Matolcsy és Varga is ötletel a gazdasági fordulatról

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

Versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján kedden Budapesten. Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy szerint a versenyképességi fordulathoz szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is - fejtette ki a jegybank elnöke.

Összegezte a múltat

Magyarország 2010 óta először fiskális fordulatot, majd monetáris fordulatot hajtott végre. Ennek eredményeként az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá esett vissza, az államadósság a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, a makrogazdasági egyensúly elérésével párhuzamosan a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt - emelte ki a jegybank elnöke.

Matolcsy György rámutatott: az MNB a "hagyományos" feladata, az árstabilitás elérésére törekvés mellett hasonlóan fontos feladatának tekinti a pénzügyi stabilitás szem előtt tartását, és azt, hogy célzott, nem hagyományos jegybanki eszközökkel segítse a magyar gazdaság bővülését.

Hangsúlyozta: a monetáris fordulat során az MNB 12 fordulatot hajtott végre, ennek részeként rekord alacsony szintre, 0,9 százalékra vitte le a monetáris tanács az alapkamatot, az MNB a nem hagyományos eszközökkel elérte, hogy hitelezési fordulat következett be az országban, a jegybank növekedési programja megállította a vállalati hitelezés visszaesését.

Matolcsy György kiemelte: az elmúlt években a kormány és a jegybank között stratégiai szövetség jött létre, hozzátéve, jelentős eredmény az, hogy az MNB stratégiai szövetséget tudott kialakítani a magyar bankrendszer tagjaival is. Mint mondta, a jegybank a nem hagyományos eszközeivel a bankrendszer mérlegét, eszközeit bővítette, a bankrendszeren keresztül hatott a magyar gazdaság növekedésére.

Kijelölte a feladatokat

Most versenyképességi fordulatot kell végrehajtania az országnak, már csak azért is, mert az Európai Unióban (EU) Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP - mutatott rá az MNB elnöke. Hozzátette: ehhez növelni kell az országban egyebek mellett a termelékenységet, mert az ország a termelékenységet tekintve elmarad az EU átlagától, de még a régiós versenytárs országok mutatóitól is.

Az MNB elnöke szerint jelentős intézményi reformokra van szükség, így az állami intézmények létszámát és bérkiadásait is csökkenteni kell, végre kell hajtani az állami ügyintézés reformját, át kell térni az állami bürokráciában az elektronikus ügyintézésre.

A gazdasági növekedés további segítése érdekében növelni, javítani kell a lakáshitelezést, annak feltételeit, emellett növelni kell a magyar bankrendszer hatékonyságát, csökkentve a banki költségeket - sorolta Matolcsy György.

Az MNB elnöke végezetül rámutatott: a világban technikai, technológiai és menedzsment forradalom zajlik, Magyarországnak fel kell zárkóznia ezekhez.

Csalódott a kamara vezetője

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján a fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz.

Parragh László rámutatott: végtelenül csalódott a magyar üzleti közösség a budapesti olimpia sorsa miatt, mert fontos motorja lehetett volna a gazdaság 2020 utáni növekedésének. Hozzátette, egy felelősen gondolkodó kormánynak fel kell tennie a kérdést, mi történik 2020 után, amikor változik az uniós források nagysága, felhasználása.

A paksi bővítés, az infrastrukturális beruházások, a Belgrád-Budapest vasút mind olyan projektek, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mérhetően tesznek hozzá a növekedéshez, és ebben lett volna fontos eszköz az olimpia is - emelte ki.

Érdekes év

Varga Mihály elmondta, hogy a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel "érdekes év" volt, amikor az uniós támogatási időszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében stagnált, az építőipar 15 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor húzta a növekedést. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2017. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Megjegyezte, egyre jobb az ország külső megítélése, és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot.

Varga Mihály az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta, a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemző fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét.

Tartós fordulat

Kiemelte, a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következő 6 év versenyképességének alapját. A tárca a következő években vásárlóerő paritáson mérve folyamatos, tartós felzárkózással számol - jelentette ki. A tárcavezető szerint az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhető.

Varga Mihály szerint munkaerőpiaci fordulat érezhető, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, nincs olyan ágazat, ahol munkaerő túlkínálat lenne a piacon.

A miniszter úgy vélte, tovább kell gondolni a részmunkaidős foglalkoztatást, a női foglalkoztatást, amiben még van munkaerő-tartalék, és arra is lehetőséget lát, hogy a nyugdíjasok alacsony vagy minimális teherrel, további kedvezményekkel vegyenek részt a foglalkoztatásban.

Elmondta, szeretnének egy képzési reformot, és folytatják a kamarával a szakképzési rendszer további átalakítását. Azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Zuhanó repülésben az USA gazdasága »