Munkaerőhiány: mikor látjuk meg a fényt az alagút végén?

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

Sztrájkhullám a Tesco-ban, égető helyzet az egészségügyben, problémák a vendéglátásban, elhúzódó építkezések, hónapok óta aktuális álláshirdetések informatikusoknak. A munkaerőhiány nem egy új keletű dolog Magyarországon, mégis úgy tűnik, mindig lehet fokozni a szorult helyzetet.

A munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, a foglalkoztatottak száma és a gazdasági aktivitás - a munkerőpiacon megjelentek létszáma - történelmi csúcsra ért a második negyedévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus végi jelentéséből.

A munkaerő azonban továbbra is fájóan hiányzik több területről. Kezdjük a legfrissebb eseményekkel: nézzük mi a helyzet a kereskedelemben!

Több Tesco is bezárta kapuit

A szakmunkák közül bolti eladóból, pénztárosból és raktárosból is jelentős hiány van, a jelenlegi dolgozók pedig kellően leterheltek ahhoz, hogy akár sztrájk útján is követeljék maguknak a jobb körülményeket és a megfelelő bérezést.

Szeptember 9-én este például az országban működő összesen 206 áruházukból 27 volt zárva. 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat, mivel a sztrájk miatt nem volt biztosított a megfelelő színvonalú kiszolgálás.

A győri Tesco hipermarket áruház 2017. szeptember 8-án. Az áruházlánc sajtóosztályának tájékoztatás szerint az áruházak többsége a dolgozók egy részének sztrájkja ellenére továbbra is nyitva tart. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen.

Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést.

Elhalaszott műtétek, bezárt osztályok

Az egészségügyben a június-augusztusi időszakban tetőzött a munkaerőhiány. A nyári szabadságolások miatt ugyanis annyira nem volt ember, hogy több osztályt (vagy egy részüket) ideiglenesen bezártak, mert nem tudták biztosítani a szakellátást.

Hatvannal csökkentette férőhelyeinek számát a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház. A szegedi orvosi egyetemhez tartozó Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Geriátriai és Krónikus Osztályának férfi részlegét lezárták, és szeptemberig csak a sürgős eseteket fogadták.

Orvoshiány miatt a Nyírő Gyula kórház belgyógyászatának egy része is szünetelt nyáron, a 67 ágy helyett csak 35-öt használhattak a betegek. Sok beteget átirányítottak a Honvéd Kórházba.

Az orvosok és a nővérek egyaránt leterheltségre panaszkodnak, és egyre több területen - például már a szülészeten is - hiány van a szakorvosokból és szakápolókból.

Forrás: pixabay

Az egészségügyi dolgozók tavaly 26,5 százalékos emelést kaptak, így jelenleg bruttó 168 ezer forint a kezdőfizetés, ami a garantált bérminimumnak felel meg. Azonban még ez sem tette elég vonzóvá az ágazatot, sőt, egyes pletykák szerint ezek a szakemberek inkább áruházi munkát vállalnak, mert ott jelentősen több a fizetés, jók a juttatások és még emberek életéért sem kell felelni.

Szintén égető probléma, hogy az elmúlt időszakban rengeteg tapasztalt orvos elhagyta országunkat, és a jelenlegi helyzet még nem húzza vissza őket. De gyakran már a pályakezdők is külföldöt választják, így még az utánpótlásról is nehéz gondoskodni, a “kiöregedő” szakorvosoknak nincs utódja.

Nem túl biztató a helyzet a háziorvosok frontján sem., hiszen a nyugdíjas korhoz közeledő szakemberek egyre többen vannak, a fiatal orvosokból pedig nincs meg a szükséges létszám.

Sikerül vonzóvá tenni az egészségügyi pályát?

Augusztus végén az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy a kormány ösztöndíjprogramot indít az egészségügy szakközépiskolákban tanulóknak.

Ónodi-Szűcs Zoltán elmondása szerint az ösztöndíjprogramra 4,4 milliárd forint jut majd az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretéből, és várhatóan 3200 tanulót tudnak belőle támogatni. Az ösztöndíj akár a 40 ezer forintot is elérheti havonta.

A programra azok jelentkezését várják, akik az érettségit követően OKJ-s egészségügyi szakképesítést szereznének, vagy már részt vesznek ilyen képzésen. Feltétel azonban, hogy a tanulmányok befejezése után Magyarországon, a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásban kell munkát vállalni legalább annyi ideig, ameddig az ösztöndíjat folyósították.

Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a kormány célja, hogy minél több, magasan képzett szakember dolgozzon az egészségügyben.

Tehát a nemrég meghirdetett ösztöndíjprogrammal próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy az egészségügyet válasszák hivatásuknak. Meglátjuk, sikerül-e.

Mi nem ezt rendeltük

A Világgazdaság az egyik júliusi számában arról számolt be, hogy jelentősen megugrott az ételmérgezés gyanújával kapcsolatos bejelentések száma. Ennek következtében pedig elég gyakran elrendelték az ellenőrök a konyhai újoncok soron kívüli oktatását.

Ez az eset jól mutatja a probléma mértékét: a vendéglátásban olyan gyakori a munkaerőcsere, hogy a kezdőket nincs idő betanítani az “éles bevetés” előtt.

Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetője szerint, míg két évvel ezelőtt mindössze kettő ételmérgezés-gyanús esetet jelentettek a Nébih ingyenesen hívható zöldszámára, addig ez a szám tavaly már 137-re duzzadt. Idén pedig csak az első félévben 87 ilyen hívás érkezett a hivatalhoz.

A szakember szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa lehet, egyes becslések szerint ugyanis az ilyen esetek nagyjából 1 százalékáról szereznek csak tudomást az ellenőrző szervek.

Tehát hiába öregbíti hazánk gasztronómiájának hírnevét egyre több Michelin-csillaggal elismert étterem, ha közben az érem másik felén ekkora problémák halmozódnak.

Cifra palota, hol az ablaka…

Hatalmas fellendülés jellemezte az elmúlt időszakban a hazai építőipart. A KSH júliusi adatai alapján az első félévben több mint ötezer új lakás épült, ami 46 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél. A kiadott építési engedélyek száma is rekordmagas volt, félő tehát, hogy az ágazat hamarosan nem tudja kiszolgálni az igényeket.

Az már most látszik, hogy az engedélyezett építkezéseknek csak egy kis része tud rövid időn belül megvalósulni, és még így is heteket kell várni az építőanyagokra, a kivitelezőkre pedig akár még többet is. Ez utóbbi azonban már nem csak a megrendelések száma miatt van így, hanem a munkaerőhiány miatt is. Egyes projektekhez akár másik városból is rendelhetik a mestereket, szinte már harc folyik a jó szakemberekért.

A Világgazdaság egyik írása szerint akár 30 százalékos béremelésre is hajlandóak a cégek, hogy megtartsák a megbízható és képzett munkásaikat. Csak sajnos ettől még nem lesznek többen.

Ért itt valaki a számítógéphez?

Többtízezer betöltetlen pozíció, hónapokig aktuális álláshirdetések, a megfelelő képzettség hiánya - nagyjából így lehet összefoglalni az informatikai piac jelenét.

A Pénzcentrum egy tavalyi cikkében úgy jellemezte a helyzetet, hogy egy munkában álló szoftverfejlesztő átlagosan heti 4 állásajánlatot kap más cégektől. Tehát a vállalatok szinte hajba kapnak a tapasztalt munkaerőért.

Azonban ez nem tavalyi vagy idei történet, már évek óta az elsők között szerepel a “top 10 hiányszakma” listán az informatikus.

És mivel az ágazat dinamikusan bővül, ez csak rosszabbodik. Az oktatás ugyanis nem tartja az iramot, nincs optimális számú, elvárt előképzettségű jelentkező.

Pedig - nem csak hazai viszonylatban - a legjobban keresők közé tartoznak a terület szakemberei, a legtöbbször azonban szakirányú végzettséget és 1-3 év tapasztalatot várnak a pályázóktól a versenyképes fizetésért cserébe. Vannak vállalatok, akik önköltségen vállalják a kezdők továbbképzését, ez azonban még mindig csak elenyésző mértékben zsugorítja az űrt a szakmában.

Jó hír az ágazatnak, hogy a kritikus helyzetet a kormány is felismerte, és a miniszterelnök áprilisi bejelentése szerint mintegy 260 ezer munkavállaló digitális készségfejlesztését tervezik, valamint kiemelt ösztöndíjat kapnak majd az informatikát tanulók. A gazdaságnak ugyanis “a digitális korszakra felkészült, jól képzett, az európai kultúra és munkaetika iránt elkötelezett emberekre lesz szüksége, és többtízezer új informatikusra”.

Mi lehet a megoldás?

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szeptember elején.

Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat - jelentette ki Cseresnyés Péter.

Hasonlóan vélekedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Parragh László szerint az oktatási rendszernek, a közoktatástól a felsőoktatásig nagy a felelőssége abban, hogy megfelelő tudással rendelkező emberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

A kkv-szektort pedig munkahelyteremtő és -megtartó fejlesztésekkel segítik. Augusztus elsejétől ugyanis 10 milliárd forint összegű nyílt pályázatot hirdetett a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Mostanában kevesebbet vásárolnak a csehek »