Mennyire rossz ma Magyarországon gyereknek lenni?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az UNICEF új gyermekek jóllétéről szóló jelentése szerint az oktatás, egészségügy, jövedelem terén meglévő egyenlőtlenségek komolyan befolyásolják a gyermekek jóllétét a gazdaságilag fejlett országokban is.

A dánok vezetnek

Dánia szerepel az összesítő rangsor első helyén, a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség miatt, míg Izrael és Törökország a lista utolsó helyén állnak.

A 41 ország közül 19-ben, a gyerekek több mint 10 %-a medián jövedelem alatti háztartásban él. Míg a gyermekek önbevalláson alapuló egészségügyi panaszai vonatkozásában az egészség-egyenlőtlenség szinten minden országban nőtt 2002 és 2014 között, a kellő testmozgás és az egészséges táplálkozás terén mért egyenlőtlenség pedig szinte mindenhol csökkent.

A legrosszabb helyzetben élő gyerekek és a középmezőnybeli társaik közötti különbség a szövegértés-olvasás vonatkozásában szintén csökkent az országok többségében.

Ez a helyzet nálunk

A jelentésben négy rangsor táblázatban is megtaláljuk Magyarországot, amelyek mind az alapján állítják sorba a vizsgált országokat, hogy mekkora a szakadék (rés) azok között a gyermekek között, akik a legrosszabb helyzetben vannak, és azok között a gyerekek között, akik “átlagosnak” mondhatóak az egyes indikátorok mentén.

Relatív jövedelmi rés tekintetében Magyarország a 21. a vizsgált 41 EU vagy OECD ország között, míg a tanulmányi teljesítmény rés szempontjából a 17. a 37-ből. A gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlenségi résnél országunk szintén a középmezőnyben van a 18. hellyel, különbségek az élettel való elégedettségben kérdéskörében pedig a 15. helyen állunk.

Magyarország mind a négy felmért dimenzió alapján összesítve a 14. helyet érte el a 35 EU-s és OECD ország között. A rangsorban megosztott helyen áll Németországgal, Görögországgal és az Egyesült Királysággal. 

Jövedelem

2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több, mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább 3 érinti az alábbi problémákból: megfelelő lakhatási körülmények hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, fűtés hiánya, kétnaponta protein-gazdag étkezés hiánya, a lehetőség hiánya, hogy a család évente egy hetet üdülhessen, színes televízió hiánya, mosógép hiánya, személygépkocsi hiánya, illetve telefon hiánya.

Azon gyermekek többsége (93 százalék), akik a legalsó tíz százalékhoz tartoznak jövedelem szerint ilyen háztartásban élt.

2008 és 2013 között a relatív jövedelmi egyenlőtlenség 5,7 százalékponttal nőtt, mivel a legszegényebb 10 százalékhoz tartozók jövedelme gyorsabban csökkent, mint a középső százalékértékhez tartozóké. Habár a szakadékot a szociális transzferek 36.5 százalékkal csökkentették.

Oktatás

2012-ben a 15 évesek 13 százaléka nem érte el a kettes kompetenciaszintet olvasásból, matematikából, és természettudományból. 2006-hoz képest ez 2,5 százalékpontos növekedést jelent. Az adatok azt mutatják, hogy azok a gyermekek, akik alacsony társadalmi-gazdasági státusúak, 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel érnek el rosszabb iskolai teljesítményt, mint a jobb körülmények között élő társaik.

Egészség

A 2013/2014-ben iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról végzett kutatás (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) eredményeiből az látszik, hogy 5 magyar serdülőkorú gyermekből egy (22,2 százalék) szenved naponta egy vagy több pszichoszomatikus egészségügyi panaszoktól. Bulgáriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Litvániához, Portugáliához, Spanyolországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Magyarországon 12 százalékpontos nemek közötti különbséget tapasztalunk: több lány számol be egészségügyi panaszokról, mint fiú.

Az összesített egészség-egyenlőtlenségi mutató, amely a legrosszabb 10 százalékhoz tartozó gyermekeket az „átlagos” (medián körüli) gyermekekkel hasonlítja össze, 2002 és 2014 között változatlan maradt, de a legalsó decilishez tartozó gyermekek többet javultak a fizikai aktivitás illetve a gyümölcs és zöldség fogyasztás tekintetében.

Az élettel való elégedettség

A fent említett HBSC kutatás eredményei arról számolnak be, hogy a megkérdezett gyermekek 6.3 százaléka egy 10-es skálán 4-sre, vagy annál rosszabbra értékelte az életét. Az egyes országokban eltéréseket találunk a gyerekek kora és neme tekintetében. Összességében az alacsony értékelés a lányok körében jellemzőbb volt, mint a fiúk körében, és miközben mindkét nem esetében növekvő trendet látunk, a tendencia is a lányok esetében volt markánsabb.

Az adatok azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági státusznak jelentős hatása van az élettel való elégedettségre: a kevésbé jómódú családban élő gyermekek 24 százalékponttal nagyobb valószínűséggel értékelik rosszabbra az életüket, mint a jobb helyzetben lévő kortársaik.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Közel egy év múlva katari földgáz érkezik hazánkba »