Mutatjuk, hová tűntek a jó szakemberek az országunkból

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

"Nem találunk kivitelezőt, mestert, szakembert" - hallani a panaszt mostanában, az újságok tele vannak a munkaerőhiányról szóló cikkekkel, de arról szinte semmit nem tudunk, hogy mit gondolnak a kialakult helyzetről maguk a mesterek. A JóSzaki.hu a nála regisztrált 20 ezer mester körében végzett kutatás alapján infografikát publikált arról, miért nehéz mestert találni a legtöbb szakipari munkára, egy online alkalmazás segítségével pedig mindenki megnézheti, keres-e úgy, mint egy kőműves.

„Aki egy kicsit is ügyes, az maga is vállalkozik. Aki pénzt akar keresni és jó szakmunkás, de fél a vállalkozástól, az kiment nyugatra. A maradékból válogathatunk, akik nem a legjobb szakemberek.”

Így nyilatkozott egy mester a JóSzaki.hu felmérésében, amiben a szakember-közvetítő vállalkozás arra kereste a választ, hogyan élik meg a szakik az egész országban jelentkező munkaerőhiányt. A 20 ezer megkérdezett szakiból több mint 700-an töltötték ki a JóSzaki kérdőívét. (A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak.)

Minden harmadik

Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik. A kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik ember hiányzik, de vannak foglalkozások és régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet.

Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást toborozna. Ilyen körülmények között, a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék. 

Még mindig külföld húzza őket

A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúl régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt.

Ám nem pusztán a külföldi munkavállalás, hanem a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. Ezt bizonyítja, hogy a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföld régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.

De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg.

Mivel a JóSzaki kérdőíve kizárólag a náluk regisztrált, itthon dolgozó mestereket érte el, és ezek alapján készítette az infografikát, azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.

Önálló válallkozást kezdenek inkább

A szakmunkáshiány másik oka, hogy az ügyes és talpraesett szakmunkások maguk is önálló vállalkozásba fognak, és erre minden okuk megvan. A szakmunkások és a magukat frissen önállósító szakik várható nettó jövedelme között ugyanis meglehetősen mély szakadék tátong.

A JóSzaki interaktív alkalmazása néhány fontosabb szakmára vetítve megmutatja, hogy az egyes tevékenységi körökben milyen nettó jövedelmet érhetnek el a segédmunkások, a szakmunkások és a magukat most önállósító mesterek.

A különböző szakmák közül a legjobban kereső parkettásoknál például a mesterek várható havi nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, ami igencsak csábító lehet egy agilis szakmunkásnak, aki ugyanebben a szakmában alkalmazottként 210 ezer forintot kereshet.

Sokat kell várni a jó szakemberekre

Ami a megrendelőket illeti, legkellemetlenebb tapasztalatuk, hogy nem vagy csak nagyon távoli határidővel lehet szakit találni számos munkára. Ennek hátterében az áll, hogy a munkaerőhiány miatt a mesterek arra kényszerülnek, hogy a megbízások jelentős részét eleve el se vállalják.

A JóSzaki felmérése szerint országos szinten a mesterek 70 százalékkal több munkát tudnának elvállalni, mint amennyit most elvégeznek, ha lenne ehhez elég emberük, a kutatás alapján közzétett infografika pedig régiók szerint bontva is bemutatja, hogy hol milyen problémákkal és csábításokkal küzdenek a mesterek.

A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz a mesterek által elvégzett munkára. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, és ezzel túlvállalja magát, illetve olyan embereket is foglalkoztatnia kell, akiket lecserélne, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgozna velük.

Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondja, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné. 

Munkaerőhiány: mikor látjuk meg a fényt az alagút végén?
Sztrájkhullám a Tesco-ban, égető helyzet az egészségügyben, problémák a vendéglátásban, elhúzódó építkezések, hónapok óta aktuális álláshirdetések informatikusoknak. A munkaerőhiány nem egy új keletű dolog Magyarországon, mégis úgy tűnik, mindig lehet fokozni a szorult helyzetet.

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kevés van belőlük, és egymástól lopkodják »