Lenullázhatják magukat a britek a Brexittel

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Miután az Egyesült Királyság népszavazás útján úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból, gazdaságának rövid távon várhatóan kihívásokkal kell majd szembenéznie: a nagymértékű bizonytalanság a befektetői kedv csökkenéséhez és alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet - tudtuk meg a PwC-től.

Megbicsaklik a gazdaság

A lehetséges következmények vizsgálatának fényében a PwC lefelé módosította az Egyesült Királyság reál-GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését: 2016-ra az eredeti 1,9 százalékról 1,6 százalékra, míg a 2017-es évet tekintve 2,3 százalékról 0,6 százalékra. Az idei utolsó negyedévben, valamint 2017 első negyedévében a növekedés megállhat az előző negyedévhez képest, de az Egyesült Királyság épp elkerülheti a recessziót. A növekedés 2017-ben és azt követően fokozatosan megindulhat.

„Előrejelzéseink azon a feltételezésen alapulnak, hogy a Bank of England a nyár folyamán lazít a monetáris politikáján” – mondja Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza.

Hozzáztette, hogy az alapkamat valószínűleg tovább csökken, de tekintve, hogy már így is nulla körül mozog, ezt a csökkenést a vállalati és államkötvények felvásárlásával járó, a pénzkínálat növelését célzó program kibővítése kísérheti. Hitelezést könnyítő intézkedésekre is sor kerülhet, ilyen például a Bank of England banki hitelezés élénkítését célzó „Funding for Lending” programjának kiterjesztése. Emellett a brit jegybank az egyesült királyságbeli bankokra vonatkozó anticiklikus tőkepuffer-követelmény enyhítését is bejelentette. Az állami hitelfelvétel engedélyezését is elképzelhetőnek tartjuk, válaszul az alacsonyabb gazdasági növekedésre.

Veszít jelentőségéből a City

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt reflektorfénybe került London vezető nemzetközi pénzügyi központként betöltött szerepe. A Brexit Londonra mint pénzügyi központra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálva a PwC kidolgozott egy mutatót, amely a pénzügyi szolgáltatások vonzerejét jelzi.

Az elemzés szerint London jelenleg az európai lista első helyén áll, jelentősen megelőzve a második helyezett Dublint és a harmadik helyezett Luxemburgot. Viszont a mutató nem tartalmaz néhány olyan tényezőt, amely növelheti is egy pénzügyi központ vonzerejét – ilyen például, hogy mennyire szívesen választanak az emberek egyes városokat vagy régiókat lakhelyül.

Kinek jó a passporting?

A pénzügyi szolgáltatások engedélyezésén keresztül (ún. passporting) az egységes piachoz való hozzáférése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy London sikeresen megállja a helyét nemzetközi pénzügyi központként. A pénzügyi szolgáltatásnyújtási jog az EU-tagállamok mellett Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is vonatkozik, és az Egyesült Királyság pénzintézetei számára akadálytalan hozzáférést biztosít az Európai Unió egységes belső piacához.

Jelenleg úgy tűnik, hogy London csak akkor élvezné tovább a passporting adta előnyöket, ha az EU-ból történő kilépését követően csatlakozna az EGT-hez. Viszont ennek a politikai megvalósítása igen nehéznek tűnik, hiszen ez a forgatókönyv valószínűleg azt jelentené, hogy a munkaerő szabad áramlása megmaradna, az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárulna az Unió költségvetéséhez, illetve az uniós jogszabályok ezután is érvényesek lennének az Egyesült Királyságban. Mit jelentene tehát London számára, ha (valamelyest) csökkenne az egységes piachoz való hozzáférése?

Ragaszkodni fognak hozzá

A PwC elemzése szerint – ha más feltétel nem változik – a passporting elvesztése megfosztaná Londont az EU legerősebb pénzügyi központjaként betöltött pozíciójától, és Dublin után a második helyre csúszna vissza a tabellán. Továbbá, a Luxemburggal, Párizzsal és más uniós városokkal szembeni előnye is jelentősen csökkenhet. Különböző tényezők hatására – ilyen például a kormányzati politika változása, a pénzügyi tevékenység beáramlását erősítő szabad kapacitás, vagy az olyan intézmények jelenléte, mint az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) Párizsban vagy az Európai Központi Bank (EKB) Frankfurtban – más pénzügyi központok kerülhetnek az élre.

„London nem kizárólag az uniós passporting lehetőség miatt nemzetközi pénzügyi központ. A rendelkezésre álló szakértelemnek, az erős és stabil jogrendszernek és más tényezőknek köszönhetően a jövőben is megtarthatja ezt a pozícióját. Azonban az uniós piacokhoz való hozzáférés esetleges elvesztése nagy kihívást jelent sok pénzügyi szolgáltató cég számára. A londoni cégvezetőknek a brit kormánynál és az uniós politikusoknál folytatott lobbitevékenységre kellene összpontosítaniuk annak érdekében, hogy minél több uniós hozzáférési jogot tarthassanak meg, beleértve a passporting jogát is” – teszi hozzá Richard Boxshall.

A népszavazást követő bizonytalanságot leginkább az Egyesült Királyság Európai Unióval való kereskedelmi kapcsolatainak további alakulása okozza. A bizonytalanság fő oka az, hogy a kialakult helyzetre még nem volt precedens. Nem egyértelmű például, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzáférhetne-e az egységes piachoz, vagy szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat kellene folytatnia, esetleg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kellene kereskedelmi kapcsolatokat kialakítani az EU-tagállamokkal.

Ők is meg fogják érezni

A PwC elemzése tíz uniós tagországot említ, amely a gazdasága méretéhez képest a legtöbbet exportál az Egyesült Királyságba. A lista elején Írország (19,9 százalék) és Ciprus (9,5 százalék) található. A nagyobb európai gazdaságok közül méretéhez képest Németország exportálja a legtöbbet az Egyesült Királyságba (3,7 százalék). Franciaország (2,5 százalék) és Olaszország (1,7 százalék) nem szerepel az első tíz között.

Habár makrogazdasági szinten ezek nem igazán kiugró számok, néhány iparág számára nagyobb jelentőséggel bírhatnak. Tehát ezekben a gazdaságokban az érintett vállalkozásoknak fel kell készülniük az új kereskedelmi megállapodásokra.

Richard Boxshall így összegezte megállapításait:„A kereskedelmi megállapodások igen összetettek és általában több évbe telik, míg megkötik őket. De figyelembe véve az Egyesült Királyság és az uniós piacok közötti nagyfokú integráltságot, nem valószínű, hogy ez teljesen megszűnne.

Hozzátette, a vállalatok számára fontos, hogy a kormányok minél hamarabb előrelépést érjenek el a kereskedelmi megállapodások megkötése terén, mégpedig olyan módon, hogy az előnyös legyen az Egyesült Királyság és más uniós tagországok vállalatai számára is. De amíg ez nem történik meg, a vállalatoknak minden eshetőségre fel kell készülniük.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Növekedésben az EU élén vagyunk »

4IG 890 (-2,20 ) AKKO Invest 450 (0,90 ) ALTEO 808 (-0,74 ) APPENINN 397 (0,76 ) AutoWallis 111 (-1,77 ) BIF 310 (0,98 ) CIGPANNONIA 216 (2,13 ) CSEPEL 556 (1,46 ) Duna House A 3790 (-0,26 ) EHEP 8900 (3,49 ) ELMU 34000 (-0,58 ) ENEFI 441 (-2,65 ) ESTMEDIA 137 (7,04 ) FORRAS/T 1350 (-7,53 ) GSPARK 5040 (8,39 ) MASTERPLAST 740 (-0,54 ) MOL 3002 (-1,05 ) MTELEKOM 441 (0,23 ) NORDTELEKOM 48 (1,05 ) NUTEX 52 (19,91 ) OPUS 309 (0,65 ) ORMESTER 6900 (1,47 ) OTP 13950 (-0,78 ) OTT1 260 (4,00 ) PANNERGY 742 (-0,80 ) RABA 1100 (2,33 ) RICHTER 5850 (-0,26 ) SET Group 119 (0,51 ) TAKAREK 562 (-0,71 ) WABERERS 1250 (-1,19 )