Magyarországot is elérte a Piketty hurrikán

| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

A héten bemutatták az angol Prospect magazin által 2015 legbefolyásosabb gondolkodójának választott Thomas Piketty hatalmas hatást kiváltó kötetének magyar fordítását. A tőke a 21. században kapcsán a kiadó nagyszabású, ámde vitát kiváltó konferenciát rendezett, melyet követően a Budapesti Corvinus Egyetemen a Társadalomelméleti Kollégium ellenrendezvényt tartott. A nagy napon az is kiderült, hogy Magyarországon egyenlőtlenség tekintetében rendkívül komoly problémák vannak.

Miután Piketty könyve tavalyi angol fordítása felforgatta a világot, és hivatkozási alappá vált nemcsak közgazdászok, de olyan szervezetek számára is, mint az OECD, a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Kossuth Kiadó igen impozáns nevekkel felszerelkezve rendezett konferenciát a magyar nyelvű kötet bemutatására.

A rendezvény körüli vitát az váltotta ki, hogy a programon való részvétel 14 ezer forint (plusz ÁFA) volt, amely bár magában foglalta a 8500 forintos könyvet is, többek szerint erősen megkérdőjelezhető keretként szolgált egy olyan kötethez, amely a gazdasági egyenlőtlenségekről szól. Éppen ezért amellett, hogy a Balpárt aktivistái a konferenciával párhuzamosan ételosztással egybekötve tiltakoztak a helyszín előtt, a Corvinuson sajátos "ellenkonferenciát" szerveztek, hangsúlyozva a rendezvény ingyenességét.

A kiadó részéről mindazonáltal már az esemény elején megérkezett a válasz, amikor Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a konferenciáról készült videofelvétel felkerül az internetre.

Túllépve azonban a könyvbemutató ellentmondásosságán, kijelenthető, hogy az előadások nem csupán rendkívül színvonalasak voltak, de sikerrel világítottak rá Piketty könyvének érdemeire, sikerének okaira, valamint negatívumaira is. Andor László közgazdász, volt EU-biztos elsőként hosszan elemezte, hogy a francia sztárközgazdász kötete jól találta el a "korszellemet", amelyben az egyenlőtlenség kérdése középpontba kerülhet. Meglátása szerint Piketty szintézisének igazi újdonsága, hogy bőséges adatbázisával hosszú távú perspektívába helyezi az egyenlőtlenség vizsgálatát.

Tragikus magyar helyzet

Andor emellett külön felhívta a figyelmet a probléma európai vonatkozására 2008 és 2013 között, mely időszak nem csupán a globális pénzügyi válságot, de az euróválságot is magában foglalja. Az Európai Bizottság egy jelentésének (Employment and Social Developments in Europe 2014) tavalyi adatira hivatkozva a volt biztos hangsúlyozta, hogy a specifikus európai krízis hatására az országok hozzávetőleg felében nőtt az egyenlőtlenség. A legnagyobb veszélyben pedig azon államok vannak (főként Görögország, Spanyolország és Portugália), ahol a válságot megelőzően is jelentősek voltak a különbségek, és azt követően is további növekedés volt tapasztalható.

Az egyenlőtlenség szintje és változása 2008 és 2013 között (Gini index), Forrás: Employment and Social Developments in Europe 2014

Magyarország esete három ponton nevezhető különlegesnek és egyben tragikusnak. Az adatokból kiderül, hogy noha a válság előtt nem volt túl nagy az egyenlőtlenség, a válság során hatalmasat nőtt. Másrészt - emelte ki Andor - hazánk azért is kilóg a sorból, mert szinte kizárólag a transzferek átalakításának tudható be a megnövekedett egyenlőtlenség.

Ráadásul mindezzel párhuzamosan 2008 és 2013 között az elszegényedés kockázta, illetve a társadalmi kirekesztettség is jelentősen megnőtt, amivel immár a harmadik helyen állunk az Európai Unióban.

Az elszegényedés kockázatának és a társadalmi kirekesztésnek a változása (2008-2013), Forrás: Employment and Social Developments in Europe 2014

Bokros Lajos igen éles hangú kritikájában hangsúlyozta, hogy Piketty könyve igen sok szempontból vitatható és pontatlan. Véleménye szerint a kötet egyrészt tartalmi önellentmondásokkal terhelt, másrészt közpolitikai igénnyel kíván fellépni, de valójában csak statisztikai és gazdaságtörténeti jelentőségű, végül pedig számos helyen egyszerűen rosszul van megírva, ami többek között alapvető pontatlanságokban nyilvánul meg.

A "vérszegény" forradalom

A volt pénzügyminiszter egyik legfontosabb állítása - amelyet az összejövetelen többen osztottak - az volt, hogy a szerző sokszor egyenlőségjelet tesz a tőke és a vagyon közé, ami nem csupán azt a kérdést veti fel, hogy miért nem a "vagyon" szerepel a könyv címében, de azt is, hogy a közgazdasági elemzés szempontjából ez mennyire helytálló. Bokros éppen ezért kiemelte, hogy egyrészt a vagyont az teszi tőkévé, ha újra befektetik a profit reményében, másrészt pedig, hogy a tőkeállomány értékét a piaci mozgások és a nem a felhalmozott megtakarítások határozzák meg. Ebből következően pedig A tőke a 21. században című kötet egyik jelentős problémája, hogy nem foglalkozik a tőkemozgással mint folyamattal.

Nem mellékesen Bokros azt is kiemelte, hogy Piketty közpolitikai javaslatai - melyeket nemzetközi kritikusai is gyakran bírálnak kidolgozatlanságukért - igencsak "vérszegények", és nem látható, hogy a szerző végül is milyen alternatívát képzel el.

A guru felemelkedése

Itt érdemes megjegyezni azt a sajátos tényt, hogy Bokros kritikáival erősen összecsengenek azok a megjegyzések, amelyeket egy, a volt pénzügyminisztertől ideológiailag igencsak távol álló elméleti közgazdász, Yanis Varoufakis fogalmazott meg tavaly, aki jelenleg a görög Sziriza pénzügyminisztere. A radikális baloldali politikus ugyanis többek között pontosan arra hívta fel a figyelmet - a tőke és vagyon összemosásának problematikussága mellett-, hogy Piketty nem differenciál akkor, amikor megoldási javaslatiban globális progresszív vagyon- és jövedelemadót szorgalmaz.

Piketty közönsége Cambridge-ben, Forrás: commons.wikimedia.org, Fotó: Sue Gardner

Varoufakis egyenesen azt állította, hogy Piketty az egyenlőtlenség diskurzusának gurujaként kíván fellépni, miközben érvelése pillanatokon belül darabokra szedhető a legegyszerűbb kérdésekkel is, amint kilépünk a Piketty által uralt beszédmódból, amely sokszor inkább a teológiai elméletekre hasonlít, melyeket egy vallás hívei sokszor nem ismernek vagy értenek pontosan, de mindig ott vannak hivatkozási alapként.

Változó világban

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár Bokrossal szemben pozitívabb képet festett a könyvről, kijelentve, hogy a közgazdaságtan legfontosabb problémái közé tartozik jelenleg, hogy lényegében mindent előre tud jelezni, kivéve a valóságban ténylegesen előforduló dolgokat. Másrészt a szakma elemzőképességét is bírálta, mivel meglátása szerint manapság politikailag nem korrekt a világ jobbá tételének felvetése.

A nagy üzenet
A tőke a 21. században legfőbb mondanivalója, hogy a kapitalizmus alaptermészetéhez tartozik, hogy a magántőke hozama felülmúlja a jövedelmek és a gazdaság növekedési ütemét, ami végső soron tőkekoncentrációhoz és egyenlőtlenséghez vezet. Így alakul ki a jelenlegi korszakra is jellemző "patrimoniális kapitalizmus", amelyben az örökölt vagyonok jelentős szerepet játszanak, és amelyre Piketty elsősorban globális progresszív vagyonadó bevezetésével válaszolna.

A közgazdász ezért azt tartotta a kötet egyik legfőbb érdemének, hogy távol tartja magát az ezoterikus spekulációktól a kapitalizmus jövőjével kapcsolatban, és a valósággal foglalkozik. Piketty sokat bírált igen hosszú távú előrejelzéseivel összefüggésben pedig megjegyezte, a legjobb a próféták azok, akiknek a negatív jóslatai nem következnek be, mivel azokkal meg tudják változtatni az emberek cselekedeteit.

A "jó" és "rossz" tőkés dilemmája

Amellett, hogy Piketty előremutató javaslatainak "vérszegénysége" többször előkerült a konferencián, további fontos problémaként merült fel, hogy jóllehet a szöveg hangsúlyosan nem antikapitalista, csupán egyfajta "emberarcú", demokratikus és szociális kapitalizmusban gondolkodik, a megoldások terén nem differenciál. Azaz egyrészt nem veszi figyelembe, hogy például a Forbes magazin leggazdagabb magánszemélyeket tömörítő listáján a többség önerőből lett gazdag, és igen kevesen vannak olyanok, akik ténylegesen csak "ülnek" az örökölt vagyonukon - ahogy ezt Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója is kifejtette.

Ráadásul a szerző által felvázolt "patrimoniális kapitalizmus" koncepciója már önmagában problematikus, ha arra gondolunk, hogy napjainkban szinte nulláról lehet valaki milliárdos egy ügyes applikáció ötlettel. Felvetődik továbbá, hogy egy prokapitalista alapállásból "büntetendő" tőkejövedelemnek számít-e, ha egy befektető például a megújuló energia szektorba történő beruházásával profitot realizál.

A tévútra vezető hurrikán?

Annak ellenére tehát, hogy Ferge Zsuzsának kétségkívül igaza van abban, hogy egy változó közgazdasági perspektívának lehetünk tanúi, melynek A tőke a 21. században komoly lökést adott, az igazán nagy kérdés, hogy vajon a hatalmas felfordulást okozó "Piketty hurrikán" mit hagy maga után. A felmerülő problémák súlyát pedig jól jelzi, hogy a Corvinuson megtartott ellenrendezvényen és a Kossuth Kiadó konferenciáján a legfontosabb kérdések egymástól függetlenül is ugyanazok voltak.

A Google székhelyének (Googleplex) központi épületei, Forrás: wikipedia.org, Fotó: Austin McKinley

A Társadalomelméleti Kollégium szervezésében Hubai László PhD-hallgató könyvismertetésével párhuzamosan egyetemisták vitáztak a kötetről és az egyenlőtlenség kérdéséről, és kiemelkedő problémaként merült fel, hogy vajon beszélhetünk-e "jó" és "rossz" tőkésekről, valamint hogy milyen is lehetne az állam és a piac optimális viszonya. Leginkább úgy tűnt, Piketty könyve nem ad kielégítő választ ezen kérdésekre.

Ami mindezek után biztosnak látszik, hogy a nagy nemzetközi "Piketty hurrikán" kistestvére Magyarországot is elérte, azonban még nem tudni, mit hagy maga után. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az egyenlőtlenségről szóló diskurzusra és az ezzel foglalkozó kutatásokra Magyarországon is óriási szükség lenne, különösen, mivel a konferenciát követő kerekasztal-beszélgetésen Szelényi Iván szociológus hangsúlyozta, hogy nagyon keveset tudunk a hazai jövedelmi egyenlőtlenség pontos állapotáról.

Hogy mindez kihat-e az általános szellemi és politikai életre - ahogy Andor László is rákérdezett - mindenképpen kulcsfontosságú. Mindazonáltal a legfontosabb tanulság Piketty kötetével és az azt övező diskurzussal kapcsolatban mégis az lehet, hogy amíg nem tisztázzuk a fogalmakat, és nem látunk következetes megoldási javaslatokat, addig a legszebb víziókkal kikövezett ösvény is tévutat jelenthet.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Soha nem volt még ilyen Németországban »

4IG 860 (2,99 ) AKKO Invest 448 (-0,44 ) ANY 1355 (-0,37 ) APPENINN 401 (0,12 ) BIF 310 (0,98 ) CIGPANNONIA 216 (-2,05 ) CSEPEL 540 (1,12 ) CyBERG 1640 (2,50 ) Duna House A 3780 (0,53 ) ESTMEDIA 137 (-3,52 ) FUTURAQUA 102 (-0,97 ) GSPARK 4710 (1,73 ) KPACK 17000 (-4,49 ) MOL 3078 (1,92 ) MTELEKOM 441 (0,11 ) NORDTELEKOM 43 (-0,23 ) NUTEX 31 (1,32 ) OPUS 319 (5,77 ) OTP 13830 (-0,07 ) OTT1 249 (-1,39 ) RABA 1095 (-0,90 ) RICHTER 5685 (1,88 ) SET Group 106 (3,52 ) TAKAREK 558 (-1,76 ) WABERERS 1300 (0,39 ) ZWACK 17450 (0,87 )