Magyarország dobogós lett az OLAF listáján

| forrás:
mti/MTI Fotó: Balogh Zoltán
| olvasási idő: kb. 2 perc

Közel 200 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot - írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet.

Milliárdokat kérnek vissza

Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 197 ügyet zártak le, és ezekben 309 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 3,09 milliárd euró visszafizettetését az EU költségvetésébe. A hivatal ezen időszak alatt 215 új eljárást indított.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A legtöbb vizsgálatot - tizenegyet - Romániában zárták le. A második helyezett Magyarországon és Lengyelországban 10-10 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult ajánlással.

Az Elios-ügy

A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak.

Egy másik, részben Magyarországot érintő ügyben 28,3 millió euró visszatérítésére tettek ajánlást, amiért egy magyar-szerb-lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el. A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit.

Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot is érintő ügyben, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül. Az nem derült ki a dokumentumból, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a szervezet a Magyarország esetében lezárt ügyekben.

A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül nyolc ügyben történt vádemelés, kilencben nem.

Sok volt a bejelentés

Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, s ennek több mint kétharmada magánforrásokból. Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Magyarország és Bulgária 27-tel.

Mint írták, a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.

"Vizsgálati eredményeink rávilágítanak, hogy munkánk alapvető fontosságú az adófizetők pénzének védelme szempontjából, és biztosítja, hogy az uniós források ne a csalást és a korrupciót, hanem a polgárok számára valódi többletértéket jelentő projekteket támogassák" - közölte Nicholas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

MNB: erősítjük a magyar-kínai gazdasági kapcsolatot »

4IG 1112 (1,09 ) AKKO Invest 25200 (0,80 ) ALTE2 748 (1,91 ) ALTEO 750 (2,18 ) ANY 1340 (-0,37 ) APPENINN 470 (-1,88 ) AutoWallis 122 (14,62 ) BIF 294 (-3,61 ) CIGPANNONIA 375 (-0,27 ) Duna House A 4100 (1,99 ) ELMU 27800 (-2,11 ) EMASZ 24400 (-0,81 ) ENEFI 450 (-3,02 ) ESTMEDIA 83 (-2,01 ) FUTURAQUA 76 (1,47 ) GSPARK 3730 (-1,06 ) KONZUM 209 (1,70 ) MOL 3158 (0,38 ) MTELEKOM 424 (0,59 ) NORDTELEKOM 42 (4,50 ) NUTEX 27 (-2,53 ) OPUS 421 (0,67 ) OTP 11950 (-0,58 ) OTT1 199 (-2,07 ) PANNERGY 706 (-0,56 ) RICHTER 5110 (-2,48 ) SET Group 504 (0,20 ) WABERERS 1060 (7,07 ) ZWACK 17650 (0,86 )