-->

Koronavírus: egyelőre kizárható a legrosszabb forgatókönyv

| forrás:
Front Page Communications
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A koronavírus-járvány második hulláma várhatóan nem hoz az elsőhöz hasonló világgazdasági lassulást, így az optimista forgatókönyv szerinti V-alakú kilábalás alját idén elérhetjük, és 2021-ben a tavalyihoz hasonló növekedési pályára állhatnak a gazdaságok. Amennyiben a második hullám mégis újabb leállást okozna, akkor egy újabb, akár a korábbinál is nagyobb mélypont, a vállalati szektorban pedig nagyobb csődhullám jöhet az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint. A magyar GDP az idei 5 százalékos esés után jövőre már a tavalyihoz hasonló, 4 százalék feletti növekedést mutathat, miközben a forint tartósan a mostanihoz hasonló szinten ragadhat. Az államháztartás hiánya idén 8 százalékra ugorhat, és csak lassú csökkenést követően, 2022-re térhet vissza 3 százalék közelébe.

Az idei évben a 2008-ban kirobbant válság óta nem tapasztalt kihívások érték a világgazdaságot. A hitelválságot követő növekedést rekordalacsony kamatokkal és egyéb jegybanki beavatkozásokkal tudták fenntartani a fejlett országok. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint ezeknek a programoknak számos negatív következményük is volt, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy jelentősen növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a koronavírus-járvány kirobbanását követően a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a mostani problémák csak időlegesen zökkentették ki, vagy új pályára állították a gazdaságokat. A legoptimistább forgatókönyv szerint V-alakú lehet a kilábalás, melynek alját 2020 második vagy harmadik negyedévében érhetjük el, azonban 2021-re már a korábbi szintekre és növekedési pályára kerülhetünk vissza. Török Lajos szerint a politikai döntéshozók és jegybankárok a legtöbb fórumon azt hangoztatják, hogy várakozásaik szerint ez a forgatókönyv a legvalószínűbb, és ezért mindent meg is tesznek, ezzel is segítve a jóslat önbeteljesítésének valószínűségét. A pesszimistább forgatókönyvek alapján elnyúló, fájdalmasabb kilábalásra számíthatunk, és a legrosszabb esetben akár az 1929-es válsághoz hasonlóan egy évtizedre is elnyúlhat a felépülés. Az Equilor vezető elemzője szerint a jelenleg elérhető adatok alapján kizárhatjuk a legrosszabb forgatókönyveket, hiszen az első mélypontot valószínűleg elértük az első félévben, innen pedig felfelé indultak a reálgazdasági mutatók és a piacok is. A kilábalás sebességével kapcsolatban megoszlanak a várakozások, és a W-alakú pályát sem zárhatjuk ki: ha a gazdaságok újabb bezárkózására kerülne sor, akkor újabb mélypont következne. Török Lajos kiemelte, hogy a gazdasági szereplők jelentős árat fizettek a tavaszi leállások miatt, ami felemésztette tartalékaik jelentős részét, így sokkal inkább kitettek lennének egy újabb lassulásnak. Ahhoz, hogy az optimistább forgatókönyv valósuljon meg, a jegybankok korábban nem alkalmazott programokat vetettek be: minden eddiginél magasabb szintekre duzzasztották a mérlegeiket, az állampapírok mellett vállalati kötvényeket is vesznek. A pénzpumpa azonban számos negatív következménnyel járhat: a legnagyobb veszély a megugró infláció, elsősorban egy V-alakú felpattanás esetén, 2021 második felében. A jegybanki programok jelentősen emelik az eszközárakat, így a társadalmi egyenlőtlenségek a korábbinál is magasabb szintekre emelkedtek, ráadásul a járvány következményei kedvezőtlenebbül érintik az alacsonyabb keresetűeket.

Magyarországon a második negyedévben 13,6 százalékkal esett vissza a hazai GDP, és a koronavírus-járvány negatív hatásai szinte mindenhol jelentkeztek. Termelési oldalon az ipar 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 21,7, míg a szolgáltatási szektor 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztes a szórakoztatási és a szállítmányozási szektor volt, miközben a pénzügyi, biztosítási tevékenységek volumene emelkedett. A háztartások, illetve lakosság fogyasztása 8,6 százalékkal esett vissza, amit elsősorban a turisták elmaradása okozott. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben összességében 5 százalékos gazdasági visszaesés, jövőre 4,5, 2022-ben pedig 4 százalékos növekedés várható. A GDP-arányos államadósság 75,9 százalékra emelkedhet év végére, míg az államháztartási hiány 8 százalékos lehet. Idén erősödött az inflációs nyomás, melyben szerepet játszott a forint jelentős gyengülése is. Az év utolsó hónapjaiban némileg mérséklődhet az áremelkedés üteme: összességében jóval a 3 százalékos jegybanki célszint felett, de még a toleranciasávon belül alakulhat az idei évben. Török Lajos rámutatott, hogy a forint esetleges további gyengülése komoly felfelé mutató inflációs kockázatot jelenthet. Az Equilor várakozása szerint a kamatszint nem süllyed tovább, és amennyiben az infláció élénkülése tartós lesz, 2021 utolsó negyedévében kamatemelésre is sor kerülhet. Az MNB – amennyiben a növekedési kilátások tartósan romlanak – a beruházásokat közvetlen módon fogja támogatni, az NHP Hajrá! és a Növekedési Kötvényprogram segítségével.

A részvénypiacokon a koronavírus a történelmi bikapiac végét hozta el, a tavaszi mélypont óta azonban soha nem látott emelkedés látható: a tengerentúli tőzsdeindexek rekordmagasságokba emelkedtek, a technológiai cégek részvényei pedig a dotcom lufi óta nem látott árazással kereskednek. Az emelkedéshez korábban nem látott jegybanki segítségre volt szükség, így az jóval törékenyebb, mint az előző 12 év szinte töretlen növekedése. Török Lajos szerint óvatosságra inthet, hogy a részvények árazása a piac által várt idei eredmények függvényében magas szinteken tartózkodik, hiszen az árak úgy tudtak március vége óta emelkedni, hogy jelentős profitcsökkenés várható az idei évre. Ennek megfelelően a piac véleménye nagyon eltérő az év végi szintekkel kapcsolatban: az optimisták szerint új csúcsokon zárhatunk, míg a pesszimista szereplők a márciusi mélypontot sem tartják elképzelhetetlennek. Az Equilor várakozása szerint a fontosabb részvényindexek új történelmi csúcsokat érhetnek el. A piaci visszajelzésekből látszik, hogy sem az ismét romló vírushelyzet, sem a csökkenő gazdaság nem veszi a részvénybefektetők kedvét, amit a jegybankok ultralaza politikája és az alternatíva hiánya is fűt. Török Lajos szerint igazi fordulópontot csak egy esetleges újbóli széleskörű hatósági karantén jelentene, addig tovább emelkedhetnek az indexek. Az amerikai elnökválasztás tőkepiaci szempontból is izgalmas lehet: az elmúlt 100 év választásait vizsgálva az látható, hogy a választás éve nagyrészt emelkedést hozott a tőzsdéken és a republikánus elnököket jellemzően jobban fogadta a piac, mint demokrata kollégáikat. Amennyiben Trump megkezdi második elnöki ciklusát novemberben, vélhetően nem változik a retorikája, és továbbra is úgy fog a tőzsdei teljesítményre tekinteni, mint az ő elnöki bizonyítványára. Amennyiben azonban a baloldali fordulatot ígérő Joe Biden nyeri a választást, azt valószínűleg nem fogadná túl nagy lelkesedéssel a piac.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Javította éves előrejelzését a Procter & Gamble »