Magyarország járhat rosszul az új uniós költségvetéssel

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikeressége is bekerülhet az európai uniós (EU-) támogatások elosztásának tervezett új jogosultsági feltételrendszerébe az Európai Bizottság (EB) szándéka szerint - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap, kiemelve, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan.

Kevesebb pénzt kaphatunk

A beszámoló szerint Angela Merkel ugyan nem aratott nagy sikert a márciusi uniós csúcson azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok uniós támogatását, de az EB-re és a testület német tagjára, a költségvetésért felelős Günther Oettingerre számíthat a német kancellár.

A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési periódusban két módon is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket: nemcsak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné csaknem valamennyi EU-támogatás odaítélését, és a strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét átirányítaná Kelet-Európából Dél-Európába.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A bizottság kétség esetén más költségvetési forrásokból, mindenekelőtt az agártámogatásokból járó támogatásokat is csökkentené - tette hozzá a FAZ, rámutatva, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok teszik ki az EU-költségvetés háromnegyedét, nagyjából évi 160 milliárd eurót (50 ezer milliárd forint).

Olvasta már? Közép-Európa lehet a vesztese az új uniós pénzosztásnak
Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban - írta a hétfői Financial Times.

A négy vesztes

A támogatás csökkentése főként Brüsszel hatásköre lenne. Három döntéshozatali eljárást mérlegelnek: az első szerint egyedül a bizottság határozna a támogatáscsökkentésről, a második szerint a bizottság javaslatot tenne, és meg kellene szereznie hozzá valamennyi tagállam hozzájárulását, a harmadik szerint pedig a bizottság döntene, és a döntést a tagállamok felülbírálhatják, de csak akkor, ha sikerül túlnyomó többséget szervezni ellene.

A bizottság egyes tagjai az első megoldást pártolják, de a testület azzal számol, hogy végül a harmadik megoldást vezetik be. Ennek révén a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem tudja blokkoló kisebbségként megakadályozni a többség döntését.

A FAZ kiemelte, hogy a javaslat elsősorban Lengyelország és Magyarország ellen irányul, de Románia és Bulgária ellen is. 

Új szempontok

Hozzátették, hogy Brüsszel a következő hétéves költségvetési ciklusban szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a strukturális és beruházási alapok forrásait szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) alapján osztják el a tagállamok között. A tervek szerint erősebben érvényesítenének más szempontokat, egyebek mellett a fiatalkori munkanélküliség, az oktatás, az éghajlatvédelem, a kutatás-fejlesztés és a migráció miatt keletkező költségek ügyét mérlegelve terítenék szét az alapok forrásait.

A FAZ rámutatott, hogy az uniós szerződések már most lehetőséget adnak a támogatások rugalmas elosztására. Azonban az EB szándéka szerint érezhetően módosítani kell a hangsúlyokat, a strukturális és beruházási alapokból kevesebb támogatáshoz kell juttatni az olyan kelet-európai tagállamokat, mint Lengyelország vagy Magyarország, és több pénzt kell adni a déli tagállamoknak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Görögországnak.

Kiemelték, hogy jelenleg Lengyelország a támogatások legnagyobb haszonélvezője, évi 5,5 milliárd euróval, Magyarország pedig évi 2,7 milliárd euróval a hatodik helyen áll, Lengyelország, Olaszország (4,6 milliárd euró), Románia (4,4 milliárd euró), Spanyolország (3,8 milliárd euró) és Csehország (3,3 milliárd euró) után. 

Új bevételek kellenek Brüsszelnek

Günther Oettinger a jövő héten ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket. A brüsszeli tervekről nehéz vita várható, azért is, mert a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) nagy lyukat üt az EU-költségvetésben. A német uniós biztos ezért arra is törekszik, hogy a költségvetésben a jelenlegi 20 százalékról 40 százalékhoz közeli szintre emelkedjék a saját bevételek - tagállami befizetésektől függetlenül keletkező források - aránya. 

Erre szolgálna egy úgynevezett műanyagadó, amely az egyszer használatos, újra nem hasznosítható műanyaggal készült termékeket - elsősorban a csomagolóanyagokat - terhelné. Brüsszel ezen kívül a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből is bevételhez kíván jutni, és a vállalkozásokat terhelő adók minimális mértékének összehangolása révén is növelné saját bevételeit - írta a FAZ.

Ezt olvasta már?

Ez a lényeg - állattartás felelősen »

4IG 4385 (1,74 ) AKKO Invest 26200 (2,34 ) ALTEO 800 (2,56 ) APPENINN 527 (0,19 ) BIF 3010 (-5,35 ) CIGPANNONIA 425 (0,24 ) ENEFI 454 (2,25 ) ESTMEDIA 116 (-2,52 ) FUTURAQUA 58 (-2,38 ) KONZUM 216 (0,47 ) MASTERPLAST 700 (0,29 ) MOL 3380 (-0,65 ) MTELEKOM 455 (0,22 ) NORDTELEKOM 39 (-2,35 ) NUTEX 30 (1,72 ) OPUS 435 (-0,59 ) ORMESTER 2440 (-2,40 ) OTT1 217 (-0,91 ) PANNERGY 698 (-1,13 ) RICHTER 5760 (-0,69 ) SET Group 649 (-5,26 ) TAKAREK 716 (0,85 ) ZWACK 17250 (-0,29 )