Még a GDP-t is megdobhatja a budapesti reptér

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az európai légiközlekedés az elmúlt 25 év sikerét ünnepli: két és fél évtized fejlődésének köszönhetően a kapacitás két és félszeresére nőtt, az árak pedig a 92-es tarifák huszonötödét teszik ki. Magyarország szerepe nemzetközi viszonylatban is egyre jelentősebb: Jost Lammerst, a Budapest Airport vezérigazgatóját nemrégiben beválasztották az Európai Repülőterek Szövegségének (ACI Europe) igazgatótanácsába, a repülőteret pedig környezetvédelmi díjjal is jutalmazta a szervezet. A repülőtér "zöldülése" mellett számos további fejlesztések is folyamatban vannak Budapest határában, amelyekkel továbbra is a régió élmezőnyébe tartozhat a Liszt Ferenc Repülőtér.

Huszonöt évnyi múltra tekint vissza az Európai Unión belüli légiforgalmi piac: a negyedszázadnyi fejlődésnek köszönhetően mára egymilliárdra tehető az utasok száma évente, a költségek pedig utas- és légitársasági oldalon is hatalmasat csökkentek. Míg egy négytagú család 1992-ben mai árfolyamon akár 1000 eurónyi összeget is fizetett egy Milánó-Párizs útért, ma ez már akár 100 euró alatt is megoldható.

A technológia előrehaladásának köszönhetően a repülőgépek is fejlődtek: míg ugyanezen a távon 25 éve egy ember utazásához mintegy 85 kilogramm üzemanyagra volt szükség, addig ma mindössze 54 kg-nyi üzemanyagot fogyasztanak a gépek egy utasra vetítve.

A fenntarthatóságra persze nem csak a járművek, de a repülőterek működésében is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az üzemeltetők: Európa számos repülőterén zajlanak jelenleg is környezetvédelmi fejlesztések, amiért az Európai Repülőterek Szövegsége (ACI Europe) idén nyáron többek közt a Budapest Airportot is kitüntette. Ugyanekkor egy másik elismerést is kapott a reptér: Jost Lammerst, a Budapest Airport vezérigazgatóját az ACI Europe igazgatótanácsába is beválasztották.

Zöldebb és szebb

A Budapest Airport jelenleg két nagyléptékű projekttel is hozzájárul a helyi közösségek életminőségének javulásához és az ország fejlődéséhez. A Greenairport program célja, hogy együttműködésre ösztönözze a repülőtér területén működő vállalatokat, és csökkentse azok energiafelhasználását, fejlessze az elektromobilitást és a szelektív hulladékgyűjtést, ezáltal pedig hozzájáruljon a környezet védelméhez.

A BUD2020 elnevezésű fejlesztési program keretében a repülőtér és környezete látványos változásokon megy keresztül: 2020-ig épül egyebek mellett új utasmoló, többszintes parkolóház, valamint egy hotel és számos környezetvédelmi fejlesztés is megvalósul.  A fejlesztések Magyarország kereskedelmét is támogatják majd: az idén nyáron elkészült új repülőtéri business parkba két nemzetközi gyorspostai szolgáltató elosztó központja költözött, 2019 nyarán pedig egy vadonatúj légiáru kicserélő központ, a Cargo City is megkezdi működését.

Megdobhatja a reptér a GDP-t

A fejlesztéseknek köszönhetően a repülőtér jelentősen hozzájárulhat a hazai gazdaság növekedéséhez – áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanulmányában. Az elemzés szerint a jelenlegi 11,7 millióról mintegy 15 millióra növekedhet az éves utasszám 2023-ra, a repülőtér teherforgalmának növekedését pedig a 110 ezer tonnáról 139 ezerre becsülik a kutatók. A beruházások megvalósulásának tehát érzékelhető pozitív hatása lehet a fogyasztásra és az exportra egyaránt: 2023-ra a fejlesztések összesen mintegy 1,5 százalékponttal növelhetik a GDP-t.

Szarvas Gábor, a Budapest Airport közkapcsolati igazgatója hozzátette: „ A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014. óta idén már a negyedik alkalommal választották a régió legjobb repülőterének, a mi célunk pedig az, hogy a jövőben is megőrizzük ezt a pozíciót. Fejlesztéseink középpontjában is ez áll: szeretnénk kulcsszerepet játszani a régió és Magyarország fenntartható, hosszú távú gazdasági fejlődésében, valamint biztosítani, hogy utasaink kényelmesen, gyorsan és biztonságosan elérjék úti céljaikat”.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Bundesbank: recesszióban a német gazdaság »