Most se tudják a britek, hogy mit gondoljanak a Brexitről

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A legfrissebb felmérés szerint a brit közvélemény egy évvel Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése előtt továbbra is nagyjából egyenlő arányban megosztott annak megítélésében, hogy helyes vagy rossz döntés született-e a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott népszavazáson, amelyen a szűk többség a kilépésre voksolt. Ugyanakkor mérhető kisebb eltolódás azok javára, akik hibának tartják a referendum eredményét.

Félidőben

Az Egyesült Királyság a jelenlegi helyzet alapján egy év múlva, 2019. március 30-án, közép-európai idő szerint nulla órától már nem lesz az Európai Unió tagja.
Theresa May brit miniszterelnök tavaly március 29-én jelentette be, hogy aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza.

Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)

A cikkely alapján - hacsak a kilépési szerződés korábbi dátumot nem állapít meg, de ezzel sem Londonban, sem Brüsszelben nem számolnak reális lehetőségként - az Egyesült Királyság EU-tagsága az aktiválás bejelentése után két évvel, vagyis 2019. március 29-én éjfélkor mindenképpen megszűnik, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszeréről.

A Brexit-folyamat félidőbe érkezése alkalmából a legnagyobb brit közvélemény-kutató szervezet, a YouGov átfogó felmérésben vizsgálta a brit választók hozzáállását a kilépéshez.
A cég kimutatta, hogy jelenleg 45 százaléknyian tartják hibának a kilépést az EU-ból, a válaszadók 42 százaléka szerint viszont jó döntés született a 2016-os referendumon. A YouGov szakértői hangsúlyozzák, hogy tavaly óta enyhe ütemben, de egyértelműen növekszik a Brexitet hibának tekintők tábora, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többség szerint a kilépési folyamatot le kellene állítani.

Megosztott a közvélemény

Arra a kérdésre, hogy a brit kormány mit tegyen a továbbiakban, 43 százalék azt pártolta, hogy a Brexit-folyamat a jelenlegi irányvonalat követve folytatódjék, 9 százalék szerint a kormány elképzeléseinél valamivel "puhább" Brexitet kellene célként kitűzni, 20 százalék tartana szükségesnek újabb népszavazást, és csak 13 százalék szeretné a kilépési folyamat teljes leállítását és azt, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon. A brit választók zöme mindezek ellenére sem ítéli meg derűlátó módon a Brexit utáni gazdasági kilátásokat.

A válaszadók 42 százaléka tart attól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kedvezőtlen gazdasági következményei lesznek, és csak 24 százalék bízik abban, hogy a brit gazdaság jobban jár a kilépéssel. A felmérés résztvevőinek 37 százaléka szerint a foglalkoztatásnak sem tesz jót Nagy-Britannia kilépése az unióból, és csak 23 százalék számít a munkapiaci helyzet javulására a Brexit után.

Más nagy londoni elemzőházak vizsgálata szerint a brit gazdaság teljesítménye máris érzékelhetően megsínylette az EU-tagságról tartott népszavazás eredményét. A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely a kilépési folyamat utolsó egy évének kezdetére időzített átfogó, 73 oldalas tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a hét legnagyobb fejlett ipari hatalom csoportjának (G7) növekedési átlagát a brit hazai össztermék (GDP) bővülési üteme a referendum előtti évben 0,6 százalékponttal meghaladta, tavaly ugyanakkor 0,9 százalékponttal elmaradt a csoportátlagtól.

Egy másik mérés

A ház elvégzett egy összetettebb számítási módszereket alkalmazó mérést is, amely azt mutatta ki, hogy a tavalyi harmadik negyedévre a brit GDP-növekedés halmozott vesztesége 1,3 százalékpont volt ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság elérhetett volna, ha a népszavazáson a többség nem a kilépésre voksol. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy abban a negyedévben a brit gazdaság heti bruttó kibocsátási értéke hozzávetőleg 500 millió fonttal (178 milliárd forinttal) maradt el a további brit EU-tagság esetére feltételezhető szinttől.

A The UK in a Changing Europe elemzőinek számításai szerint a népszavazás után meredeken meggyengült - a referendum előtti szintnél még mindig 10 százalékkal gyengébb - font importdrágító hatása az egyéb tényezőket kiszűrve, önmagában 1,7 százalékponttal gyorsította a tizenkét havi brit inflációt a referendum utáni egy évben, és ez olyan reálbér-eróziót okozott, mintha a brit háztartások éves átlagjövedelme 404 fonttal (több mint 140 ezer forinttal) csökkent volna.

Ezt olvasta már?

Folyamatosan nőnek a bruttó keresetek »

4IG 3620 (-14,62 ) AKKO Invest 19900 (4,19 ) ALTEO 710 (1,43 ) ANY 1360 (0,37 ) APPENINN 532 (-0,75 ) AutoWallis 161 (-3,59 ) CIGPANNONIA 436 (0,23 ) CSEPEL 648 (6,23 ) CyBERG 1880 (10,59 ) Duna House A 4120 (0,49 ) ELMU 28400 (2,90 ) EMASZ 26200 (1,55 ) ENEFI 300 (-3,23 ) ESTMEDIA 90 (-3,02 ) FUTURAQUA 56 (19,83 ) KONZUM 205 (1,99 ) KPACK 17500 (2,94 ) KULCSSOFT 1300 (1,56 ) MASTERPLAST 685 (2,24 ) MOL 3360 (-0,18 ) MTELEKOM 472 (-0,21 ) NORDTELEKOM 40 (6,32 ) NUTEX 32 (11,03 ) OPUS 414 (1,97 ) ORMESTER 1700 (3,03 ) OTP 12930 (0,70 ) OTT1 218 (-2,24 ) PANNERGY 686 (-2,28 ) RABA 1180 (-2,07 ) RICHTER 5140 (-1,34 ) SET Group 770 (14,58 ) TAKAREK 700 (1,45 ) WABERERS 1725 (-3,36 ) ZWACK 17300 (0,58 )