Mégis készpénzben járna a cafeteria egy része

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tervek szerint a magánszektorban adható 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 200 ezer forintban maximált cafeteriából 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia - közölte Lázár János.

Béremelések jönnek

A miniszter elmondta, a szerdai kormányülésen a fő téma a jövő évi költségvetési törvényjavaslat volt, amely érdemben befolyásolja majd minden magyar család életét, hozzájárulhat ugyanis az életszínvonal emelkedéséhez és a keresetek növekedéséhez.

Elmondta, jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg - emelte ki -, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell.

A közszektorban 2016-ban 561 milliárd forintot tett ki az összes béremelés, 284 milliárd forintot a pedagógusok, 143 milliárdot a rendvédelmi dolgozók béremelésére fordítanak. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz - mondta.

Közölte azt is, hogy 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre - mutatott rá.

Nem volt válságértekezlet

A kormányülésen Varga Mihály tájékoztatást adott a gazdasági adatokról is - folytatta -, a legfontosabbnak azt nevezve, hogy töretlenül nő a munkavállalók száma, jelenleg 4,3 millióan dolgoznak - csaknem 600 ezerrel többen, mint 2010-ben -, a munkanélküliség pedig 6 százalék alatt van. Emellett kiemelte az alacsony inflációt és jegybanki alapkamatot, valamint a csökkenő államadósságot.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta, hogy a kormány a növekedési adattal is foglalkozott - az első negyedéves magyar GDP-adat a vártnál gyengébb volt -, és a "következő hónapokban lépéseket tervezünk". Az EU-s források további gyorsítása és a hozzáférés erősítése céljából már hétfőn döntések születhetnek. Semmilyen "válságértekezlet" nem volt az ügyben, hiszen a gazdaság bővült - cáfolta az erről szóló sajtóhírt, hozzátéve, hogy a kormány várakozása továbbra is az, hogy 3 százalék közeli lesz a növekedés idén.

A Fitch Ratings hitelminősítő Magyarországot felminősítő döntését Lázár János úgy kommentálta, hogy a hír önmagában nem hozta lázba a kormányt, amely ugyanilyen nyugalommal viselte a leminősítést is. A kabinet már akkor is jelezte, hogy a magyar gazdaság megújításához idő kell - idézte fel.

Nemsokára eldől a pályaudvarok sorsa

A miniszter a tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank programot indít a magántulajdonban lévő lakások energiakorszerűsítésének támogatására.

A kormány legközelebb jövő hétfőn, majd pénteken ülésezik legközelebb. Ezen téma lesz egyebek mellett a tejipar helyzete: megvizsgálják, hogy a tejágazatban tervezett áfacsökkentés hogyan érinti a termelőket, akikkel erről tárgyalni is fognak. Emellett áttekintik az iskolatejprogramot is. A fővárosi pályaudvarok sorsáról jövő pénteken várható döntés, miután újabb hatástanulmányokat kért a kormány.

Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás - ellentétben az Európai Bizottság véleményével - úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, "háború" lesz - fogalmazott.

Orosz hitel, jó hitel?

A paksi atomerőmű-bővítés ügyében Lázár János megerősítette, hogy pénteken Margrethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyal Brüsszelben azzal a reménnyel, hogy előrelépés lehet a brüsszeli engedélyezési eljárásban. A miniszter ugyanakkor azzal számol, az Európai Bizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. része, mert a testület a jövőre nézve nem járul hozzá az MVM monopolhelyzetéhez.

A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi hitelre kitérve megjegyezte, hogy Magyarországnak joga van előtörleszteni, kiváltó hitelt felvenni, az a kérdés, hogy van-e jobb az orosz hitel kondícióinál. Ennek lehetőségét egy felminősítés után érdemes megvizsgálni - mondta.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) ügyében is kérdezték a tárcavezetőt, aki elmondta, a Fideszen belül arról folyik vita, hogyan lehetne ezt a szervezetet még hatékonyabbá tenni, "személyes hatalmi diskurzusról" nincs szó.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kedvező gazdasági prognózisok jönnek »