Megtisztul valaha teljesen a cégvilág?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához - tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Négy esetben lehet kényszertörlés

Az elmúlt négy évben (2013–2016) megszűntnek nyilvánított 253 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át.

A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését: ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt; ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.

Fellebbezni nem lehet

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás tehát – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat.

A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére.

A céget bedöntő, felelőtlen vezetők, a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Az eljárás lezárásával a bíróság nem csak a céget törli a cégjegyzékből, egyidejűleg az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot is eltiltja a vezetői tisztségtől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.

Cégalakulások-megszűnések egyenlege

A feketelista.hu szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához. A cégjegyzékből 2013 óta törölt 266 761 (közte 95 000 kényszertörölt) gazdasági társaság helyére 131 609 újonnan alapított társas vállalkozás lépett.

Összességében: a gazdasági társaságok száma a 2014. március végi 596 628-ról 2017 márciusára 535 007-re csökkent. A kimutatásban szembetűnő, hogy ez idő alatt jelentősen nőtt a részvénytársaságok, és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok súlya. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574. Ugyanezen idő alatt a kft.-k száma 416 954-ről 383 520-ra csökkent. 2013-ban még 158 980 betéti társaság neve szerepelt a cégjegyzékben, az idén már csak 130 450 bt. található a nyilvántartásban.

Országos „kényszerstatisztika”

Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek „érintettségéről” részletes kimutatást állított össze a feketelista.hu (lásd a mellékelt táblázatot). Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében.

A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma. A legtöbb – Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig –, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel.

Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).

Az üzleti motorok

A 2016. évi összes kényszertörlési (19 406) határozatból 10 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 098 társaság kényszerült „lehúzni a rolót”. Budapesten 2013 elejétől napjainkig összesen csaknem ötvenezer (49 855) cég kényszertörlésére került sor.

A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből. Ugyanezen idő alatt Miskolcon 1284, Tatabányán 1276, Pécsen 1068, Szegeden 1025 céget kényszerített ki a bíróság a gazdasági szférából.

Ezek az adatok egyértelműen jelzik egy-egy közigazgatási körzet üzleti morálját, ezekre a cégekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ezek ismeretében a döntéshozó későbbi kellemetlen meglepetéseket előzhet meg.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Újabb Japán beruházás Székesfehérváron »

4IG 936 (-1,47 ) AKKO Invest 30200 (-0,66 ) ALTEO 764 (-0,26 ) ANY 1315 (1,54 ) APPENINN 438 (-1,24 ) AutoWallis 113 (-0,44 ) BIF 301 (0,33 ) CIGPANNONIA_40 315 (-0,16 ) Duna House A 3780 (1,07 ) EHEP 9000 (-2,17 ) ELMU 32600 (1,24 ) ENEFI 489 (-1,41 ) ESTMEDIA 119 (-0,67 ) FORRAS/OE 1600 (-3,61 ) FUTURAQUA 113 (-1,05 ) GSPARK 4500 (-0,88 ) MASTERPLAST 740 (0,82 ) MOL 2978 (-0,93 ) MTELEKOM 436 (0,11 ) NORDTELEKOM 46 (-1,83 ) OPUS 388 (-0,97 ) OTP 12650 (-1,94 ) OTT1 276 (-1,43 ) PANNERGY 750 (0,81 ) RABA 1125 (-0,88 ) RICHTER 4994 (1,50 ) SET Group 651 (-0,76 ) TAKAREK 616 (-0,65 )