csomagolásokat. Ennek lényege, hogy kevesebb hulladékot termelhetünk, ha nem vesszük meg mindig a készterméket.

Ha például folyékony szappant használunk, két lehetőségünk van: vagy minden hónapban megvásároljuk a pumpás kiszerelést, vagy csak egy zacskós változatot veszünk, amit aztán beletölthetünk az előző flakonba. Ezt alkalmazhatjuk mosogatószerek, mosógélek, öblítők és műanyagdobozos mosószerek esetén is. Ezzel csökkentjük a különböző vegyszerekkel szennyezett – és emiatt nehezebben újrahasznosítható – műanyag hulladék mennyiségét.

Természetesen az ásványvizes flakonokat is újratölthetjük csapvízzel, de ha beszerzünk egy üvegkulacsot – ami tartósabb és könnyebben tisztítható –, még a PET-palackokat is kiválthatjuk.

Végül ne feledjük: a vásárlás egy döntés! Azonban nem csak arról határozhatunk, hogy kitől és mennyiért veszünk meg egy adott terméket, hanem arról is, hogy melyik csomagolóanyagokat részesítjük előnyben és ezeknek milyen sorsot szánunk.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Minél több hulladékot kellene újrahasznosítani »