Mitől retteg minden cégvezető?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A vállalatokat egyre jobban aggasztja a kiszámíthatatlan üzleti környezet, amelyet a piacok változékonysága mellett a politikai kockázatok, például a protekcionizmus vagy a terrorizmus megjelenése jellemez. A válaszadók egyre jobban tartanak továbbá az új technológiákkal kapcsolatos digitális dilemmáktól és a kiberkockázatoktól, valamint a természeti katasztrófáktól. A legtöbb aggodalmat ugyanakkor világszerte továbbra is az üzletmenet megszakadásából eredő veszteségek okozzák a vállalkozások számára.

Ezek a hatodik alkalommal megjelenő éves Allianz Kockázati Barométer fő megállapításai. A felmérés a vállalati kockázatokat egyfelől globális, másfelől regionális, országonkénti, ágazati és vállalatméret szerinti bontásban elemzi.

Megjelent a kibertámadás kockázata

A magyar vállalatok továbbra is fontosnak tartják a természeti katasztrófák elleni védekezést, de idén először az eddig hátul kullogó jogszabályi változások, a piaci bizonytalanság és makrogazdasági fejlemények kerültek a TOP3 kockázati tényező közé.

A rettegett tűz- és robbanásveszély a ranglistán hátrébb szorult, s helyét új belépőként átvették a kiberkockázatok. A kibertámadásokkal nem csak az a gond, hogy egyre gyakoribbak hazánkban is, hanem egyre kifinomultabbá válnak, s a vállalatoknak a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban nem szabad alábecsülniük a várható következményeket.

A magyar vállalatok kockázati tényezőinek rangsorában a terrorizmussal és politikai kockázatokkal kapcsolatos félelmek továbbra is ugyanolyan szinten maradtak.

Mik a legnagyobb félelmek?

Az üzleti kockázatok listáját immár ötödik éve az üzletmenet megszakadása vezeti: a válaszadók 37 százaléka szerint ez a legfontosabb kockázati tényező, elsősorban azért, mert jelentős jövedelemkiesést okozhat, és mert hátterében több új tényező húzódhat meg, különösen a nem fizikai jellegű kárforrások vagy immateriális kockázatok, például kiberbiztonsági események, illetve a politikai indíttatású erőszak, a sztrájkok és a terrortámadások okozta bizonytalanság

E tendencia egyik oka az IoT, a „dolgok internetének” térnyerése, valamint a gépek, vállalatok és azok ellátási láncainak fokozódó összekapcsoltsága, ami egy-egy biztonsági esemény alkalmával pillanatok alatt megsokszorozhatja a károkat.

A vállalkozásoknak a változó politikai környezetből fakadó potenciális pénzügyi veszteségekkel is szembe kell nézniük, amelyekkel egyúttal a protekcionizmus és a globalizációellenes hangulat erősödésének aggálya is felmerül.

„A vállalatok világszerte a bizonytalanság évére készülnek” – fejtette ki Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty vezérigazgatója.

„A globális jogi, geopolitikai és piaci környezet kiszámíthatatlan fejleményei nagy aggodalommal töltik el őket. A kockázati listán már bérelt hellyel rendelkező tűzesetek és természeti katasztrófák mellett több olyan új kockázatnem is megjelent, amelyek miatt a jelenlegi ellenőrző és kockázatkezelő eszközöket újra kell gondolnunk” - tette hozzá.

Mindig képben kell lenni

A piaci fejlemények és a kiszámíthatatlanság a válaszadók 31 százaléka szerint 2017-ben a második legfontosabb kockázatnem, ezen belül a légi közlekedés/honvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, a hajózás, a tengeri szállítás és a közlekedés ágazatában, valamint az afrikai és közel-keleti régióban a kockázati lista élén végzett.

Ahhoz, hogy a vállalatok felkészülhessenek a piacokra is kiható hirtelen szabályváltozásokra, 2017-ben még több erőforrást kell fordítaniuk arra, hogy figyelemmel kísérjék a világpolitikai és közéleti fejleményeket. Az Euler Hermes szerint 2014 óta évente átlagosan 600-700 új kereskedelmi korlátozást vezetnek be világszinten.

Egyre nagyobb a kiberkockázat

A technológia és az automatizálás térhódítása ugyanakkor szinte minden ágazatban átalakítja és szétzilálja a vállalatokat. Noha a digitalizáció egy sor új lehetőséget teremt a vállalkozások számára. A vállalati eszközök terén is változásokat hoz, azaz az eredendően tárgyi eszközök mindinkább immateriális eszközökké alakulnak át, ez pedig a válaszadók 30 százaléka szerint újfajta, elsősorban kiberbiztonsági kockázatokat jelent.

A kiberfenyegetéseket a vállalkozások globálisan – az előzőtől kicsit lemaradva – a 3. helyre, Amerikában és Európában pedig a 2. helyre sorolták, míg Németországban és az Egyesült Királyságban a legtöbb válaszadó szerint ez a leginkább aggályos kockázatnem.

De ugyanez lett az eredmény az IT és a távközlési ágazatban, valamint a kis- és nagykereskedelemben is, ahol a vállalkozások számára világszerte ez a legfontosabb kockázati tényező.

Egyre súlyosabb büntetések

A kiberbiztonsági kockázatok ma már jóval túlmutatnak a hackertámadásokon és a személyes és egyéb adatokat érintő bűncselekményeken, ráadásul ezek a biztonsági események az új adatvédelmi szabályozás miatt még nagyobb terhet rónak a vállalkozásokra.

A cégeket Európában sürgeti az idő, hogy felkészüljenek az új, általános adatvédelmi rendelet 2018-as bevezetésére, és noha az új előírásoknak való megfelelés jelentős beruházásokat igényel, a követelményeknek való megfelelés hiánya miatt a vállalkozások a korábbiaknál is súlyosabb büntetésekre számíthatnak.

Ne becsüljük alá a kockázatot!

Az egyre integráltabb és kifinomultabb kibertámadások nemcsak hatalmas közvetlen kockázatot jelentenek a vállalatok számára, hanem közvetetten a kritikus fontosságú infrastruktúrákat, például az informatikai rendszereket vagy a víz- és áramszolgáltatást is fenyegetik. Emellett nem feledkezhetünk meg a műszaki hibákról vagy emberi mulasztásokról sem, amelyek szintén hosszú távú és széles körű üzemkiesést okozhatnak.

Ugyanis egy digitalizált termelési vagy 4.0-ás ipari környezetben az adatok továbbításában vagy helyes értelmezésében bekövetkező hiba leállíthatja a termelést is. A vállalatoknak ezért az adatokat kiemelt vállalati eszközként kell kezelniük, és fel kell tárniuk a felhasználásukat akadályozó tényezőket.

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a kisebb vállalkozások hajlamosak alábecsülni a kiberbiztonsági kockázatokat: ebben a körben (árbevétel < 250 millió EUR) a válaszadók a kiberkockázatokat csak a lista 66. helyére sorolták. E vállalkozásokra nézve azonban egy-egy súlyos esemény ennél sokkal drámaibb következménnyel járhat.

A földrajz is beleszól

A természeti katasztrófák (4. hely) és a klímaváltozás, valamint az időjárás fokozódó változékonysága (a válaszadók 24, illetve 6 százaléka szerint) ugyancsak komoly gondot jelent a vállalkozások számára az idei felmérés szerint.

Ez különösen Ázsiában szembeötlő, 2016-ban ugyanis itt következett be a legnagyobb károkat okozó természeti katasztrófa, a kumamotói földrengés (Japánban). A természeti katasztrófáktól tartanak leginkább a vállalkozások Japánban és Hongkongban, illetve világszerte a gép- és építőipar, valamint az áram- és egyéb közüzemi szolgáltatási ágazat szereplői.

„Ügyfeleinket és általában a társadalmat a természeti katasztrófák és a klímaváltozás aggasztják a leginkább” – árulta el Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja.

„Abból indulunk ki, hogy egy 1,5 Celsius-foknál jelentősebb globális felmelegedés már jelentősen növeli a klímaváltozás, például a hőhullámok és a tengerszint emelkedése által okozott környezeti károkat.”

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Elindul a Volkswagen szoftverfejlesztő cége »