Marketingfogásnak se utolsó a Starbucksok bezárása

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Bombaként robbant az eset: két afroamerikai férfi megpróbálta az egyik philadelphiai Starbucks mellékhelyiségét használni, mire közölték velük, hogy ehhez csak a fizető vendégeknek van joguk. Ezt tudomásul véve visszaültek a helyükre, hogy megvárják az egyik barátjukat, amihez a nem fizető vendégeknek is joguk van. A kávézó dolgozói végül tárcsázták a 911-et.

Ki itt belépsz

Bejárta a netet a videó, amin két afroamerikai, bár csak a vécéhasználat majd az ülés jogával szerették volna élni, végül bilincsben végezték, miután a kávézó dolgozói rájuk hívták a rendőröket. Az incidensért nem győzi megkövetni magát a Starbucks: Kevin Johnson CEO április 15-én bejelentette, hogy személyesen szeretne bocsánatot kérni a két sértettől.

Richard Ross, rendőrkapitány szerint az eljárás során a rendőrök nem követtek el helytelenséget, mert minden bejelentéskor kötelesek kimenni, csak a kötelességüket látták el, illetve arról is beszámolt, hogy az őrizetbe vételt háromszori udvarias felszólítás előzte meg, ami a Starbucks elhagyására vonatkozott. Ami különben jogtalan felszólítás volt, de hát mindenki úgy mossa kezeit, ahogy tudja. Ross arra is kitért, mivel ő is afroamerikai, ezért különösen fontos számára, hogy a rendőrség toleráns, feddhetetlen szerv maradjon.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A két elem, amiért az ügy ekkora port kavart az egyrészt a safe space mozgalom volt, ami az amerikai egyetemeken is több összetűzéshez vezetett, számos vitát generált arról, hogy a biztonságos tér megteremtésében egyes intézményeken belül meddig lehet elmenni.  A  Starbucksban történt őrizetbe vétel viszont jóval régibb húrokat pendít meg: az afroamerikai polgárjogi aktivizmus egyik emblematikus szereplője Rosa Parks, és az ő 1955-ben történt őrizetbe vételét is felidézheti, mivel bizonyos szempontból itt is az ülve maradás volt a főben járó bűn.

 A negyvenkét éves nő a buszra fellszálva a feketék számára fenntartott zónában foglalt helyet, majd  amikor pár megálló után volt pár fehér, aki állni kényszerült, a buszsofőr hátra sétálva egyszerűen áthelyezte a Parks és más feketék mögé az elválasztó táblát, felszólítva őket, hogy üljenek át, és adják át a helyüket.

Parks ülve maradt, rendőrséggel fenyegették meg emiatt, akik kiérkezve őrizetbe is vették. Perének egyik fontos momentuma, hogy még csak nem is szegte meg a szegregáció által foganatosított törvényeket, a feketék számára fenntartott helyen ült, de a sofőr ennek elhagyására is kényszeríteni akarta, ezért vették őrizetbe.

Kisiklott a toleranciamozdony

2018-ban, amikor rendkívül divatos sopánkodni azon, hogy a jogok követelésében sokan már oly messzire mentek, túlzás túlzást ér (megjegyzés: igen, szerintem is vannak túlzások, a safe space kontraproduktivitásáról pl. ez egy elég jó cikk) elég rossz ómen a szegregációra, ötvenes évekre emlékeztető eseményeket felidézni. Ráadásul ezt pont az a Starbucks követi el, amit Puzsér Róbert is előszeretettel fest le előadásai során a baloldali mozgalmárok Minas Thiritheként. Nem mintha a cég pont, hogy nem hasonlót szeretne kommunikálni magáról. Csak épp pozitív előjellel:

Ebben a karácsonyi reklámban a Starbucks maga a folyékony safe space, aki elfogad és szeret mindenkit, nemi-faji hovatartozástól függetlenül. A legutóbbi Starbucks-hisztit pont az váltotta ki, hogy a reklám végén két nő egymás kezét fogva mosolyogva összenéz (horribile dictu!), ami egyeseknél kiborította a bilit: volt, aki interneten Bibliából idézgetve kezdett homofób őrjöngésbe, ami legalább annyira szánalmas és röhejes, mint, hogy a polkorrekt kávézó rendőrt hív pár „közveszélyes” vécézni és üldögélni szándékozó afroamerikaira.

Az utolsó puskaporos hordó pedig a rendőri túlkapások miatt kitört legutóbbi zavargások, a Black Lives Matter mozgalom, akik egyébként demonstráltak is egy Starbuckson belül. Az incidensek, összecsapások miatt máig pattanásig feszült a hangulat, és mélyponton van a bizalmatlanság a rendőri szervek iránt. Egy ilyen nevetséges és indokolatlan őrizetbe vétel felér egy darázsfészekbe nyúlással.

Jöjj és lásd

A cég Kevin Johnson Canossa-járása és pár sajnálkozó nyilatkozat után úgy döntött a látványosabb utat választja: május 29-én az összes kávézójuk, vagyis mintegy 8000 db helyiség zár be egyetlen nap erejéig, hogy a dolgozóknak diszkriminációellenes tréninget tartsanak.

A fiaskó annyi érzékeny szálat kezdett el egyszerre ráncigálni az államokban, hogy az egy napos zárva tartás felér globális, markáns üzenetként is: annak a tudata, hogy egy napig munka helyett az előítéletek ledolgozásán fáradozik a cég, leckét adva beosztottjainak barátról és ellenségről pedig már-már egy performatív reklám, ami lekörözi egyrészt a karácsonyi rövidke videó léleksimogató cukiságát, másrészt a renoméjuk visszaszerzéséért is hadba indulnak azzal a gesztussal, hogy a Starbucks Szent Györként fogja ledöfni aznap zárt ajtók mögött a rasszizmus sárkányát, mert számukra fontosabb a lelki üdvösség, mint a profit. A metoo és a blacklivesmatter után nem csoda, hogy így félnek az elkárhozástól.

Pünkösdi királyok

Korábban volt egy alapállás, amit a cég számtalanszor próbált kommunikálni, és úgy tűnt, nem lehet őket kirobbantani ebből a szerepből. Persze a kamikázéval senki se számolt. Ezt a frontot most részben bukták, és látszik is rajtuk az elkeseredés és félelem egy lehetséges bojkott miatt,  hogy a tükörbe nézve a vendéglátók Harvey Weinsteinje, a Rosa Parksot buszról lekergetni szándékozók néznek vissza rájuk, vagy azon rendőrök, akik fegyvert fognak valakire pusztán a bőrszíne miatt. Így érthető, hogy a bojkott helyett egy napos önmegtartóztatással egybekötött intenzív fejtágítással adják a hátország tudtára: a békeharc megnyerhető, csak a belső ellenzékkel kell még leszámolni, de dolgozunk az ügyön. Sok sikert a cukiságkampányhoz!

Utóirat

És, hogy mit adott nekünk a Starbucks? Például évi négymilliárd poharat, amit képtelenség újrahasznosítani a polietilén bélés miatt. Ezért van, ahol extra díjat számolnak fel a papírpoharak miatt, a britek például egy spéci adó bevezetésével is próbálkoztak, míg ma a Starbucks ott tart, hogy 10 millió dollárt kínált fel annak a cégnek vagy magánszemélynek, aki 100 százalékban újrahasznosítható poharat gyárt a számára.

Még 2008-ban ígérték meg, hogy maguk fejlesztik ezt ki, de azóta kb. ennyit mozdult előre az ügy. Plusz, amikor az újrahasznosításban érdekelt vállalatok megpróbálták győzni őket másféle pohár gyártásáról arra a cinikus nyilatkozatra is futotta még tőlük, hogy mi lenne, ha ezek a vállalatok alkalmazkodnának mind a Starbuckshoz? Elegáns.

Sajnos nem hagyhatom ki, úgyhogy egy technofolklór kiszenvedte sértegetéssel búcsúzzak az olvasóktól: Pofozzon fel téged a KFC, és vegyen őrizetbe a Starbucks!

Vigyázzunk egymásra.

Ezt olvasta már?

Valami kifogja a szelet kkv-k vitorlájából »