Mi az EKB valódi célja?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az Európai Központi Bank által bejelentett monetáris lazítás (QE) csak korlátozottan tudja betölteni azt a szerepet, amely a döntés indoklásában szerepelt, de ezzel valószínűleg az EKB is tisztában van – mondta mai sajtóreggelijén Nagypál József, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere. A QE és a kamatcsökkentés egyidejű bejelentése azt mutatja, hogy az EKB a gazdaság élénkítésében kénytelen az euró gyengítésére támaszkodni.

Az EKB által nemrég bejelentett monetáris lazítás mértékét és technikáit csak októberben részletezi a bank, de az eddig megismert tények azt mutatják, hogy az eszköz nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben alkalmas a meghirdetett cél elérésére – véli Nagypál József. A Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a döntéshozók kezét megköti az európai politika, ezért olyan megoldást választottak, amely névleg valóban monetáris lazításnak tekintendő, de mértéke és megvalósítási formája nem alkalmas arra, hogy felpörgesse a vállalati hitelezést az eurózónában és a perifériaországokban.

Keresi a konszenzust a központi bank

Nem is biztos ugyanakkor, hogy ez az EKB fő célja. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az eltérő európai gazdasági érdekek mentén zajló viták megakadályozzák az EKB-t abban, hogy valódi céljait megvalósítsa, így olyan eszközhöz folyamodott, amely nem olyan hatékony ugyan, de amely mögé konszenzust tudott állítani. Az EKB kommunikációjából régóta világos, hogy a bank nemcsak a monetáris, hanem a fiskális lazítást is indokoltnak látná Európában, ám ennek a törekvésének Németország mereven ellenáll. Így fordulhatott elő, hogy a bank a jelentős politikai kockázatot hordozó államkötvény-vásárlás helyett az eleve korlátozott méretű covered bond- és ABS-piacon keresztül akarja élénkíteni a gazdaságot.

Felmérhető kockázatok

Az EKB bejelentéséből az derül ki, hogy a jelenleg ismeretlen méretű QE keretében covered bondok és ABS-ek vásárlásával kívánja javítani a bankok pénzügyi mutatóit annak érdekében, hogy azok bátrabban hitelezzenek. A covered bondok olyan hitelekkel fedezett kötvények, amelyeknél az adott tagállami szabályozás meghatározza, hogy milyen kockázati besorolású hiteleket lehet ilyen módon összecsomagolni, és mit kell tennie a banknak abban az esetben, ha a kötvény mögött álló egyik hitel nemfizetővé válik. Ezzel szemben az ABS-eknél kizárólag a kibocsátók belátására van bízva, hogy milyen hiteleket csomagolnak be így: ezeknél a kockázatokat nem korlátozza állami szabályozás.

A két kötvényfajta súlya Európában eleve nem elég nagy ahhoz, hogy rajtuk keresztül az EKB jelentős mennyiségű pénzt áramoltasson a piacra. A problémát tovább növeli, hogy a covered bondok és ABS-ek piaca országonként igencsak változó. Ráadásul az EKB ezeknek a kötvényeknek a vásárlásával sem ússza meg a politikai kockázatot, hiszen az állampapírokhoz hasonlóan itt is döntenie kell arról, hogy mely országban mennyi kötvényt akar venni.

Hatásos az eszköz?

A program hatásossága ellen szólnak az amerikai tapasztalatok is. Az Egyesült Államokban végrehajtott sokkal nagyobb pénzügyi lazítás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amennyiben az eredményt a banki hitelezés felpörgésében mérjük. Egyre erősebb ugyanis az a vélekedés, hogy javuló pénzügyi pozícióikat a cégek nem hitelfelvételre és beruházások elindítására használják, hanem készpénzt halmoznak fel, saját részvényt vásárolnak vagy vállalatfelvásárlásba kezdenek, így a javuló cash flow nem járul hozzá a tartós növekedés alapjainak megteremtéséhez, és munkaerő-piaci hatása is elmarad a várakozásoktól.

Az EKB által bejelentett eszközvásárlási program teljesítheti az indoklásában megfogalmazott elvárásokat, és ezzel alighanem az EKB elnöke, Mario Draghi is tisztában van – véli a Pioneer portfóliómenedzsere. Mindezek fényében az eszközvásárlás és a vele együtt bejelentett ugyancsak jelképes mértékű kamatcsökkentés célja aligha lehetett más, mint az euró árfolyamának csökkentése, hiszen jelenleg ez az egyetlen olyan csatorna, amelyen keresztül az EKB konfliktusmentesen javítani tudja a versenyképességet. Ebben pedig az játssza a legnagyobb szerepet, hogy a bejelentés után kialakult várakozások szerint az EKB mérlegfőösszege néhány éven belül ismét eléri a válság alatti 3 ezer milliárd eurós szintet.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Most aztán belehúztak az európai piacok »

4IG 654 (-0,46 ) AKKO Invest 443 (0,80 ) APPENINN 371 (3,49 ) AutoWallis 73 (0,27 ) BIF 306 (-0,65 ) CIGPANNONIA 170 (4,94 ) CSEPEL 304 (-8,98 ) CyBERG 1080 (0,93 ) DELTA 98 (-0,61 ) EHEP 3450 (-1,71 ) FORRAS/OE 1080 (1,89 ) FUTURAQUA 76 (-2,05 ) KULCSSOFT 1650 (-2,94 ) MASTERPLAST 596 (-0,67 ) MTELEKOM 390 (1,56 ) NORDTELEKOM 31 (0,32 ) NUTEX 31 (-2,82 ) OPUS 269 (1,89 ) ORMESTER 12450 (-1,19 ) OTP 9735 (0,15 ) OTT1 211 (0,24 ) PANNERGY 650 (0,31 ) RABA 920 (-3,16 ) RICHTER 6820 (0,89 ) SET Group 69 (0,44 ) TAKAREK 491 (-0,41 ) WABERERS 788 (2,60 ) ZWACK 16850 (-0,30 )