Beruházásokat sodorhat el ez a kockázat

| forrás:
Zempléni Kommunikáció Kft.
| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

Bár egyre több jel utal arra, hogy a járműgyártás évek óta tartó aranykora a végéhez közelít, a magyarországi vállalatok többségének a legnagyobb kockázatot még mindig a munkaerőhiány jelenti. Az iparágban tapasztalható bérrobbanás ráadásul már a versenyképességünket veszélyezteti, hátrányba hozhatja Magyarországot a beruházási döntések mérlegelésekor. A helyzet megoldásában sokat segíthetnek az Ipar 4.0 megoldásai, de ez az út is számos problémát rejt - vélik a Portfolio és MAGE konferencia szakértői.

A járműipar elképesztően sikeres volt az elmúlt években, a vezető gyártók és beszállítók eladásai újabb és újabb csúcsokat döntöttek, árbevételük dinamikusan növekedett és hatalmas profitot tettek zsebre. A világ viszont gyorsan változik és egyre több jel utal arra, hogy ezt az aranykort egy sokkal nehezebb időszak váltja fel hamarosan. Szakértők körinterjú keretében mondták el, szerintük melyek a járműiparra leselkedő legnagyobb kockázatok, milyen kihívásokkal kell szembenézniük már rövidtávon, hogyan hat a munkaerőhiány és a bérek robbanása a működésükre, a hazai beruházások alakulására. 

A globális járműeladások növekedésének várható lassulása, a kereskedelmi háború esetleges fokozódása, az eddig is teljesíthetetlen brüsszeli káros-anyag-kibocsátási elvárások további szigorítása, az új technológiákra történő átállás és a nyersanyagárak magas szinten történő stabilizálódása egyaránt hatalmas nyomást gyakorolnak majd az iparág szereplőire. Ráadásul ekkor még nem is beszéltünk olyan kockázatokról, mint amilyet egy megállapodás nélküli Brexit, vagy éppen az új belépők jelentenek. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja a fogyasztói magatartás gyors változása, a járműmegosztó szolgáltatások egyre nagyobb népszerűsége és az újfajta digitális megoldások iránti növekvő igény.  A legtöbb magyarországi vállalat működése szempontjából a legnagyobb kockázatot mégsem ezek jelentik, hanem a mostanra kínzó méreteket öltő munkaerőhiány.  Ahogy sok más magyarországi vállalatnak, nekünk is a munkaerőhiány okozza jelenleg a legnagyobb problémát- jelentette ki Győri Imre a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio és MAGE konferencia előadója. Hasonló véleményen volt Körtvélyessy Géza, a Kirchhoff Hungária Kft. adminisztratív ügyvezető igazgatója, számukra is az erős munkaerőpiaci verseny következtében tapasztalható szakképzett és a szakképzetlen munkaerő hiánya jelenti a legnagyobb gondot. Bolla Attila - Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. Forgácsoló és felületkezelő üzem igazgatója - viszont arról beszélt, hogy vállalata számára a legnagyobb kockázatot az ipari, gazdasági konjunktúra miatt kialakuló szűkülő kapacitás keresztmetszetek jelentik, az ellátási lánc beszállítói oldalán. Ehhez kapcsolódóan kijelentette, a beszállítói láncban elhelyezkedő kevésbé tőkeerős beszállítók digitalizációs lehetőségei, sebessége is gondot jelenthet a jövőben. 

Részben a munkaerőhiány hatására a magyar járműiparban jelentősen nőttek a bérek az elmúlt években. Ennek hatására viszont mostanra eljutottunk oda, hogy a szakemberek többsége szerint az idehaza tapasztalható béremelkedés nem áll összhangban a termelékenységgel, amely szintén nagy kihívás elé állítja a vállalatokat. Sajnos nincs összhang, a bérszínvonal sokkal gyorsabban emelkedik, mint azt a hatékonyság növekedése ellensúlyozhatná- mondta Pinczés Balázs, a Magyarországi HR Network Egyesület elnöke, a Portfolio és MAGE konferencia résztvevője is a témával kapcsolatban.  Győri Imre pedig kiemelte, a Magyarmetnél a bérhányad, így a hozzáadott érték is magas. Ezért további növekedés csak úgy lehetséges, ha nagyobb értékű gyártmánytechnológiákat vezetnek be, melyeknél az élőmunka aránya alacsonyabb, mint a hagyományos precíziós öntésnél. Ilyen például az egyre nagyobb árbevételt termelő rapid prototípusgyártás. A gyár hosszú távú gazdaságos működése csak így tartható fenn.  Az autóiparban 2010 óta durván 60 százalékos béremelkedés történt, miközben az ipar termelékenységi mutatója csökkent, azaz olyan romlás érzékelhető, ami cáfolja az összhangot- jelentette ki Jagudits Ákos, a Magyar Suzuki Zrt. HR&GA igazgatója. Hozzátette, a bérköltségek növekedési üteme szakmailag nem racionális és automatikusan generál költség (létszám, működési folyamat stb.) optimalizációt a versenyszféra szereplői számára, amire rengeteg példa van az iparban. 

A munkaerőhiány mellett fontos szerepet játszott a járműipari bérek emelkedésében az is az elmúlt hónapokban, hogy a dolgozók, illetve az őket képviselő szakszervezetek a korábbiaknál sokkal keményebben kiálltak az általuk meghatározott béremelésekért. Azt viszont mindenképpen látni kell, hogy a munkavállalók által kiharcolt magasabb bérek hatással lehetnek Magyarország megítélésére a beruházási döntéseknél a jövőben. Már most érezhető, hogy óvatosabb beruházási döntések születnek a központunkban- jelentette ki Körtvélyessy Géza a témával kapcsolatban.  Pinczés Balázs szerint évekkel ezelőtt is mindenki tudta, hogy előbb utóbb a bérek Magyarországon is növekedni fognak, bár ennek sebességét mindenki lassabbra becsülte. Ezért a bérek emelkedése valószínűleg nem fogja érdemben befolyásolni a beruházási döntéseket, bár a munkaerő-igényesebb termelési ágak minden valószínűség szerint nem maradnak, vagy nem jönnek már Magyarországra, hanem tovább mennek a balkáni országok és Észak-Afrika irányába. 

A mód viszont, ahogy a szakszervezetek felléptek és fellépnek az utóbbi időszakban, miszerint német és belga béreket kezdenek el elvárni olyan országban, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, komolyan befolyásolhatja a befektetési kedvet a közeljövőben Magyarországon- tette hozzá Pinczés Balázs.  Győri Imre szerint abban az esetben, ha a technikusi és mérnöki színvonal a bérek növekedésével párhuzamosan nem emelkedik, az valóban negatívan befolyásolhatja a beruházási szándékot. Amennyiben azonban a multinacionális vállalatok megtalálják a magasan kvalifikált munkaerőt nálunk, továbbra is Magyarországot fogják választani a régióban.  

A kialakult helyzet megoldásában sokat segíthet az Ipar 4.0 megoldásainak alkalmazása: a digitalizálás, az automatizálás és a robotizálás. Nem véletlen, hogy Jagudits Ákos szerint a digitális transzformáció, a robotizálási lehetőségek és a futó Ipar 4.0 forradalom kiváló lehetőséget nyújthat az emberi munka kiváltására, hozzáteszi ugyanakkor, hogy ez nem csak komplex, hanem költséges folyamat is.  Pinczés Balázs elmondása szerint a munkaerőhiány mértéke és a velejáró bérköltségek emelkedése gyorsabban történt Magyarországon, mint amire a többség számított. Éppen ezért szerinte az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó folyamatokat gyorsítani már nem könnyű, hiszen az ezen a területen működő cégek kapacitása is gyorsan lekötésre került.  Bolla Attila, a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. Forgácsoló és felületkezelő üzem igazgatój, a Portfolio és MAGE konferencia résztvevője  pedig arról beszélt, hogy ugyan elkezdték a digitalizálási és automatizálási fejlesztéseket, de ezek kifutási ideje hosszabb, és mivel vállalatuk tevékenységére inkább a kis sorozatú egyedi gyártás jellemző, ezeknek a technológiáknak a használhatósága korlátozott, vagy költséges, így továbbra is a több területen is magasan képzett munkatársak fejlesztésére koncentrálnak.  Az Ipar 4.0 alkalmazások nem feltétlenül az embert, nem a munkaerőt pótolják, hanem egyes monoton, vagy éppen veszélyes munkafázisok kiváltásával optimalizálják a folyamatokat- jelentette ki Ács István., a magyarországi Bosch csoport i4.0-ért felelős vezetője, Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója.

Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani arról, hogy a vezető gyártók hatalmas beruházásainak hatására az elektromos autók a vártnál sokkal gyorsabb ütemben elterjedhetnek a világban, ahogy az önvezető autózás is korábban az életünk részévé válhat annál, mint amit korábban jósoltak. Ennek kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, vajon az elektromos- és önvezető autózás vártnál sokkal gyorsabb elterjedése felkészülten érné-e az érintetteket.  Optimista kijelentéseket tett Ács István, a Portfolio és MAGE konferencia előadója: Bár a piaci változások iránya és dinamikája is jól becsülhető, egy felgyorsult változás sem érné váratlanul a cégcsoportot.

Hozzátette, a Boschnál évek óta dolgoznak azon, hogy feltalálják, megalkossák és előállítsák a jövő technológiáját. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb eleme, komoly szerepet játszik az automatizált vezetés és az e-mobilitás fejlesztésében. A gyártás tekintetében pedig a hatvani, a maklári és miskolci telephelyeik is a jövő mobilitási törekvéseit szolgálják. 

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Közel háromszorosára nőtt a befektetések értéke »