Magyar-kínai csúcstalálkozót tartottak Pekingben

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A magyar víziparban rejlő lehetőségekről és Magyarország ezen a téren alkotott innovatív megoldásairól tájékozódhattak a szakmabeli érdeklődők kedden Pekingben, az első alkalommal megrendezett magyar-kínai vízipari csúcstalálkozón.

A csúcstalálkozót a Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulója alkalmából tartott eseménysorozat részeként tartották meg öt magyar vízgazdálkodási vállalat és társulás képviselőinek részvételével, akik lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák tevékenységüket a potenciális partnereknek.

Csang Csung-ji, a kínai vízgazdálkodási minisztérium vezető közgazdásza megnyitó beszédében kiemelte: 2016-ban minisztériuma együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a magyar belügyminisztériummal a két ország közötti vízgazdálkodási együttműködésről, és azóta is szoros kapcsolatot ápolnak egymással.

Heincz Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vízdiplomáciai osztályának vezetője az idén októberben harmadik alkalommal sorra kerülő, a vízügyi válságok megelőzésére fókuszáló Budapesti Víz Világtalálkozót ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. A pekingi csúcstalálkozón először szakértők mutatták be a magyar, valamint a kínai vízgazdálkodás kihívásait, célkitűzéseit és megoldásait, továbbá a kérdéshez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseket és finanszírozási struktúrákat.

Vang Hua, a kínai vízgazdálkodási minisztérium egyik helyettes osztályvezetője hangsúlyozta: Kínában az egy főre jutó vízkészlet rendkívül alacsony, mert bár 2,8 ezer milliárd köbméteres vízkincsével a világon a harmadik, a nagy népesség miatt az egy főre jutó mennyiség csupán a globális átlag 25 százalékát teszi ki. Hozzátette: épp emiatt a kínai kormányzat nagy hangsúlyt fektet a vízvédelemre és biztonságra, melyek a különféle intézkedések hatására folyamatosan javulnak, még a népesség növekedése, illetve a nagy ütemű gazdasági fejlődés ellenére is.

Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese előadásában rávilágított: a magyar vízgazdálkodás nagyban függ a szomszédos országoktól, ezért Magyarország mindegyikőjükkel kétoldali megállapodást kötött, további mintegy 30 országgal pedig együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a vízgazdálkodás területén. A szakértő emellett bemutatta, hogy milyen korszerű módszereket alkalmaznak hazánkban az árvíz, a belvíz ás aszály okozta problémák megfékezésére és elhárítására.

A szakértők előadásait követően a jelenlévő magyar és kínai vállalatok, illetve intézmények mutatták be tevékenységüket, majd fogadás keretében lehetőségük nyílt a közvetlen kapcsolatfelvételre is. A találkozón résztvevő öt magyar vízipari vállalat és szervezet szerdától péntekig képviselteti magát a Pekingben rendezett 17. Kínai Környezetvédelmi Szakkiállításon (CIEPEC) is.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Vízipari együttműködésünk már van Kazahsztánnal »