Mindent le akarnak nyomni Ciprasz torkán

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

Hétfőn kora reggel ismét megszakították a hajnalban újrakezdett plenáris tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői - derült ki különböző Twitter-bejegyzésekből.

A lassan 15 órája tartó csúcstalálkozót immár harmadszor szakította meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.

A görögök nem kérnének az IMF-ből

A megállapodást két kérdés látszik akadályozni. Ez egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Lehetetlent kérnek tőlük
Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.

Közel járnak a megegyezéshez

Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. Több pénzügyminiszter 90 százalékban kész szövegről beszélt. A vitás kérdéseket viszont az azóta eltelt 15 órában sem sikerült maradéktalanul tisztázni.

A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

Súlyos ára lenne a lélegeztetőgép kikapcsolásának
A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.

Lezárnák a nyitott kérdéseket

Joseph Muscat máltai kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is. A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője.

Akkor - Donald Tusk, az európai tanács elnökének szóvivője szerint - kompromisszumos javaslat született a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról. Egy görög kormánytisztviselő azonban hozzátette ezekhez az információkhoz, hogy a javaslatnak vannak megoldatlan pontjai azokkal a gazdasági reformokkal kapcsolatban, amelyeket Athénnak végre kell hajtania a mentőcsomagért cserébe.

"Két nagy ügy még nyitott - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepe és a luxemburgi 50 milliárd eurós alap" - mondta az illető, neve elhallgatását kérve.

Az eurózóna tagországai ragaszkodnak ahhoz - a görögök pedig ellenzik -, hogy az IMF is álljon ott minden további esetleges görög mentőcsomag mögött.

Teljesen behálózzák Cipraszt

Pénzügyi szakújságírók úgy értékelik az alkudozásról eddig kiszivárgott információkat, hogy a hitelezők csaknem minden részletkérdésben meghátrálásra akarják kényszeríteni Cipraszt.

"Ciprasz keményen tárgyal, hogy megőrizze a görög nép méltóságát, de tudja, hogy most döntésre kell jutni" - jellemezte a helyzetet egy diplomata.

Ugyanakkor a görög adósság egy részének leírására vonatkozó igényt nem hajlandóak teljesíteni, mindössze egyetlen reménysugarat lennének hajlandóak hagyni Athén számára - bár még ez sem biztos. A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis zárójelesen - tehát nem minden résztvevő egyetértését tükröző módon - szerepel egy olyan kitétel, hogy az eurózóna országai idővel fontolóra vehetnek olyan lépéseket, amelyek kezelhetőbbé teszik Görögország adósságállományát, de ezt csak azután tennék, hogy a görögök a belső reformokat illetően a hitelezők legtöbb részkövetelését már teljesítették.

Egy kérdésre a megállapodástól

Már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök. A politikus hétfő reggel nyilatkozott az újságíróknak, amikor távozott az előző délután kezdett megbeszélésről. Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát. 

A privatizációs különalap is felállhat?
A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak.

A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Az IMF 6,5 milliárd dollár hitelt nyújt Ecuadornak »