-->

Magyarország sem ússza meg az uniós vizsgálatot

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Sok száz hazai céget érinthet az Európai Bizottság idéntől minden tagállamra kiterjedő feltételes adómegállapítással és az előzetes ármegállapítással kapcsolatos vizsgálatsorozata – hívja fel a figyelmet a MAZARS. Az unió vizsgálódásának célja, hogy kiderítse, hogy megfelelően alkalmazzák-e ezeket az – esetenként – speciális adóelőnyöket biztosító eszközöket a tagországok, vagy ilyen jogcímeken – bevételeik növelése érdekében – a többieket hátrányosan érintő, versenytorzító, esetleg gazdasági tartalom nélküli tranzakciókat is befogadtak.

A MAZARS szakértői szerint az adatbekérések nyomán szigorodó szabályozással uniós szinten nőhet a transzparencia, ugyanakkor csökkenhet a régió nemzetközi adótervezési struktúrákból származó bevétele.

Mindenkinek közölnie kell az adatokat

2014. december 17-étől az Európai Bizottság (EB) minden egyes tagállamra kiterjesztette a feltételes adómegállapítással/előzetes ármegállapítással kapcsolatos adatbekérési igényét – derül ki a MAZARS összefoglalójából.

A EB arra kérte a tagállamokat, hogy szolgáltassanak információkat az általuk alkalmazott feltételes adómegállapítási/előzetes ármegállapítási gyakorlatról, nyilatkozzanak arról, hogy van-e ilyen az országukban, és ha igen, adják át azon vállalkozások listáját, amelyek ilyen határozatot kaptak 2010 és 2013 között. A MAZARS szerint az EB már 2013-ban is gyűjtött be hasonló információkat, de akkor csak néhány tagországot állítottak a szőnyeg szélére.

Itthon is nagyobb a szigor

„Egy ideje itthon is megszigorodtak a feltételes adómegállapítási és előzetes ármegállapítási határozatok megszerzésének feltételei és a kiadás folyamata is lelassult. Várhatóan az EB vizsgálat miatt ez a helyzet nem javul majd és akár rendkívül nehézkessé, akár lehetetlenné válhat ezek hazai megszerzése. Várakozásaink szerint a már kiadott határozatok kifutó rendszerben, az érvényességük végéig hatályban maradnak” – mondta el Nagy Gabriella, a MAZARS szenior adómenedzsere.

Torzul a verseny?

Nagy Gabiella elmondta: az Európai Bizottság úgy véli, hogy feltételes adómegállapításokon és előzetes ármegállapításokon keresztül multinacionális vállalatok olyan piaci előnyökhöz jutottak, amelyek torzítják az uniós piaci versenyt. Az EU értelmezése szerint ugyanis bújtatott állami támogatáshoz – azaz versenytorzító előnyhöz – jutnak azok a társaságok, amelyek a vállalatcsoporton belüli termék-, szolgáltatás-forgalom nem megfelelő árazása miatt alacsonyabb adóalappal/adóterheléssel számolhatnak, mint az uniós piac többi szereplője.

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja korábban azt nyilatkozta, hogy a Bizottságnak teljes képre van szüksége az EU-ban alkalmazott, feltételes adómegállapítási-gyakorlatokról ahhoz, hogy megállapítsa, hogy torzul-e a szabadpiaci verseny a szelektív adókedvezmények következtében. Hozzátette: a nemzeti adóhivataloktól beérkező válaszokat és a folyamatban lévő vizsgálatok során megszerzett információkat egyaránt felhasználják majd az adóelkerüléssel szembeni küzdelem és a méltányos adóverseny támogatására.

Az OECD is foglalkozik vele

Nagy Gabriella rámutatott: a külföldi nagyvállalatok gyakran agresszívnak nevezett adótervezési gyakorlata nem csak az EB-ben téma, hiszen az OECD 15 pontos akciótervének is ez van a célkeresztjében. A szakember szerint az uniós és OECD tagországok furcsa helyzetbe kerülnek, hiszen a nemzetközi adótervezési struktúrák lebontására irányuló küzdelemben ütköznek a közösségi érdek védelmének és az egyedi versenyképesség fenntartásának szempontjai.

„Nem véletlen, hogy az egyes országok, különösen például Közép-Kelet-Európában versenyképesebb adórendszerükkel győzik meg a befektetőeket arról, hogy ott telepedjenek le. Ezért egy-egy feltételes adómegállapításban/előzetes ármegállapításban olyan pontok és szempontok is megjelenhettek, amelyek nem feltétlenül vették figyelembe az adott ügylettel érintett másik ország érdekeit” – foglalta össze a szakember.

Mit is vizsgál pontosan az EB?

Az EB két, széles körben alkalmazott adótervezési eszköz használatát, és az azokon keresztül megszerezhető szelektív előnyöket vizsgálja.

A feltételes adómegállapítás során egy adott országban a felelős hatóság – általában a pénzügyminisztérium vagy az adóhivatal – egy jövőbeli ügyletre vonatkozóan, előre meghatározza és írásba foglalja, hogy azt adózási szempontból hogyan kell kezelni. Ha az adózó maximálisan megfelel a leírt feltételeknek és az ügylet megvalósul, akkor a későbbiekben az adóhatóság nem tehet semmilyen – a korábban leírtakon túlmutató – megállapítást az ügylettel kapcsolatban.

Nagy Gabriella elmondta: ezt az eszközt számos multinacionális vállalat évtizedeken keresztül használta arra, hogy adójogilag teljesen „tiszta” helyzetet teremtsen nagy értékű tranzakciókhoz, miközben a központi költségvetés pedig, a pluszbevételekért cserébe kedvező adózási hátteret biztosított a – gyakran elsősorban adóoptimalizálási célzatú – pénzügyi műveletekhez.

Előzetes ármegállapítás

Több országban a feltételes adómegállapítási eljárás keretében lehet előzetes ármegállapítást is kérni, de Magyarországon ez külön eljárást igényel.

Konkrét cégeket is vizsgálnak

2014. június 11-én a Bizottság három konkrét céges eset kapcsán kezdeményezett hivatalos vizsgálatot: Írországban az Apple, Hollandiában a Starbucks, Luxemburgban pedig a Fiat adóoptimalizálási gyakorlata kapcsán. 2014. október 7-én a Bizottság újabb vizsgálatba kezdett Luxemburgban – ezúttal az Amazon miatt. Ezekben az eljárásokban azt vizsgálják, hogy a tagország az adott konkrét esetben szelektív – azaz versenytorzító – adóelőnyöket biztosított-e e feltételes adó-megállapítás/előzetes ármegállapítás alkalmazásával.

A szakember hozzátette, hogy az adatszolgáltatás alól a tagországok nem bújhatnak ki. Az állami támogatások eljárási szabályzata feljogosítja a Bizottságot, hogy minden olyan információt bekérjen, amely a teljes körű vizsgálathoz szükséges. Az EB álláspontja szerint pedig a tagállamok még szakmai titoktartásra hivatkozva sem tagadhatják meg a kért adatok kiadását.

Az előzetes ármegállapítással a kapcsolt vállalkozások – azaz az egy vállalatcsoporthoz tartozó társaságok – egymás között lebonyolított ügyleteiben használt elszámolóárakat lehet évekre előre adóhatósági határozatban rögzíteni. Ennek az ez előnye, hogy ha az adózó a határozatnak megfelelően jár el, akkor az ügyletből származó bevétel/költség összege – amely aztán a társasági adóalapot befolyásolja – az adóhatósági vizsgálatok során nem megkérdőjelezhető.

Nagy Gabriella rámutatott: 2013 júniusa óta a Bizottság hét tagállam feltételes adómegállapítási gyakorlatát/előzetes ármegállapítását vizsgálja: hat tagállamtól (Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia és az Egyesült Királyság) kért áttekintést az általuk alkalmazott gyakorlatról, illetve Belgiumtól is bekért adatokat egyes speciális megállapítások kapcsán.

A Bizottság az immateriális javak adóztatásával kapcsolatban is vizsgálódik – ebbe a körbe Belgium, Ciprus, Franciaország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország, és Egyesült Királyság mellett már Magyarország is belekerült.

„Ez nyilván nem véletlen, hiszen Magyarországon 2006-tól a jogdíjból származó bevételek 50%-a társasági adóalap-csökkentő tétel, ami miatt az ilyen jövedelmek effektív adókulcsa 5% is lehet. Ez uniós szinten rendkívül kedvező, hiszem számos helyen ez az adókulcs a 10%-ot is jóval meghaladja” – magyarázta Nagy Gabriella.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kata: a szigorítások visszavonását kéri a szakma »